A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 50. szám - A polgári perrendjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságban

A JÜÜ 199 tetl perben a jelen perbeli kereset beadását megelőzően 1890. évi május 10-én kelt s a törvényes öröklést illetőleg a másodbiróság jogerős Ítélete által helybenhagyott elsőbirósági Ítélettel már megállapitatlott és ennek az ítéletnek a hatálya, habár jelen perbeli felperesek abban a perben részt nem vetlek, a jelen perbeli felperesekre is, mint érdektársakra kiterjedt, miután abban az iték tben a törvényes öröklés rendje általánosságban, és nem csupán M. Mária érdekében lett megáll ipitva, az emiitett örökhagyó örökösei között az öröklés rendjére nézve támadt vitás kérdés tehát már előzően eldöntve lévén, a jelen per tárgytalanná vált, minélíogva a máscdbiróság ítéletének megváltoztatásával az első bíróság ítélete volt helybenhagyandó, a rendelkező rész szerinti értelemben. Felperesek a perköltség megfizetésére azért köteleztettek, mert a jelen per megindítása a lent előadottak szerint szükség feletti volt. A felperesi ügyvéd munkadija és kiadásai tekintetében az első bíróság itéletevonatkozó indokolása alapján hagyatott helyben. Igaz ugyan, hogy a kereset idöelöttiség okából való elutasítása mellett nincs helye annak, hogy a birósag a követelés összegének megbiralasaba bocsátkozzé ; mindamellett az a körülmény, hogy a fölebbezési biróság ítéleti megokolasában erre a kérdésre is kiterjeszkedett, az Ítélete helyes lendelkezés megváltoztatására ne.n vezethet s így felül vizsgalat alapjául nem szolgálhat, de másfelöl az esetleg megindítható ujabb per eldöntésénél sem lehet irányadó. Az a kérdés, hogy az ügyvéd munkájának és időmulasztásának milyen ossz gü dij felel meg, ténykérdés, mely a munka és időveszteség minősegének és mennyiségének mérlegelése alapjául döntendö el ; mint ilyen pedig a birói szabad mérlegelés körébe tartozván, f. lülvizsgálat alá nem vehető, egyébként pedig az ügyvédi járandóság megállapított összege c>ak valamely jogszabály megsértése alapián támadható meg. m. kir. Kúria felülvizsg. tanácsa 1902 ápr. 10. I. G. 647/1901 sz. a.) Kereskedelmi, csöd- és váltóügyekben. A kereskedelmi ügyleteknek megkötésével járó kávéházi üzlet kereskedelmi üzletnek tekinlendö. A szegedi kir. törvényszék (1^)01 december 31 én 21,830. sz. a. i Ormos Ede dr. ügyv. által képv. P. Jakabnak, Pártos Simon dr. ügyv. által képv. L. Géza eilen 2,738 K. s jár. iránti perében, az alperesnek a bírói hatáskör ellen tett kifogása felett a megtartott tárgyaláson hozta a következő végzést: A bírói illetőség elleni kifogásnak hely adatik, a kir. tszék hatásköre ezen perben meg nem állapittatik s a per megszüntettetik. Egyszersmind köteleztetik felperes alperesnek 30 K. költséget 15 nap és végreh. terhe melleit megfizetni, stb. Meg okolás: A K. T. 261 §-ban felállított vélelemnek, a közkereseti társaság egyik tagja által kötött ügyleteknél, csak akkor van helye, ha a szerződés kétségtelenül a közkereseti társaság részére köttetett. A K. T. hivatkozott szakasza szerint ugyanis a vélelem csak arra vonatkozik, hogy a kereskedő által kötött szerződés a kereskedelmi üzlet folytatásához tartozónak tekintetik, de nem egyúttal arra, hogy a közkereseti társaság tagja polgári neve alatt kötött ügyleteit a társaság részére kötötte. Alperes, aki a L. Lőrinc közkereseti tsaságnak tagja, azt a szerződést, melyre felperes jogát állapítja, polgári neve alatt kötötte, azt pedig felperes nem bizonyította, hogy az alperes által kötött szerződés a közkereseti társaság részére kötöttnek tekintendő (K. T. 90. §) A keresk. biróság hatásköre tehát a keresk. ügyekben követendő peres és rendkívüli eljárás szabályozása tárgyában kiadott 1881: 3,269/M. E. sz. rendelet 5. §. alapján nem volt megállapítható; de nem volt az megállapítható ugyanezen rendelet 6. §. 