A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 4. szám - Adatok az 1880. évi XLV. t.-cikkel szabályozott és az 1892. évi XXIV. t.-cikk által módosított birtokrendezési eljárás egyszerűsítéséhez és gyorsításához

28 A JOG A többi, az országos ügyvédgyülés által — nehezményelt pontra nézve csak az a megjegyzésem, hogy szerény magam se vagyok barátja annak, hogy az ügyvéd állása megnehezittessék s különösen, hogy személyes felelősséggel terheltessék olyan következményekért, amelyek ügyfele téves információjából származhatnak. Legyen a perrendtartás szigorú ; de nyújtsa azt a garanciát, hogy sem ügyvéd, se peresfél nem tarthat a birói tulkapástól és viszont óvja meg a birót b;rói függetlenségében annyira, hogy a. felek érdekeit kellő nyugodtsággal mérlegelhesse. Mielőtt javaslatomat pontokba foglalnám, engedje meg Révai dr. ur, hogy cikkének egyik igen jelentékeny újítására észrevételt tehessek. Az ügyvédnek «az igazságügyi tanácsosi cim» adományozása igen egészséges eszme Mert az ügyvédség is méltán igényelheti, hogy a többi intézményekkel egyenjogosittassék. De ez ne legyen előléptetés, hanem kitüntetés. Mert a cimmel adományozottakra a felsőbb bíróságoknál való tárgyalási joggal való felruházás : korlátozást és megbélyegzést jelent azokra, akik fegyelmi büntetésük miatt első folyamodásu ügyvédekké maradnak. De az előléptetésnél is több volna : privilégium lenne az; mert sem jelöltje, sem első folyamodásu jogositványnyal bíró ügyvéd által magát nem helyettesíthetné. Másfelől pedig mennyire visszás lenne a felekre nézve, akik egy ügyvédet megbíztak a per vitelével s a második fórumban már egy másikat kell, hogy felfogadjanak. Most pontokba foglalom javaslatomat. 1. Peres és perenkivüli beadvány — bármely hatósághoz — csakis ügyvédi ellenjegyzés mellett adható be. Kivéve azokat, amelyeket a felek saját, vagy a hozzájuk tartozók (szűkebb értelemben vett család) érdekében személyesen szerkesztenek. 2. Bármely természetű perek, melyek a 400 kor. értéket meghaladják, ügyvédi képviselethez legyenek kötve. 3. Bárminemű jogorvoslat (még a bűnügyekben is), kivéve a kisebb polgári és becsületsértési ügyekben, csakis ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott írásbeli beadványnyal vehető igénybe. Ezt indokolom avval, hogy a perrendtartások megkövetelik, hogy a felebbező fél, a vonatkozó törvényszakaszt jelölje meg, melynek alapján vagy mely pontja alapján támadja meg az ítéletet. Az pedig nem birói hivatás, hogy a szóval bejelentett jogorvoslatoknál jegyzőkönyvi felebbezéseket szerkesszen különösen akkor, amikor maga a tél egyéb indokot felhozni nem tud, mint hogy az ítélet igazságtalan. 4. Ingatlanok átírásához szükséges okiratokat csakis ügyvéd és kir. körjegyző készíthet. Ezen okiratot készítő ügyvéd vagy közjegyző a rokonok, házasfelek, közös háztartásban élők, avagy hitelviszonyban levő felek közt létrejött ügyleteknél köteles figyelmeztetni, és ezen figyelmeztetés záradék alakjában az okiratra is feljegyzendő, hogy az okirat nem kijátszási szándékkal jött létre. 5. Okiratok, beadványok készítése, tárgyalások és egyéb közbenjárások dijai, dijfokozat alapján: megállapítás tárgyát képezzék még akkor ss, ha a fél a megállapítási nem kérte. Ezen dijfokozat érvényes nemcsak a bíróságok és kir. közjegyző, hanem a közigazgatási és pénzügyi hatóságok előtt is. 6. Ügyvédi vagy birói képesítő vizsgára csak az bocsátható, aki négy évi jogi tanfolyam bevégzése után : két évi ügyvédi, két évi bírósági és egy évi közigazgatási vagy pénzügyi gyakorlatot tud igazolni. 7. Az ügyvédi lajstromba csak az vehető fel, aki a föntebbi képesítést kimutatja és amennyiben más pályáról lépett át, vagy mint nyugdíjas ügyvédi gyakorlatot akar folytatni : köteles kimutatni, hogy se fegyelmi eljárás alatt nem állott, se pedig más oly morális okok nem kényszeritették az átlépésre, avagy nyugdíjaztatására, melyeknek esetleges következménye fegyelmi eljárás lett volna. 8. Az ügyvédi lajstromba való felvétel kérdésében elsőfokban a választmány kisebb tanácsa, másodfokban és végérvényesen a választmány nagyobb tanácsa határoz. 