A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 50. szám - A polgári perrendjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságban

•200 A JOG kötelezettség feltételes időhöz kötött és annyiban egyoldalú, amennyiben a felperes tetszésére bízatott, hogy záros határidőn belül a részvények átvételét követelje. Ha a felperes e jogával nem él, az alperesnek kötelezettsége megszűnik. Az utóbb érintett kikötések azonban a választott bíróság illetékességének meghatá­rozása szempontjából nem lényegesek, mert az A) a. okiratban foglalt jogügylet, akár vételnek minősíttessék, akár másszerü szerző­desnek, amennyiben egyoldalú foganatba megy, az alperesre nézve részvények megszerzésével jár és részvények megszerzésére irányul, tehát a K. T. 258. § 3. pontja érteim, feltétlen kereskedelmi ügyletet képez, melyre nézve az 1881 : LIX. t.-c. 94. §. a) p. szerint a választott bíróság illetékessége folytatólagosan kiköthető akkor is, ha szerződő felek egyike nem kereskedő. A dolog ily állásában és tekintettel arra, hogy a felperes bejegyzett cég, az A) a. okiratban foglalt alávetés alapján, a választott bíróságot a jelen per elbírálására illetékesnek kimondani kellett. Közömbös e részben az, hogy az A) a. megállapodás egy későbbi hitelügylet tel, melyben az alperesnek része nem volt, összefüggésben áll, és egyúttal azt célozza, hogy a vesztesség, mely a hitelnyújtásból keletkezhetik, a felperesnek megtérüljön, mert a jelen perben nem a hitelügvlet felett, hanem egyedül arról kell határozni, vájjon az alperes az A) a. szerződés értelmében köteles-e a részvényeket átvenni, tehát megszerezni, min. k folyományaképp a névértéknek megfelelő összegben kikötőit árt megfizetni vagy nem? A tárgya­lás és a sikeres felfolyamodás költségét az 1868: LIV. t.-c. 251. §. rendelkezéséhez képest az alperes viseli, mert az illetékességi vitá­ban vesztessé vált. A m. kir. Kúria (1902 október hó 9-én 1,170. sz. a.) vég­zés: A másedbiróság végzése indokaiból helybenhagyatik. stb. Bűnügyekben. A btk. 285. §-ban meghatározott többek előtti nyilvánosság hiányozván, vádlott ellen a rágalmazás vétsége nem, de csakis a Btk. 261. §-ban meghatározott becsületsértés vétsége volt meg­állapítható. A nagyszebeni kir. törvszék mint fölebbviteli birósag (19H2 május 1-én 1,764/blő sz. a.) rágaimazási vétséggel vádolt H. Ár­min ellen, a n.-szebeni kir. jbiróság előtt folyamatba tett bűn­ügyében következői g itélt: A n.-szebeni kir. jbiróságnak, rágalmazás vétségével vádolt H Ármin elleni bűnügyben, 1902 ápril 3-ánl,98i. sz. kelt ítélete a bűnösség és büntetésről intézkedő részében a BP. 485. §. 1. a. p. alapján megsemmisíttetik, egyéb intézkedést tartalmazó részé­ben he ybenhjgyaük és H. Ármin vádlott bűnösnek mondatik ki a G. B sérelmére elkövetett a btk. 243 § ában_ meghatározott rá­galmazás vétségében, valamint a P. Á. és 1. Á. sérelmére elkö­vetett, a btk. 261. §-ba ütköző kétrendbeli becsületsértés vétsé­gében, elkövetve azáltal, hogy F. Zsigmondhoz intézett levelében magánvádlókról, éspedig G. B.-ről az irta, hogy «12 körülmetélet­len egyén révén fattyú gyermeket szült», P Á.-ról, hogy «szi­nesktdó'», hamisan vádaskodó,veszélyes ember, «aki a vele érint­kezőt megfertőzteti>; I. Á.