A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 47. szám - A polgári perrendjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában. Folytatás

188 A JOG ?.' ^Z1*int m'nösü,ö sikkasztás büntette, továbbá a btk. iOl. §-ába ütköző és a 401. §. 2. bekezdése szerint minősülő magánokiratkamisitás büntette miatt emelt vádra vonatkozólag a büntetendő cselekmény megállapítása és minősítése kérdésében, a kir. főügyész semmiségi panaszára, a Bp. 385. §. 1. a., és b. pontjában meghatározott anyagi semmiségi okok miatt a bp. 4-37. §-ának 3. bek. értelmében megsemmisíttetik, vádlott az alsúfoku bíróságok által terhére megállapított jogtalan elsajátítás vétségén felül a btk. 401. §-ába ütköző s a 403. §. 2. p. szerint minősülő egyrendbeli folytatólagos magánokirathamisitás bűntettében mondatik ki bűnösnek; ennek folyományaként megsemmisíttetnek az alsótoku bitóságok ítéletei a büntetés kiszabására nézve is s vádlott a Btk. 367. és 403. § ai alapján a 96. és 98. §§-hoz képest összbüntetésként a btk. 91. §-ának alkalmazásával a mai naptól számítandó 2-évi és 6-havi fegyházra ítéltetik, melyből azonban az 1902 január 7. kezdett letartóztatása által a btk. 94. §. alapján 8 hónap kitöltöttnek vételik. A közvédő és vádlott semmiségi panasza a Bp. 437. §. 4. bek. érteim, elutasittaíik. M e g o k o 1 á s: Vádlott az alsófoku bíróságok ténymegállapítása szerint a szolgálatadó magyar cérna-gyár r. t. céget akként károsította meg, hogy a kifizetés végett neki átadott 15 drb. számlát a kifizetési záradék hamis rávezetése által a cég részéről kifizetetteknek tüntette fel, a számlabeli összeget a reá bizott kézi pénztárból 1,029 K. 55 filí. erejéig kivette és saját céljaira fordította, egyszersmind a számlákat mint kifizetetteket a pénztári könyvbe részben maga bevezette, részben a pénztáros által bevezettette. Ehhez képest tekintve, hogy a 15 drb. számla alapul szolgáit arra, hogy a cége« terhelő számlakövetelések kifizetése a pénztári könyvben elkönyveitessék és igy azok meghamisítása különálló törvénysértést nem foglal magában, hanem a pénztári könyv meghamisítása által elkövetett, a btk. 401. §. alá eső s a 403. §. 2. p. szerint minősülő magánokirathamisitás tényálladékába teljesen beleolvad; tekintve továbbá, hogy vádlott a 15 drb. számlát elkönyvelés végett a pénztárosnak beszolgáltatta s ezek el is könyveitettek, maga a pénztári könyv pedig, melybe a hamis adatok az ő ténykedése folytán jegyeztettek be, a cég állandó kezelésében van, s e szerint vádlott ugy a számlákat, mint a meghamisított pénztári könyvet annak bizonyítására, hogy ő a cég irányában fennálló számlaköveteléseket a reá bizott kézi pénztárból kifizette, tényleg használatba is vette; tekintve azt is, hogy a törvényszékileg bejegyzett cég pénztári könyve a kereskedelmi törvény értelmében bizonyító erővel bír, annak meghamisítása tehát a Btk. 401. §-ba ütköző s a 403. §. 2. p. szerint minősülő magánokirathamisitás bűntettét képezi; tekintve végre, hogy vádlott bűnös tevékenysége a sikkasztás elkövetésére s leleplezése és felfedezésének meghiúsítására irányult s ebből folyóan a magánokirathamisitást e sikkasztást megállapító tények mint részkiviteli cselekmények, az akaratelhatározás s a cél egységénél fogva egy büntetendő cselekményben összpontosulnak, mely a btk. 95. §. értelmében az egyes törvénysértések súlyosabb büntetési neme szerint minősül: mindezeknél fogva mindkét alsófoku bíróság ítéletének részben megsemmisítésével vádlottat a Btk. 40t. §-ába ütköző s a 403. §. 