A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 49. szám - Idegen hajók összeütközése

A JOÖ való pártatlansága bármily kifogás alá esnék — teljesen részrehajlatlanul fog eljárni oly esetekben, ahol idegenekről van szó és a saját érdeke szőnyegen nem forog. Miért tétessék akkor idegen hajóknál kivétel, holott idő- és költségkímélés szempontjából leghelyesebb, ha az eset a helyszínén vagyis a legközelebbi kikötőben tétetik Ítélet tárgyává. Lássuk mármost a tényleges jogviszonyokat. Hollandiában a bíróságok magukat illetékteleneknek nyilvánítják; két idegen közti jogszolgáltatásra még akkor is, ha a hajók összeütközése hollandi vizeken történt. De illetékessé válik a bíróság, ha felperes hollandi alattvaló, vagy ha a peres felek egyike, ha nemis hollandi nemzetiségű, de Hollandiában lakik. De e2en a jogelven : actor sequitur fórum rei — rést lehet ütni a követelés engedményezése által egy hollandi alattvalóra vagy lakosra. Franciaországban alperes lakhelyének bírósága az illetékes, tehát még a francia peres felekre nézve sem illetékes az elkövetés helyének bírósága, éppoly kevéssé az első menedékkikötő, a rendeltetési hely kikötőjének vagy a vétkes hajó lefoglalásának bírósága; az 1897 decemb. l í-iki törvény azonban ezen némileg enyhített, amennyiben az összeütközési hely és az első menedékkikötő bíróságának illetékességét is elfogadja. Ugyanezen szabályok idegen felekre is alkalmaztatnak és azért nem illetékesek a francia bíróságok oly ósszeütküzések feletti bíráskodásra, melyek idegen hajók közt nem francia vizeken történtek. Kivétel, ha felperes francia, vagy ha az idegen hajók összeütközése francia vizeken történt; ez esetben a francia bíróságok illetékessége fennáll. Norvégiában a hajótulajdonos csak a hajó és rakománya értékéig felelős. Norvég és idegen hajó közti összeütközésnél az utóbbinál érdekeltek Norvégiában még akkor sem perelhetők, ha az összeütközés norvég vizeken történt. A bíróság csak akkor válik illetékessé, ha az összeütközött idegen hajó zár alá vétetik ; de akkor is csak ezen hajó képezi az eljárás tárgyát, ellenben a hajótulajdonosnak más hajója vagy egyéb értéktárgya zárlat alá nem vehető. Angliában a bíróságok illetékesek, a felek nemzetiségére való minden tekintet nélkül, mindazon összeütközéseknél, m.lyek angol folyókon, dockokban. kikötőkben stb. véghezmentek. A tengernagyi hivatal a nemzetiségre való tekintet nélkül illetékes, ha alperes Nagybrittániában akár lakik, akár csak ideiglenesen tartózkodik, ugy hogy neki az idézés britt földön kézbesíthető (actio in personam). Továbbá azon idegen hajó, mely egy angollal összeütközött vagy egy britt alattvalónak kárt okozott, — történt az legyen bárhol, — angol földön zár alá vehető és az angol bíróság ez esetben is illetékes (actio ín rem). A német bíróságok idegen hajókkal szemben is illetékeseknek nyilvánítják magukat, ha a kolhzió német vizeken történt, ha továbbá alperesnek a kereset beadásakor Némethonban értéktárgyai vagy künlévő követelései voltak. A perbevont hajónak vagy ugyanazon hajótulajdonos más hajójának jelenléte tehát elegendő az illetékességre, anélkül, hogy záralávételnek szüksége forogna fenn. A belga bíróságok még idegen hajóknak belga vizeken történt összeütközésénél is kimondják illetékességüket. Ha ezen összeütközés idegen vizén történik, a bíróság csak akkor illetékes, ha alperes állandóan belga földön lakik ; társulatoknál akkor, ha Belgiumban üzlettel vagy ügynökséggel bírnak. Továbbá akkor, ha felperesek belga alattvalók. Ily esetben alperes csak akkor kifogásolhatja az illetékességet, ha a belga a viszonosság elvénél fogva alperes hazájában is kifogást emelhet az illetékesség ellen. Illetékes továbbá a belga bíróság, ha alperesnek tulajdonát képező értéktárgyak lefoglaltattak, vagy az összeütköző hajó, esetkg ugyanazon tulajdonosnak más hajója belga kikötőben zár alá vehető. Az illetékességi kérdések függetlenek a felperesek nemzetiségétől. Dániában az 1881-ben hozott törvény megengedi az idegenek Dániában birt tulajdonának záralávételét. A dán bíró ily esetben nem a hajót kötelezi kártérítésre, hanem felperest felhatalmazza az alperes tulajdonát zár alá venni és annak eladásából magát kielégíteni. Illetékes tehát a biró, ha az ily zárlat az összeütköző hajóra, vagy a hajótulajdonos más hajójára vagy más vagyonára foganatosítható. Közömbös, vájjon a kereset dán vagy külföldi részéről indíttatik ; a bíróság éppúgy illetékes akkor, ha az összeütközés dán vizeken történt, mint ha alperes idézés folytán Dániában tartózkodik. Sérelem. Gyors igazságszolgáltatás és közigazgatás ! Sz I. budapesti háztulajdonos ellen ez év július hó 10-én a budapesti váltótörvényszékhez 71,917. sz. a. 2,200 kor. s jár. ír. váltókeresetet