1. pontja alapján sem; mert a keresk. biróság hatáskörébe az üzlet átruházásából felmerült kereset csak akkor tartozik, ha a kereseti igényt az ügyletnél szereplő egyik szerződő fél a másik ellen érvényesiti. Alperes tagadta, hogy a kávéházi üzlet átruházására nézve létrejött ügyletnél felperes szerződő fél lenne, az e részben bizonyításra kötelezett felperes a becsatolt okiratok valódiságát és tartalmuk valóságát nem bizonyítván, bizonyitatlan maradt, hogy a kávéházi üzlet átruházása iránti ügyletnél felperes az egyik szerződő fél; az üzletátruházási szerződésből kifolyólag harmadik személy áltai támasztott kereset pedig a keresk. elj. 6. §. 1. pontja alapján nem tartozik a keresk. biróság hatáskörébe. Nem lehetett végre a keresk. biróság hatáskörét megállapítani a Kt. 258. §. 2. pontja és a hivatkozott rendelet 5. §. alapján sem, mert alperes a már tulajdonát képező, nem pedig olyan ingókat adott el, melyeket a szerződés teljesítése végett ezután megszercz stb A szegedi kir. ítélőtábla (1902 február 27-én 836/902 P. sz. a.) v é g z é s e: Az első biróság végzése megváltoztatódik, a kir. tszéknek mint keresk. bíróságnak birói hatásköre megállapíttatik és a kir. tszék további szabályszerű eljárásra utasittatik. Egyben pedig végreh. terhével arra köteleztetik alp. hogy 22 K. 30 fill. felfolyamodási költség hozzászámitásával összesen 76 K. 30 fill. az illetékességi kifogás folytán felmerült költséget felperesnek 15 nap alatt megfizessen stb. Megokolás: A kereset szerint felperes meg- és átvette alperestől az Otthon-kávéházat annak berendezésével együtt. A kereskedelmi ügyleteknek megkötésével járó kávéházi üzLt kereskedelmi üzletnek tekintendő. Minthogy pedig kereskedelmi üzletnek eladás utján való átruházásából a szerződő felek közt felmerülő kereset, a keresk. elj. 6. §. 1. pontjának rendelkezése szerint, az alperes kereskedői minőségére való tekintet nélkül a keresk. biróság hatáskörébe tartozik, ebből az okból és meri annak a kérdésnek az eldöntése, hogy való-e ama kereseti állítás, hogy az átruházási ügyletnél a felperes mint szerződő fél szerepelt, az ügy érdeméhez tartozik, az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával, a kir. tszéknek mir-.t keresk. bíróságnak birói hatásköre megállapittato'.t és a kir. tszék a megfelHő további eljái rásra utasíttatott, s az alperes az alaptalanul érvényesített hatásj köri kifogása által a felperesnek okozott elj. költs, viselésében i marasztalandó volt. A m. kir. Kúria (1902 okt. 14-én 638/v. sz. a.) végzése: A felfolyamodás hivatalból visszautasiitatik és azért dij és költség az azi ellenjegyző ügyvéd részére s íját f--le ellenében sem állapittatik meg; mert: az 1881. évi LIX t.-c. 59. §-a 4 p. szerint a másedbiróságnak a birói illetékesség kérdésében hozott végzése ellen további felfolyamodásoknak csak azokban az esetekben van helye, amelyekben a rendes birói illetékességtől eltérésnek hehe nincs, mely eset azonban fenn nem forog, mivel a felek közölt létrejött ügylet a keresk. eljáiást szabályozó I. Ü. M. rendelet 8. és 9. §-ai értelmében külön ügybirósághoz utasítva nincsen és mert a törvény által kizárt felfolyamodásért munkadíj és költség az azt ellenjegyző ügyvéd részére saját fele ellenében sem állapitható meg. Alperes részvényeknek előre meghatározott, a névértéknek megfelelő áron leendő átvételére kötelezte magát. Ez a kötelezettség feltételes időhöz kötött és annyiban egyoldalú, amenynyiben a felperes tetszésére bízatott, hogy záros határidőn belül a részvények átvételét követelje. Ha felperes e jogával nem él, az alperesnek kötelezettsége megszűnik. Az utóbb érintett kikötések azonban a választott birósag illetékességének meghatározása szempontjából nem lényegesek, mert az jogügylet, akar vételnek minősíttessék akár masszerü szerződésnek, amennyiben egyoldalú foganatba megy. az alperesre nézvs. részvények megszerzésével jár és részvények megszerzésére irányul, tehát a K. T. a58. §. 