A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 49. szám - Idegen hajók összeütközése

.360 Á JOG Töf-töf-naptár a földön örökéletű bolondságok 1903. esztendejére. Száznál több képét rajzolták Homicskó, Garay, Bér, Polgár, Manno, Horog, Jeney, Csernek s még egy sereg hires és hirtelen legény. írták a Borsszem Jankó öreg és itju írástudói. Ára 2 kor. Az Athenaeum Nagy Képes Naptára súlypontja a közhasználati részre és a Tiszti Címtárra esik, azokra a részekre, melyek ezt a naptárt úgyszólván nélkülözhetlenné teszik. A budapesti kalauztól a vadászati és halászati tilalmi időszak felsorolásáig, nincsen a gyakorlati életnek egyetlen olyan vonatkozása sem, melyről megfeledkeznék és a Tiszti Cimtár mindent felölelő és körültekintő voltában még a fontosabb ausztriai és horvát adatokról sem feledkezik meg. Ára 2 K. Vegyesek. A fővárosi lakásbérleti szabályrendelet uj tervezete, amelyet F ü 1 e p p Ká'mán dr. t. főügyész készített, az eddigi szabályrendelettől eltérő több figyelemreméltó intézkedést állapit meg. így kötelezőnek mondja ki az irásbafoglalást a rendkívüli kikötések érvényességéhez. —Az a kikötés, hogy ha a bérlő megszegi a házi rendszabályokat, rendkívüli felmondási jog illesse a bérbeadót, csak arra az esetre érvényes, ha a bérlő aláirta a házi rendszabályokat. — A házbérkrajcár csak akkor terheli a bérlőt, ha külön kiköttetett. — Ha több a bérbeadó, közös meghatalmazottat kell állitaniok, máskülönben a bérlő bármelyiküknél érvényesen mondhatja föl a bérletet. — Ahol nincs házkezelő, a házmesternél is fizethet a bérlő, hacsak tudtára nem adták az ellenkezőt. — A bérleti helyiség használatát kizáró ok az, ha nedves, vagy egyéb okból egészségtelen a lakás, avagy férgesnek bizonyul a bérlet első nyolc napjában. — A bérbeadó nem akadályozhatja meg oly tárgyak elvitelét, amelyek elvitele a bérlő üzletével jár, vagy szükségi-éppen következik a közönséges életviszonyokból. — A bérbeadó, a tervezet 22. §-a szerint, a lakásbér fejében visszatartott ingóságokat per és végrehajtás nélkül is értékesítheti és követelésének törlesztésére fordíthatja. — Raktárbérletet bármikor föl lehet mondani 45 napra, de az első három hó letelte előtt nem szüntethető meg a bérlet fölmondással. — F ü 1 e p p a költözködési időt lakásoknál 6 napra, boltoknál 4 napra kivánja kiterjeszteni. Az északamerikai Egyesült Államokban 7 jogi iskola van kizárólag nők számára. Washingtonban, New-Yorkban, Brooklyn, Buffalo, Philadelphia, Bryan, Macor és San-Franciskóban. Ezen tanfoiyamok főcélja csakis abban ál), hogy a néket a jor elméletével megismertessék, tehát az ügyvéddé vagy biróvá való kiképeztetésük teljesen ki van zárva. Ezen üdvös intézkedés lehetővé teszi, hogy a nők saját vagyonuk kezeléséhez is értenek, de idegen vagyon kezelésénél is közreműködhetnek és az államszolgálatban betöltött állásaik tekintetében is a kellő szakértelemmel rendelkeznek. Csak igen csekély azon nők száma, akik az ügyvédi pályára lépnek és ezen nemis kell módfelett csodálkoznunk, mert a per az Egyesült Államokban nem nagy szerepet játszik. New-York 11,000 ügyvéde közül alig van 1,000-nek bírósági praxisa. A többiek főleg perenkivüli ügyekkel foglalkoznak. Szivák Imréhez ujabban az eperjesi és a debreceni ügyvédi kamara intézett üdvözlő iratot, az ügyvédi kar érdekében tanúsított állásfoglalása miatt. Büntethető-e az a cseléd, aki