9. Az ügyvédi kamara jogosítva van az ujorman felvett tagot a körülményekhez képest egy-két évre diszlokálni olyan helyre, ahol a kötelező ügyvédi képviseletnél fogva ügyvédre szükség van. 10. Az ügyvéd köteles rendes nyilvántartásokat vezetni. Ezek ellenőrzése végett a kamara egy tagot időközönkint való vizsgálatra kiküldhet. Esetleg más közelfekvő ügyvédet is megbízhat ezen vizsgálattal. Ezen vizsgálat azonban nem terjedhet a jövedelemre vagy egyéb diszkrecionális jog netalán való megsértésére ; hanem csakis az ügyek vezetésére, az ügygondnoki, csődtömeggondnoki és szegényjogon képviselt ügyek nyilvántartására, valamint a beadványok szabályszerűségének az ellenőr zésére. 11. Az ügyvédi írnokok a kamaránál bejelentendők, külön lajstromba foglalandók és ugy fizetésükre, mint kiküldetési napidijukra nézve rendszeresitendók olyformán, hogy a kamara által fegyelmi uton kérdőre vonhatók, esetleg a főnökkel szemben a kamara által megvédhetők legyenek. Egy biztosító társasággal kötendő szerződés által vagy e célból alkotandó külön alap révén, csekély havi taksa mellett biztosithatók volnának legalább annyira, hogy senki fiának ne tartassanak. Ezáltal a zugirászat azonnal alábbhagyna. 12. Zugirászatnak lenne minősítendő az egy beadvány is, ha annak készítője pénzért és nem valamely hozzátartozója érdekében készítette. 13. Az ügyvéd tíz évi fedhetlen gyakorlat után, a kamara előterjesztésére: az igazságügyi tanácsosi címet nyeri. De ezen tanácsosok száma nem lehet nagyobb, mint a kamaránál bejegyzett ügyvédek számának 30—50 százaléka. 14. A kamara választmányi és ítélkező tagjai csak az igazságügyi cimmel felruházott ügyvédek lehetnek, 15. A választmány saját kebelében két tanácsot alkot. a) Kisebb tanács áll: elnök, titkár,ügyész és négy ítélkező tanácsosból. Ezen tanács feladata volna : a tagok felvétele és enyhébb természetű fegyelmi ügyekben első fokban Ítélkezni. A tanács jogosítva lenne a tagok felvétele körül hivatalos értesítéseket beszerezni és aggályok esetén a felvételt kérelmező beleegyezésével vizsgálatot is elrendelhetni. b) Nagyobb tanács : elnök, titkár, ügyész és nyolc ítélkező tanácsos. Ennek feladata volna a tagok felvétele körül másodfokban és véglegesen, — nemkülönben a súlyosabb természetű fegyelmi ügyekben első fokban ítélkezni. c) Ugy a kisebb, mint a nagyobb tanács tagjai egymást pótolhatják, kivéve a tagfelvételi eljárásban, ahol a kisebb tanácsban részt vett tag a nagyobb tanácsban részt nem vehet, Az elnök, titkár és ügyész azonban mindkét tanácsnak állandó tagjai. d) A nagyobb tanács ítéletei a Kúriához felebbezhetők és ez végérvényesen dönt. 16. Az ügyvéd ellen felmerülhető bármily természetű panaszok az illetékes kamara hatáskörébe tartoznak. 17. Kötelesek a bíróságok a hozzájuk ügyvéd ellen panaszszal fellépő feleket alaposan meghallgatni és a peres iratok betekintése után tárgyilagos rövidséggel a panaszt jegyzőkönyvbe venni s az illetékes kamarához áttenni. De csak olyan esetekben, amikor a bíróságoknál folyt vagy folyamatban lévő periratokból határozott meggyőződést szereztek, hogy a panasz alappal bír és kizár minden zaklatást. Bezárom cikkemet azzal, hogy az ügyvédgyülés határozatai egynémelyike felett csak szerény véleményt nyilvánítottam : egyébtekintetben pedig, ha túláradó őszinteségem talán fejemre zúdítja is a «fiska!ist», van okom bízni az ügyvédben, akinek érdekében leplezetlenül tártam fel az általam hosszú évek során észlelt és tényleg létező bajokat. Hacsak egy lépésnyire is előbbre vittem az ügyvéd-kérdést: kárpótlásul fog szolgálni az, hogy b<rói kötelességemnek e tekintetben eleget tettem. Adatok az 1880. évi XLV. t.-cikkel szabályozott és az 1892 évi XXIV. t.-cikk által módosított birtokrendezési eljárás egyszerűsítéséhez és gyorsításához. Irta GRAESER DÁNIEL, erzsébetvárosi törvényszéki biró. IV.*) A birtokba való biró bevezetésről. Az 1880. évi XLV. t.c. 28-a §-a (1892. évi XXIV. t. c. 28. §-a) szerint eljáró biró, ha a tagositási munkálatot hitelesithetőnek találja, az uj .^osztási térképet, földkönyvet és birtokiveket hitelesítési záradékkal ellátja, az előbbi (régi) birtokállapotot megszűntnek nyilvánítja és «a feleket az uj birtokba bevezetik * Megelőző közlemények mult évi 28, 33. és 39. számokban.