-ról, hogy «pimasz, megbélyegzett ember, egy üres szal­mazsák* — és ezén a btkv. 258. és 261. §. alapján, a btk. 92. és 101. §. alkalmazásával a rágalmazásért 15 nap különbeni vég­rehajtás terhe mellett fizetendő, behjjthatlanság esetén 2 illetve 1 napi fogházra átváltoztatandó 20 K. fő és 10 K. mellékbüntetésre, a becsületsértésekért pedig behajthatlanság esetén 1—1 napi fogházzal helyettesítendő 10—10 K. pénzbünteté. re Ítéltetik. Megokoiás: Az ügy érdemében a kir. tszék elfogadja a kir. j-biróság ténybeli megállapítását, nevezetesen vádlott beisme­résével és az inkriminált levél tartalmából megállapítottnak és bizonyítottnak vette azt, hogy az abban magánvádlókat érintett kifejezések dehonesztálók, amennyiben G B.-ről, P. Á.-ról, J. A.-ról a fent kiirt meggyalázó kifejezések használata által vádlottaz információ megadásához megkívántató tárgyilagosságot túllépte s minthogy az emiitett kifejezések éppen nem vonatkoztathatók a vádlott által állított vallásossági szempontból vett jelemükre, hanem azok által magánvádlók polgári becsülete sértetett, sőt G. B.-re vonatkozóan, minthogy vádlott róla olyan tényt állított többek előtt, mely valódisága esetén őt a közmegvetésnek tenné ki, tekintettel arra, hogy ezen állítás egy zárt levélben bár, de többek számára szánva használtatott, cselekménye G. B-vel szemben megállapítja a btk. 258. §-ba ütköző rágalmazás vétsé­gét s tekintve, hogy mindkét másik magánvádlót is a már emii­tett meggyalázó eg)éni becsületüket sértő kifejezésekkel is illette, ezen cselekmény kétrendbeli becsületsértést állapítja meg s így minthogy a kir. jbiróság, amennyiben a btő törvénynek megfe­lelő rendelkezését ntra alkalmazta, mert csak egy rendbeli be­csületsértésben mondotta ki vádlottat bűnösnek, anyagi jogsza­bályt sértett meg, s igy Ítéletét a BP.-nek már hivatkozott §-a érteim, a büdösség és büntetést kimondó részében megsemmisí­teni s vádlottat súlyosító körülmények hiányában, tekintetbe véve terhes családi állapotát, papi állását és hogy az inkriminált levelet csak ismételt felszóiitásra és azon hitben irta, hogy vallá­sánál lógva ezáltal senkit meg nem sért, mint enyhítő körülmé­nyeket, a btk. 92. §. alkalmazásával a rendelkező részben hivat­kozott szakaszok alapján az ott kimért tüntetéssel kellett súj­tani, mely büntetés cselt kményével arányban áll. stb. A m. kir. Kúria. (1902 október 28-án 9,346. sz. a. stb.) Vádlott semmiségi panasza elutasittatik. A kir. tszék ítéle­tének a G. B. sérelmére szolgáló cselekmény minősítésére s ezzel kapcsolatban a kiszabott büntetésre vonatkozó része azonban a bp. 385. §. 1. b. és 2. p-ban meghatározott semmiségi okokból ugyanezen törv. szakasz végbekezdése és a 437. §. 3. bek. alap­ján hivatalból megsemmisíttetik, vádlott a G. B. sérelmére elkö­vetett, a btk. 261. § ba ütköző becsületsértés vétségében monda­tik bűnösnek s ezért a felhívott § alapján az 1891 27. t.-c.-ben meghatározott célokra fordítandó 15 nap. és végreh. terhe mellett fizetendő, behajthatatlanság esetére 2 napi fogházra átv. 20 K. pénz­büntetésre Keltetik. Megokoiás: Vádlottnak a kir tszék Ítélete ellen a bp. 385. §. l.a. p. való hivatkozással bejelentett semmisségi panasza alaptalan, mert a kir. tszék Ítéletében vádlottal szemben elfogadott azok a tények: hogy F. Zs.-hoz intézett 1901 aug. 14-én kelt levélben azt állította, éspedig G. B.-ról, hogy ez a magánvádló 12 körül­metéletlen egyén révén fattyú gyermeket szült; P. Á.-ról, hogy szineskedő, hamisan vádaskodó veszélyes ember, aki a vele való érintkezőt megfertőzteti; I. Á.-ról pedig, hogy pimasz, meg­bélyegzett ember, egy üres szalmazsák: büntetendő cselekmény alkotóelemeit foglalván magokban, a kir. tszék a törvényt tévesen nem alkalmazta, midőn a vád alapjául szolgáló tettekben bünte­tendő cselekményt felismert. Minélfogva a bejelentett semmiségi panasz a bp. 437. § 4. bek. alapján elutasítandó volt. — Kétségtelen ugyan, hogy a vádlott levelében foglalt és a kir. tszék Ítéletében a rágalmazás vétségének megállapításául szolgáló G B.