a felügyeletére bizott gyermeket nem mással, banem a magával való nemi fajtalanság elkövetésére csábítja ? (BTK. 247. §. második bekezdése.) A budapesti kir. btető tszék 88,538/btö. 1898. sz. a. hozott Ítéletével ezen kérdésre ne m-mel felelt, amennyiben a vádlottat felmentette. A vádlott, N. Lidia, egy hevenykankóval fertőzött cseléd t. i. a felügyeletére bizott 7-éves fiúnak nemzőrészét az ő nemzőrészébe tette. A tszék azért mentette fel a vádlottat a csábítás bűntettének vádja alól, mert «nem a nemi ösztönnek büntetőtörvénybe ütköző kielégítése vagy izgatása van büntetés alá véve, hanem a törvény a mások részére való elcsábítást, az u. n. kerítést (lenotinium, Kuppelei) vette büntetés alá, mely körülményt teljesen kétségtelenné teszi a BTK. Indokolásának ama kifejezése, hogy a 247. §-ban foglalt intézkedés a kerítésnek legsúlyosabb és legbotrányosabb eseteire vonatkozik. > A bpesti kir. Ítélőtábla 1,401/B. 1899. sz. a. itélt: A kir. ítélőtábla vádlottat bűnösnek mondja ki, s kétévi fegyházra itéli. Megokolás: Tekintve, hogy vádlott a cselekmény elkövetésekor a 7-éves X. Y. fiúnak szüleinél rendes fizetéssel szolgálatban állott, valamint tekintettel arra, hogy a gazda és cseléd közötti szolgálati viszonynál fogva a cselédnek felügyeleti kötelessége a kk. gyermekekre is kiterjed s így a szolgálatadó szülőknek távolléte alatt honlevő kk. gyermekek a cseléd felügyelete alatt állván, nyilvánvaló, hogy vádlott nemi fajtalanság elkövetésére oly kk. gyermeket csábított, aki szüleinek honnemlétében az ő felügyelete alatt állott. Ezekhez képest tehát, minthogy a BTK. 247. §-a a csábítás büntette iránt intézkedve, kifejezetten három esetet sorol fel, a szerint különböztetvén meg eme bűntett eseteit, amint annak cselekvő alanya a szülő vagy pedig nem-szülő is lehet s minthogy a BTK. eme szakasza kifejezetten és csakis az annak első pontjában felsorolt két esetben jelöli meg a csábítás bűntettének alkotó-eleméül azt, hogy a csábítás máss a 1 való nemi közösülés, illetve mással való nemi, vagy természetellenes fajtalanság elkövetésére történjék, ellenben eme szakasz harmadik, nevezetesen az eme szakasz második tétele alatt meghatározott esetre vonatkozó intézkedése már nem emliti a mással való nemi közösülésre, vagy nemi s természetellenes fajtalanság elkövetésére való csábítást, hanem egyenesen csak azt rendeli, hogy az eme szakasz első tétele alatt meghatározott büntetéssel büntetendő az is, aki gyámságára, nevelésére, tanítására vagy felügyeletére bizott sze' mélyt «ezen cselekményre*, tehát nemi közösülésre vagy terméJ szetellenes fajtalanság elkövetésére csábítja; következően, minthogy az idézett szakasz második tétele alatt foglalt eme rendelkezése az ott meghatározott büntetéssel büntetendő cselekmény tényálladékát a mással elkövetésre való csábításra nem szo ritja, nyilvánvaló, hogy ezen rendelkezés az ott felsorolt, önrendelkezési joggal nembiró személyeknek nemi közösülés s illetve nemi vagy természetellenes fajtalanságnak magával a csábitóval való elkövetésére csábítást is felöleli és büntetni célozza. Minthogy ezek szerint vádlottnak cselekménye a BTK. 274. §. második bekezdése szerint minősülő csábítás bűntettének ismérveit kimeríti : vádlottat eme bűntettben bűnösnek kimondani és e miatt, súlyosítóul véve ama tényét, hogy a cselekménye folytán megfertőzött X. Y. kis fiúnak kéthónapi gyógyulást igényló betegséget okozott ... a rendelkező i észben meghatározott büntetésre ítélni kellett. A m. kir. Kúria 7,062/1899. B. sz. ítéletében a vádlottat hathavi börtönre ítélte, egyebekben helybenhagyta a másodbirósági Ítéletet megokolásánál fogva. A pestvidéki kir. törvényszéknél az 1903. év tartamára alakított tanácsok a következő napokon fogják üléseiket megtartani: 1. A polgári rendes perek tanácsa: szombaton. 