2. p. szerint minősülő magánokirathamisitás bűntettében bűnösnek kimondani s büntetését a fent megállapított bűncselekmény tényálladékához tartozó azon súlyosító körülmény mellőzésével, hogy a hamis tételek a kereskedelmi könyvbe is bevezettettek, az alsófoku bíróságok ítéleteiben megállapított s e helyütt is elfogadott enyhitő és egyéb súlyosító körülmények figyelembevétele mellett, a rendelkező részben kitett mértékben kiszabni kellett. A fenforgó enyhitő körülmények, egybevetve a súlyosítókkal, nem annyira nyomatékosak, hogy a Btk. 92. §. alkalmazásával a büntetés rendkívüli enyhítésére törvényes alapul szolgálhatnának, miértis a közvédőnek s vádlottnak a bp. 385. §.3. pontjára hivatkozással bejelentett semmiségi panasza, mint alaptalan, a fentidézett törvényszakasz rendelkezéséhez képest el volt utasítandó. Fegyelmi ügyekben. Az a körülmény, hogy az ügyvéd becsületsértés miatt már büntetve volt, nem zárhatja ki, hogy az ügyvéd ellen ugyanazon ténye miatt fegyelmi eljárás is foganatosittassék. A temesvári ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1902 április 12-én 386. sz. a.) a kamara ügyészének indítványára dr. P. Gyula ügyv. tegy. ügyében következőleg határozott: P. Gyula dr. ügyvéd ellen K. Trifu perlaszi jbirósági dijnok panaszára folyamatba tett fegy. ügyben, a további eljárás, a kamaraügyésznek Írásban beadott indítványával egyezőleg beszüntettetik, egyben azonban az összes iratok, az ügyvrts. 73. §-ban foglalt netáni további eljárás céljából, a kamara választmányához áttétetni és erről összes érdekeltek értesíttetni rendeltetnek. Meg okol ás: Panaszos előadja, hogy panaszlott 1901. június 26-án a d. e. órákban a perlaszi kir. jbiróság egyik irodájában panaszost, mint alkalmazott jbirósági dijnokot, .szemtelen, taknyos, semmirevaló, haszontalan, büdös dijnoknak nevezte, akit szájon fog ütni, hogy a fogai kiesnek és hogy ilyen rongyos dijnokot el kellene csapni* és több izben istenét szidta. Panaszlott igazoló nyilatkozatában annyiban beismerésben PAU-A8 RéaZVÉNY TÁR8ASÁG van, hogy panaszost összeszidta, mert gorombán, nem illó' modorban válaszolt, — előadja még, hogy panaszos panaszlott irodájának másolt, de miután rendetlen munkái miatt további munkát neki nem adott, ő azt vele bírósági ügyeiben éreztette; különben panaszos becsületét a btő. bíróságnál már megkereste, ahol panaszlott 20 kor. pénzbüntetésben elmarasztaltatott. Miután a beszerzett iratok tanúságaként panaszlott a becsületsértés vétségében vétkesnek találtatván 20 K. pénzbüntetéssel már sujttatott s nem látszik indokoltnak, hogy ugyanezen cselekményeért fegyelmileg is felelősségre vonassék, éspedig annál kevésbbé, mert a sértést egy dijnokkal szemben követte el, s igy a cselekmény a kisebb kötelességszegések esetei közé sorozható, panaszlott ellenében a további eljárást be kellett szüntetni, egyben azonban arra való tekintettel, hogy a kisebb kötelességszegés sem maradhat megtorlatlanul, e fölött azonban érdemben határozni a választmány van hivatva, az iratoknak egyben az utóbbihoz leendő áttételét is el kellett rendelni. A ö». kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa. (1902. okt. 25-én 335. fegy. sz. a.) Az ügyvédi kamara fegy. bíróságának határozata megváltoztattatik, P. Gyula dr. ügyv. ellen a fegy. eljárás elrendeltetik és a panaszolt ügyvéd a vizsgálat mellőzésével az 1874 : XXXIV. t.