adtam be. De mert alperesnek ismeretlen helyre történt költözése folytán a II. példány nem volt kézbesíthető, a székesfővárosi államrendőrség bejelentési hivatala kezelőjének előzetes nyomozás utján hozott végzésével igazDltam, hogy az alperesi háztulajdonos Budapesten fel nem található; kértem tehát, hogy a II. példány az alperes részére kinevezendő ügygondnok kezéhez kézbesittessék. A váliótörvényszék 75,586/902. sz. végzésével, az eddigi gyakorlattól eltérőleg, arra utasított, hogy Sz. I. ismeretlen tartózkodását az erre illetékes székesfővárosi tanáci állal kiállítandó helyhatósági bizonyitványnyal igazoljam. Nem tehetvén egyebet, a végzés vételekor, f. é. augusztus hó 8 án legott folyamodtam a székesfőváros érdemes tanácsához, hogy a törvényszék ide bemutatott végzésének megfelelő bizonyítványt kiadni méltóztassék; a tanács munkáját megkönnyitendő, bemutattam a fővárosi rendőrség 4,024/902. sz. végzését is, miből kitűnik, hogy Sz. Istvánt fölösleges tovább keresni, mert a rendőri nyomozat már úgyis megvolt, de sikerre nem vezetett. De a székesfőváros tanácsa újból megkereste a székesfővárosi államrendőrséget és az összes tiz kerület elöljáróságát Sz. I. hollétének kinyomozása végett. Kérvényem beadása óta immár szerencsésen közel négy hó telt el anélkül, hogy számtalan sürgetésem és utánjárásom dacára bármi értelmű helyhatósági bizonyítványt is kaptam volna. Ilyen a mi közigazgatásunk és igazságszolgáltatásunk gyorsasága ! Ez az a gyorsaság, amelyre a váltóhitelező épiti minden reményét! Kérdem, hol van az megirva, hogy a székesfőváros területén a szükséges helyhatósági bizonyítvány kiadására a tanács és nem a dolog természeténél fogva a lakosság nyilvántartására rendelt bejelentési hivatal illetékes ? Kérdem végül, létezik-e a föld hátán még egy oly modern fővárosi adminisztráció, mely egy ily egyszerű, de indokoltan sürgős természetű kérvényt négy hónap alatt sem képes érdemlegesen elintézni ? A kérdéses követelés behajtásával ügyfelem megelőzőleg, mig az adós kéznél volt, egyik vidéki prókátort bizta meg; de mert ez a kereset beadásáról egyszerűen megfeledkezett, a póruljárt felperes engem bizott meg követelése érvényesítésével, mert — mint mondá — melegen ajánlották figyelmébe csekélységemet. No, de most legalább elmondhatja, — karunk nagyobb dicsőségére is, — «Csöbörből vödörbe* ! M. B. Irodalom. Magyar jogtörténet. Irta Here ze gh Mihály. A szerző bár ily rendszeres művel először lép a nyilvánosság elé, nem uj ember ezen a téren. Magánjogi munkáinak is legtöbb erőssége az volt, hogy a jogintézmények történetére, azoknak fejlődésére is súlyt fektetett, s eképpen a multat a jelennel állandó kapcsolatba hozni igyekezett. Jelen munkának is egyik főcélja ezen kapcsolatot a tudományos kutatás eszközeinek segélyével kimutatni, köz- és magánjogi institúcióinknak gyökereit a múltban felkutatni. Másik előnye a munkának azon erős nemzeti érzés, mely szerzőnek minden müvét jellemzi. Éppen a jogtörténet terén nyílik alkalom bebizonyítani, hogy nem szükséges jogintézményeket mindenáron csupán azért megteremteni, mert azok a külföldön jóknak bizonyultak, mert mint a szerző kifejezi: az uj Magyarországot csak a régi Magyarország segélyével és intézményei alapján teremthetjük ujjá. A munka a magyar jogtörténeten kivül az európai jog- és alkotmánytörténet fázisait is bevonja tárgyalásának körébe, de természetesen a fősuly a magyar intézmények történetén nyugszik, s az európai jogfejlődés főleg staffageul, s azon eszmék és áramlatok befolyásának kimutatására szolgál, melyeknek kutatása alól egy kultúrnép sem vonhatja ki magát. A mellett a szerző a fejlődés okait is s az uralkodó eszméknek és társadalmi viszonyoknak visszahatását a jogéletre is kutatja. A munkának legsikerültebb részei az ősmagyar állam és birtokszervezet tárgyalása, a szentkorona tanának szabatos kifejtése, valamint a középkori társadalmi rend felbomlását elői déző okoknak kimutatása. De nemcsak ezen részek, hanem általában az egész munka az ujabb jogtörténeti felfogás és a történeti kutatások legújabb eredményeire való tekintettel van megirva, ugy, hogy nemcsak a joghallgatók, akiknek számára tőleg a mű íródott, hanem minden jogtörténettel foglalkozó egyén, sőt a nagy közönség is haszonnal forgathatja. A mü Pol itzer Zsigmond és fia kiadásában jelent meg, ára 3 korona. Révai-kalendárium 1903-ra. Gondosan szerkesztve, modern Ízléssel kiállítva most jelent meg ez az irodalmi almának, mely az ujabb és jelesebb irodalmi alkotásokról évről-évre tájékozást nyújt és hasznos útmutatással szolgál a könyvvásárlásra, könyvtár-berendezésre. A Révai-kalendáriumot ingyen kapja meg mindenki, aki érte a Révai Testvérek Irodalmi Részvénytá sasághoz fordul.