2. A polgári fölebbviteli tanács: hétfőn, szerdán és pénteken. 3. A vádtanács: csütörtökön. 4. A büntető fölebbviteli tanács: kedden és szombaton; a szükséghez képest csütörtökön is. 5. A kir. törvényszék előtti főtárgyalási tanács: hétfőn, szerdán, pénteken, esetleg csütörtökön is. Habár a kamarai értekezletek intézményét csak pár év óta honosította meg a budapesti ügyvédi kamara, máris tapasztaljuk ennek üdvös hatásait azon nagy érdeklődésben, amelyet az ügyvédek az értekezletek iránt tanúsítanak. A december hó 11-én megtartandó kamarai értekezlet tárgysorozata kibővült. Nemcsak Pap József dr. kamarai titkár fog referálni a kamara tevékenységéről az utolsó kamarai értekezlet óta, de a választmány elhatározta, hogy vita tárgyává fog tétetni, célszerü-e egyetemi hallgatókat tanulmányaik ideje alatt ügyvédi irodában alkalmazni és amennyiben ez akár tanügyi, akár pedig ügyvédi szempontból nem kívánatos, mi módon kellene ez ellen állást foglalni ? Ezen ügyet Baracs Marcel dr. fogja referálni. Egy további tárgya az értekezletnek: felterjesztés az összkormányhoz az iránt, hogy a minisztériumokban az ügyvédek az ügyek elintézéséről érdemi értesítést nyerjenek; hogy a hatóságoknál az értesítési idő lehetőleg egyöntetüleg szabályoztassék, s végre annak a megvitatása, nem lenne-e célszerű, hogy a törvény napok, tekintettel a szegényebb sorsú perlekedő közönségre, vasárnap délelőttre helyeztessenek át. Előadója ezen ügyeknek: Teller Miksa dr. Talár és paróka. A brentfordi grófsági törvényszék bírája: Shortt Kings counsel előtt nemrég, ügyfele képviseletében megjelent egy solicitor — talár nélkül. A bíró rámereszti a szemét és kérdi tőle ki- es miiétét. Meglepetten azt feleli, hogy egy solicitor. «Az ügy a tárgyalások jegyzékéből töröltetik, előveszem a következő ügyet», mond a biró. A meglepett ügyvéd nagynehezen magához térve, kérdi ezen határozat okát, azonban nyomban meg lesz intve, hogy: «Ne háborgassa a tárgyalás menetét>. Felkiáltására, «hogy ez mégis csak sok>, a biró nyomban letartóztatta és csak kétszeri bocsánatkérésre bocsáttatott szabadon, annak a kijelentése mellett, hogy a talár a plaidirozó solicitor legfontosabb kelléke. A szokás hatalma. Nemrég fennállott s talán még ma is fennáll az a szokás, hogy a Londonból a Newcastle-városi esküdtszéki tárgyalásokra érkező bírák azon város polgármestere és kozsegtanácsa részéről régi pénzekkel megajándékoztattak, hogy e pénzen tőröket vásároljanak a skótoK elleni védekezésükre, akik egykor a határon kóboroltak. Több évszázada már annak hogy nmcs többé skót útonálló, de a régi pénzek ajándékozása még mindig fennáll; és eppugy most sem lesz a talár hátulsó zsebe bevarrva, minek az volt célja hogy az ajándék abba az elfogadó háta mogott becsempésztessék. A Kings Counsel elfogad ugyan ma egy jó chequet IS ennek fejében, de zsebe még ma is nyitva áll, ha különben a legmodernebb ember is. Hiába, a copf ki nem pusztul.