3. pontja érteim, feltétlen kereskedelmi ügyletet képez, melyre nézve az 1881: LIX. t.-c. 94. §. d.) p. szerint a választott biróság illetékessége folytatólagosan kiköthető akkor is, ha szerződő felek egyike nem kereskedő. A bpesti áru- és értéktőzsde választott bírósága (1902 június 12-én 361. sz. a.) dr. Mezei Sándor ügyvéd által képviselt P. M. K. Banknak, dr. Vaisz Sándor által képviselt dr. L. O. F. ellen, 44 drb Hungária serfőződe és malátagyár részvénytársasági részvény átvétele, 4,400 kor. megfizetése és jár. iránti perében és a birói illetékésseg kérdésében következő végzést hozott: Az illetékesség leszállittatik és a perköltségek kölcsönösen megszüntetődnek. Tőzsdei illeték fejében a felperes által előlegezendő 50 K. rovatik ki, melyből mindenik fél 25—25 koronát köteles a tőzsdepénztárnak nyomban és végrehajtás terhe alatt megfizetni. Megokolás: A jelen esetben, minthogy felperes sem nem tagadta, sem nem cáfolta alperesnek amaz állítását, hogy ő ügyvédjelölt, tehát nem kereskedő, a tőzsdebiróság illetékességének meg-, vagy megnemállapitásának kérdése attól függött, hogy az alperes által az A) a. Neunkirchenben 1900 aug. 20-án kelt kötlevélben vállalt ama kötelezettsége, hogy felperes kívánatára pari áron visszaváltja ama részvényeket, melyeket ez ugy saját, mint a Biharmegyei Takarékpénztárnak a L. Ign. céggel szemben fennállott követelésének kiegyenlítése fejében átvett, képez-e kereskedő felperessel szemben az 1881. évi LIX. t.-c. a) pontjában felsorolt valamely kereskedelmi ügyletet ? Tekintve pedig, hogy az A) alattiban szabályozott ügylet a K. T.-nek sem 258. §. 1., 2., 3., sem a 259. §. 1., 3., 6., 7. pontjai értelmében nem képez felperesre nézve sem kereskedelmi ügyletet, az A) alattinak idevonatkozó része ugyanis igy hangzik: «Én> (alperes) tudomással birok ama egyességi megállapodásról, melyet Ön (felperes) a L. Ign stb. céggel f. évi jun. 1-én megkötött s mely szerint ön késznek nyilatkozott ugy az Ön mintaBiharmegyei Takarékpénztár követelése kiegyenlítéséül 26,000 K. névértékű részvényt elfogadni, továbbá én L. B.-vel és Ign. cal egyetemleg kötelezem magamat az önnek átengedett 26,000 K. névértékű részvényt kívánatra pari kurzuson visszaváltani, az A) a. tartalma tehát a kérdéses ügyletnek kereskedelmi voltát nem igazolja, egyébként pedig felperes nem igazolta, hogy a jelen esetben a K. T. 258. §. 3. pontjában foglalt ügyletről van szó: az illetékességet le kellett szállítani stb. A bpesti kir. ítélőtábla (1902 július hó 14-én 2,141. sz. a .) végzett:a választott bíróságnak végzését megváltoztatja, a választott bíróságot a per elbírálására illetékesnek kimondja, és azt további szabályszerű eljárásra utasítja, egyúttal végrehajtás terhe mellett kötelezi az alperest, hogy 25 K. tőzsdei illeték beszámításával 50 K. tárgyalási és 26 K. 30 fill. felfolyamodási költs get 15 nap a. fizessen a felperesnek, és Mezei Sándor dr. ügyvédnek felfolyamodási diját és költségét 26 K. 30 fill-ban állapítja meg saját fele irányában. Megokolás: Az A) a. szerződés szerint az alperes az ott közelebbről körülirt részvényeknek előre meghatározott, a névérté1 kének megfelelő áron leendő átvételére kötelezte magát. Ez a