A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 51. szám - Adalék a btk. 301. §-ához

Huszonegyedik évfolyam. 51. szám. Budapest, 1902 december 21. Szerkesztőség JT y ú&^Á Előfizetési arak: A JOG V., Rudolf-rakpart %. sz. /imjt | J \ ^ \ , fíelyben, vagy vidékre bérmentve küldve: i/. i.i • , i ' . .. . Negyed évre _ 3 korona Kiadóhivatal: (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) FÉI6J A 6 B V Rudolf-rakpart 3 sz ^ IGAZSÁGOGY ÉRÜFÍEINEK KÉPVISELETÉRE. í MAGYAR ÜGYYÉÖI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Egégx « I 12 « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. Az előfizetési pénzek ügyvédek. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a DOeatautalványiayal kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden Vasárnap. küldendők. TARTALOM: Adalék a btk. 301. §-ához. Irta Heil Fausztin dr., kir. közigazgatási biró. A jelzálogos hitelező és a föbiirlö. IrtaZsemb e r y Gyula dr.. Budapesten. — A polgári perrendtartási javaslat 34. §-áról. Irta Hamar Gyula, szakolcai járásbiró. — A tartásdijak megítélése. Irta Borovánszky Ede, nagyszombati ügyvéd. — — Belföld (A Magyar Jogászegylet ülése. — A budapesti ügyvédi kamara őszi értekezlete.) — Külföld (Az északamrrikai Egyesült Államok csödjoga. Irta M e s s i n g e r Simon dr, budapesti ügyvéd.) — Irodalom (Pap Dávid dr : Kúriai bíráskodás képviselöválasztási ügyekben.) — Vegyesek. TÁRCA: A magyar nö magánjogi helyzete. Irta Kontúr Béla dr., Budapesten. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Adalék a btk. 301. §-ához. Irta HEIL FAUSZTIN dr., kir. közig. biró. A m. kir. Kúria 1902. jun. 5. (közölve Jogt. K'ózL f. évi 41. sz. mell.) vádlottakat a btkv. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés bűntettében mondotta ki bűnösöknek, az ítélet alapjául elfogadott következő tényállás alapján: 1. vádlottak hárman — szándékosan, de ölési szándék nélkül bántalmazták a sértettet akként, hogy a kocsit, melyen a sértett ült, egyesült erővel feldöntöttck, sértett a kocsiból a földre vagy a farakáshoz ütődött; 2. ezután S. M. — a vádlottak egyike — a sértettet megrugdosta ; 3. a sértett bordatörést szenvedett ; 4. az igazságügyi orvosi tanács közjelentése szerint meg nem állapitható. hogy a bordatöréseket a csizmasarokkal való megrugdosás vagy a kocsiból való kifordítás okozta-e; 5. sértettnek a bántalmazást követő 4-ik r apon bekövetkezett halálát tüdővizenyő okozta; a tüdővizenyő alapjául mellhártya- és tüdőlob szolgált ; a mellhártya- és tüdőlobot a bordatörés idézte elő ; 6. az orvosi vélemény szerint a halál oka a sértettnek a bordatörésektől független, előrehaladott betegsége; a bordatörések e halálnak nem előidéző okát, hanem ezt elősegítő mellékkörülményét képezték; végül 7. a bordatörések — ha a sértett a 4-ik napon meg nem hal — 20 napon tul terjedő gyógytartamot igényeltek volna A megfejtendő kérdések ezek : I. Annak a vitátlan ténynek alapul-elfogadása mellett, hogy a sértettet nemcsak vádlottak mindnyájan közösen bántalmazták, de az egyik vádlott külön is bántalmazta sértettet, megállapitható-e, hogy a bordatöréseket a vádlottak együtt okozták-e ? II. Megállapítható-e a bordatörések és a halál között az okozati összefüggés ? III. Ha az okozati összefüggés megnemállapitható, megállapitható-e a testi sértés bevégzett bűntettének tényálladéka azon az alapon, hogy a bordatörések 20 napot meghaladó gyógytartamot igényeltek volna3 A m. kir. Kúria ité'etében mind a három kérdést megoldotta ; de a megoldások egyikét sem lehet helyesnek elfogadni. ad I. Bizonyítva van, hogy a vádlottak sértettet a) együttes tevékenységgel bántalmazták, azzal, hogy őt a kocsiból kifordították, de b) S. M. vádlott külön is bántalmazta a sértettet akként, hogy őt megrugdosta. Az orvosi tanácsnak az ítélet alapjául elfogadott véleménye szerint pedig nem állapítható meg, hogy a bordatöréseket a vádlottak közös tevékenységével végrehajtott kifordítás, vagy pedig S. M. vádlottnak külön tevékenységét képező megrugdosás okozta-e ? Ily körülmények között a cselekményre a btkv 