-re vonatkozó az az állítás, hogy ez a magánvádló «12 körülmetéletlen egyén révén fattyat szült* alkalmas, hogy G. B.-t a közmegvetésnek kitegye s igy a rágalmazás vétségének egyik ismérvét megalkotja; mint­hogy azonban vádlott tzt a levelet a kir. tszék megállapítása szerint elzárva küldötte, arra nézve pedig, hogy az többek számára használtatott, a kir. tszék oly tényt meg nem állapított, mely többek előtt való használat a vádlott akaratára volna vezet­hető és e szerint a btk. 285 §-ban meghatározott többek előtti nyilvánosság hiányozván, vádlott ellen a rágalmazás vétsége nem, de csakis a Btk. 261. §-ban meghatározott becsületsértés vétsége volt megállapítható. Minthogy ekként a kir. tszék ezen vádbeli cselekmény minősitésével a törvényt tévesen alkalmazta és bár a 92. §. alkalmazásával, de a főbüntetés mellett mellékbüntetést is alkalmazván, ez vádlott sérelmére szolgál: ennélfogva Ítéletének ezt a részét a bp. 385. §. 1. b., s ezzel kapcsolatban a 2. pont­ban megjelölt semmiségi okból ugyanezen szakasz végbek. es a bp. 437. §. 3. bek. alapján hivatalból megsemmisíteni, megfelelő ítéletet hozni s vádlott büntetlen előéletére és a becsülesértés mérvére való tekintettel a fentebbi büntetést kiszabni kellett. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A temesvári tszéknél Abrahamsohn Salamon hely­beli kereskedő ellen, bej. jan. 1+, fsz. febr. II, csb. Hermann Béla, tg. Skutetzky Miksa dr. — A szatmárnémeti tszéknél Farkas Kornél hely­beli kereskedő ellen, bej, jan. 22, fsz. febr. 5, csb. Dezső Kálmán dr. tg. Fón Antal dr. — A zilahi tszéknél Pósner A. utóda Kis Ignác szilágysomlói cég ellen, bej. jan. 12, fsz. febr. 10, csb. Baróthy Zoltán, tg. Szakács Balázs dr. — A soproni tszéknél Rosenfeld Mór kapuvári kereskedő ellen, bej. feb. 9, fsz. feb. 26, csb. Havas Lajos, tg. Seffer Ákos. Pálya/atOK : AZ eperjesi tszéknél albiró áll. dec. 24. (284) — A nagyszebeni ,bíróságnál aljegyzői áll. dec. 24. (283). Kúriai és táblai értesítések Kérdezősködő előfizetőinket tisztelettel kérjük, méltóztas­sanak a felek neveit pontosan és olvashatóan megirni s a felterjesztés időpontját is közölni velünk. Békés I. K. Domokos -Köpe nem érk. — Devecser Gy. G. Egresi —Egresi érk. 3,775'902 sz. a. előa. Egry. n. e. — Eger A. D. dr. Lax-b ü. nem érk. — Mohács N. L. Szaffenauer—Robey érk. 11,85/902 p. sz. a. előa. Oeffner, n. e. — Nemegyoi — Kincstár érk. 3,121/902 sz. a. előa Debreczimyi, nov. 27 hh. Pecs B. A. dr. Bogdán—b. ü. nem érk. — Vasvár K. P. Pnp —Karlovits érk. 6,750/902 sz. a előa. Klimkó, n. e. — Varga—Varga érk. 46 902. sz, a. előa. Kovács A. dec. 10 rrav. Nagy gyakorlattal biró ügyvédjelölt, dr. juris, ügy­védi vagy közjegyzői irodában állást keres. Cim a kiadó­hivatalban. Fővárosi és vidéki praxissal biró dr. juris ügyvéd­jelölt, aki a német nyelvben és gyorsírásban jártas, szerény igényekkel vidéki irodát keres. Cime a kiadó­hivatalban. Vidéki nagyobb forgalmú takarékpénztári ügyész keres 1903 január első felében leendő belépéssel a te­lekkönyvi ügyekben, a könyvek vezetésében és az irat­tár kezelésében járatos, kamarailag bejegyeztethető jog­gyakornokot. Díjazás megegyezés szerint. Cim a kiadó­hivatalban. PAUA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁM BUOAPESTBM.

Next

/
Oldalképek
Tartalom