-c. 68. §. b) p. alapján vád alá helyeztetik s ..z ügyvédi kamara fegyelmi bírósága megfelelő további eljárásra utasittatik. Megokol á s : Az a körülmény, hogy az ügyvéd becsületsértés miatt már büntetve volt, nem zárhatván ki, hogy az ügyvéd ellen ugyanazon ténye miatt fegyelmi eljárás is foganatosittassék, minthogy a beszerzett bűnügyi iratokból kitűnik, hogy panaszlott ügyvéd R. Trifu jbirósági dijnokka! szemben oly magaviseletet tanúsított, mely által az ügyvédi kar tekintélyét megsértette s az által magát tiszteletre méltatlanná tette : az első fokú fegyelmi bíróság határozatának megváltoztatásával a nevezett ügyvéd ellen a fegyelmi eljárást elrendelni és miután vizsgálatra szükség nincs, annak mellőzésével a fent jelzett § érteim, vád alá helyezni kellett. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A szegedi tszéknél Börbola Sándor makói lakos ellen, bej. dec. 10, fsz. dec. 20, csb. Fehér Tamás dr., t^. Vizing^r K. Gyula — A nyíregyházai tszéknél Rotschüd E. és Társa htlybeli ceg ellen, bej. jan. 11, fsz. jan. 26, csb. Székely Sándor, tg. Halassy János. — A. kolozsvári tszéknél Szegedi Zoltán helybeli kereskedő ellen, bej. nov 30, fsz. dec. 13. csb. Jékey Dániel dr., tg. ifj. Sipos Gábor dr. — A szegedi tszéknél Gyéres M. Márton helybeli cég ellen, bej. jan. 10, fsz. jan. 17, csb. tYhér Tamás dr., tg. Pisztor Egon dr. — A pestvidéki tszéknél Frenkel Ernő erzsébetfalvi kereskedő ellen, lej. dec. 13, fsz. dec. 27, csb, Józsa István, tg. Balázs Adolf dr — A szolnoki tszéknél Nagy Lukács mezőtúri kereskedő ellen, bej. jan. 3, fsz. jan. 31, csb. Kemény Zoltán dr., tg.Ádám Sándor dr. — A nagykikindai tszéknél özv. Botoss Árpádné nagyszentmiklósi iparos ellen, bej. dec. 31, fsz. jan. 22, csb. Kovách Gusztáv, tg. Sztoisits Vladimír. — A szegedi tszéknél Grosz Jakab helybeli kereskedő ellen, bej. dec. 13, fsz: dec. 20, csb, Fehér Tamás dr., tg. Papp Róbert dr. — Az ipolysági tszéknél Keviczky Dániel magyarádi földbirtokos ellen, bej jan. 12, fsz. jan. 27, csb. Dabis Antal dr., tg. ifj. Sághy Benő dr. — A pozsonyi tszéknél Kohn Móric pozsonyszentgyörgyi szabó ellen, bej. dec. 10, fsz. dec. 18, csb. Würtzler Ödön, tg. Neumann Gusztáv dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Resch Béla ellen, bej. dec. 18, fsz. jan. 15, csb. Tóth Aurél, tg. Berényi Sándor dr. — A szolnoki tszéknél Milch Károly jászberényi lakos ellen, bej. jan. 12, fsz. febr. 4, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Hudra Flórián dr. PalyazatOK : A pozsonyi közjegyzői kamaránál közjegyzői áll. dec. 6. (261) — A berettyóujfalusi [bíróságnál albirói áll. nov. 30. (262) — A deési tszéknél albirói áll. nov. 30. (262) — A nagysinki jbiróságnál albirói áll. dec. i. (2Ő5j — A budapesti büntetőtszéknél aljegyzői áll. dec. 5. (266) Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő előfizetőinket tisztelettel kérjük, méltóztassanak a felek neveit pontosan és olvashatóan megimi s a felterjesztés időpontját is közölni velünk. Eger U. J. dr. Nagy— Na?y (7,253/901. p.) okt. 23. rmv. Kolozsvár J. Gy. dr. Cioitea—Virágháti (5,581/901.) nov. 13. vk. — Mezőtúr P. M. dr. Forray—Konkoly még nem érk. — Nagykörös Sz. Gy. Beretvás—Farkas még nem érk. — Paks F. G. Dobrovszki— Szarvas még nem érk. Magyarul, németül, szerbül és románul is tudó jogtudor ügyvédjelölt, teljes ügyvédi gyakorlattal, aki már nagyforgalmu ügyvédi irodát éveken át önállóan sikerrel vezetett, kitűnő irott és főképpen élő bizonyítványokkal rendelkezik, megfelelő alkalmazást keres. Cim a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. NYOMDÁJA BUOAPE8TEN.