308. §-a és csakis ez alkalmazandó, mert : «a súlyos testi sértés többek bántalmazásából származott és ki nem tudható, hogy ki vagy kik okozták azt», ez pedig a 308. §-nak a törvényben szórul-szóra ekként meghatározort Lapunk mai száma feltétele. A kir. Kúria vádlottaknak társtettességét a btkv 301. §-a alapján azért állapítja meg, mert a kocsi feldöntését együttesen határozták el, s együttesen követték el, tehát S. M. vádlottnak külön tevékenysége is vádlottaknak együttes cselekményét képezi, a következményekért tehát együttesen és egyformán felelősek. Ez a felfogás ellentétben áll a Kúria által számtalanszor szentesitett objektív felfogással, mert az egyetértésnek — a komplottnak — társtettesi minőséget megáilapitó hatást tulajdonit, a közreműködés tárgyi minőségére való tekintet nélkül ; vádlottak a kocsi felforditását együttesen és külön követték el, — de nem a megrugdosást, s ebben a komplottra tekintettel, s ennek alapján, együttes elkövetőknek — az objektív elmélet szerint — őket nyilvánítani nem lehet. De a kérdésnek a kúriai ítéletben történt megoldása kézzelfogható ellentétben áll a btkv 308. §-ával. Mert a ténymegállapítás 4-ik pontja folytán meg nem állapítható, vájjon a bordatöréseket vádlottak mindnyájan, vagy pedig csak S. M. - a vádlottak egyike — okozta-e ? II. A borda-törések és a bekövetkezett halál közti oki összefüggés kérdését a m. kir. Kúria tagadólag oldotta meg; s ezt azzal indokolja, hogy vádlottak cselekményével a beállott elhalálozás oszükségképi összefüggésbe)) nem hozható. Szemben azzal a kételyen felül álló igazsággal, hogy minden okozati összefüggés szükségszerű, s hogy nem-szükségszerű okozati összefüggés ezen a világon nem létezik, nem lehet tudni, hogy az ítélet tulajdonképpen mit ért a «szükségképeni összefüggés)) alatt. De ennek értelmét kutatni felesleges; mert kétségtelen, hogy az Ítéletben érvényesített felfogás ellentétben áll az okságnak helyes fogalmaival, melyet maga a m. kir. Kúria ismételten s mesteri módon fejtett ki. A ténymegállapítások 5-ik pontja szerint : a halálnak közvetlen oka : tüdővizenyő : ennek oka : mellhártya és tüdőlob ; mnekoka: a bordatörések. A bordatörés tehát közvetett oka a halálnak — causa mediata. De nincs oksági elmélet, mely az okságot csak a közvetlen okra szorítaná. A bordatöréseknek a halália vonatkozó okozatossága tehát az ítélet alapjául elfogadott orvos-szakértői véleménynyel meg van állapítva. Az orvos-szakértői véleménynek a ténymegállapítások 6-ik pontjában előadott része, amely szerint a bordatörés nem előidéző ok, hanem csak elősegítő mellékkörülmény lenne, mert ez szemben a ténymegállapítások 5-ik pontjával nem az orvosi területen mozgó, hanem az okság elméletét magyarázó kijelentés, ez pedig az orvos-szakértőkre nem tartozik ; amennyiben pedig a ténymegállapításod 6-ik pontjában a sértett előrehaladott betegségéről is tétetik említés, amely a halálnak okát képezné : ugy ez kapcsolatban a ténymegállapítások 5-ik pontjával csak azzal az értelemmel bír, hogy előrehaladott betegség nélkül a bordatörés nem idézte volna elő a halál okát előidéző tüdővizenyő okozta mellhártya- és tüdőlobot, vagyis az okozatosság tanában ismeretes műkifejezéssel élve, a bordatörés csakis a sértettnek egyéni állapotára tekintettel vált a halálnak közvetett okává ; nem abszolúte, hanem relatíve s szorosabban mondva individualiter volt letális, de ez az okságot nem zárja ki, amint ezt a m. kir. Kúria maga ismételten és ismételten elismerte. III. A btkv 301. §-a értelmében a gyógytartam alapján a testi sértés akkor súlyos, ha a betegség husz napnál tovább «tartott», tehát nem akkor is, ha csak «tartott volna». de bármi oknál fogva nem «tartott». Az ítélet tehát ebben a kérdésben is a törvény határozott rendelkezésével ellenkezik. Igaz, hogy a m. kir. Kúria más esetekben is igy határozott. L. BJT. 26. k. 378., 1. 27. k. 118. 1., 30. k. 54. 1., 31. k. 202. 1 De az itt képviselt nézetet is ismételten elfogadta, igy pl. a BJT. 9. k. 135. 1.; Jogt. Közi. 1890. 19. sz. ítélkezése tehát ingadozó. 12 oldalra terjed.