A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1902 / 45. szám - A törvényes zálog- és előnyös kielégítési jog, végrehajtás esetében
Huszonegyedik évfolyam. 45. szám. Budapest, 1902 november 0. Szerkesztőség: JT y f^féÍ:Z\ Előfizetési árak: \$-\^J $ } mentve küldve: -y !/• J-L" i 1 , . ... V^i/DV^-' Negyed évre _ 3 korona AladOhlVatal: (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KOZLOtfY) —~' 6 V., Rudolf-rakpart 3. sz. mM kl UlM^ WWPMl KÉPZELETÉRE. 1 MAGYAR ÜGYTÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI ÍAR KÖZLÖNYE. ' "ö ^ Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. Az előfizetési pénzek flgyvédek. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a pOBtautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. küldendők. TARTALOM : A törvényes zálog- és előnyös kielégítési jog végrehajtás esetében. Irta vidéki ügyvéd. — Perjogi kérdések, tekintettel az uj perrendjavaslutra. Irta Fövenyessy Lajo-, fölebbezési tanácselnök a budapesti kir. tszéknél. — A bányajogalkotás legfőbb problémái. Irta Wahlner Aladár, m. kir. bányakapitány Budapesten. — Az uzsoratörvény reformjáról. Irta N agy Kálmán dr., belényesi kir. albiró. — Belföld (A polgári perrendjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában.) — Nyilt kérdések és (eleletek (Kérdés az igazságügyminiszter úrhoz. Irta egy király i közjegyző.) — Irodalom (Forgón Lajos : Az állami lét alapja. — Malthus Róbert: Tanulmány a népesedés törvényéről. Pénzügyi Compass, 1902—1903.) — Vegyesek. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. A törvényes zálog- és előnyös kielégítési jog, végrehajtás esetében. Irta VIDÉKI ÜGYVÉD. Tisztán a véletlen körülmények, mint tények, melyekhez a törvény a zálogjogot megadja, képezik a törvényes zálogjognak alapját, keletkezését és átváltozásait. Azért erre vonatkozóan a közönséges zálogjog szerzéseés elvesztésére vonatkozó szabályok általában nem alkalmazhatók, hanem külön rendelkezésekkel vannak szabályozva. Az alábbiakban nem kívánok erre vonatkozó elméletet kifejteni, sem a külföldi törvényhozások ene vonatkozó renddelkezéseit ismertetni, vagy éppen bírálat tárgyává tenni, hanem fennálló törvényeink és gyakorlatunk alapján az erre vonatkozó törvényes szabályokat összeállítani s azoknak a gyakorlatban alkalmazását rendszeresen kimutatni. Tekintettel pedig arra. hogy a törvényes zálogjog hatálya főleg abban nyilvánul, hogy ez minden más zálogjogot megelőz s a végrehajtásnál is előnyösen sorozandó s hogy az előnyös kielégítési jog nem sorozható ugyan a törvényes zálogjog fogalma alá minden esetben, de hatályában mégis az, vagyis a törvényes zálogjog is csak az előnyös kielégítésre irányul, a kettőt együttesen kívánom tárgyalni és kimutatni, hogy : L Minő követeléseket illet meg a törvényes zálog- és előnyös kielégítési jog, ennek kik lehetnek alanyai. II. Mik a tárgyai. III. Annak terjedelme. IV. Kezdete. V. Elenyészte. VI. Egymás közötti elsőbbsége és végül: VII. Ennek érvényesítése miként eszközölhető. I. Minő követeléseket illet meg és ennek alanyai, és pedig : a) Ingókra: 1. Megilleti a bérbeadót a kibérelt helyiségben levő ingóságokra félévi bérösszeg erejéig, a haszonbérbe adott a haszonbérelt jószágon levő vagy ahhoz tartozó terményekre, gazdasági felszerelvényekre és lábas jószágokra egyévi haszonbéri összeg erejéig arra való tekintet nélkül, hogy a bérvagy haszonbéri összeg már részben vagy egészben lejárt vagy általában még le sem járt. — 1881 évi LX. t.-c. 72. §. 2. Megilleti a kir. kincstárt a szeszadóbeli követelésre nézve — 1899. évi XX. t.-c. 9. §. — továbbá a szeszfogyasztási adóbeli követelésre vonatkozólag a termelt szesznek mindaddig, mig az üzleti helyiségekben vagy szabadraktárban, vagy hivatalos zár alatt, vagy az üzleti helyiségekből valamely szabad raktárba való szállítás alatt, vagy megfordítva, vagy kivitelre irányuló szállítás alatt áll — u. o. 15. § — sőt azután is, ha harmadik személyek birtokába került, az idézett t.-c. 16. §-ban felsorolt esetekben ; a szeszadókihágásokért kiszabandó pénzbüntetés erejéig a kihágás tárgyára, —u. o. 78. §. 3. Ugyancsak a kir. kincstárt a cukorfogyasztási adóbeli követelésekre vonatkozóan a cukortermeivényekre, mig azok a gyártelepen, vagy szabadraktárban, vagy hivatalos zár alatt vagy a gyártelepről valamely szabadraktárba való szállítás alatt, vagy megfordítva, vagy kivitelre irányuló szállítás alatt vannak — 1899. évi XVIII. t.-c. 6. § — sőt azután is, ha harmadik személyek birtokába kerültek az id. t.-c. 7. §-ban felsorolt esetekben ; végül azon kihágási esetekben, melyekben a pénzbüntetés a fogyasztási adó mérvétől függ, a kihágás tárgyára, — u. o. 49. §. 4. Ugyancsak a kir. kincstárt a bor-, és husfogyasztási adótörvények oly áthágásai esetén, midőn a birság a fogyasztási adóilleték nagyságától függ, kiszabandó birságbeli követelésekre vonatkozóan az áthágás tárgyára. — Bor- és husfogyasztási . dótönrények és szabályok 151. §. 5. Ugyancsak a kir. kincstárt a söradótörvény elleni kihágások oly eseteiben, midőn a pénzbüntetés a söradó öszszegétől függ, a kiszabandó pénzbüntetés erejéig az áthágás tárgyára. — 1899. évi XIX. t.-c. 27. §. 6. Ugyancsak a kir. kincstátt a dohány fogyasztási illeték követelésére nézve a termelt vagy külföldről behozott dohányra, — p. ü. törvények (dohányjövedék) 98. §. — Dohánycsempészet esetén a bírság erejéig, a kihágás tárgyára és az elkövetés eszközeire, vagyis a csempésző járműve- és fogatára — u. o. 102. és 103. §. 7. A bizományost a bizományi árukra nézve, mig azok birtokáben vannak vagy azok felett rendelkezik, a bizományi ügyletre fordított költségek, a bizományi dijak, előlegek, kölcsönök és az elvállalt váltói és egyéb kötelezettségek, nemkülönben a folyó számlán alapuló és a bizományból származó követelések erejéig, — keresk. törv. 379. §. 8. A szállítmányozót az árukra nézve mig azok birtokában vannak vagy azok felett rendelkezhetik, a szállítmányozási és fuvardijak, továbbá a költségek és kiadások, nemkülönben az árukra adott előlegezések erejéig, — ker. törv. 388. §. 9. A fuvarozót a fuvarozási szerződésből eredő követelések, különösen a fuvardíj, fekbér, valamint a vámok és egyéb kiadások erejéig a fuvarozott árukra, — ker. törv. 411. §. 10. A közraktári vállalatot dijai tekintetében, a nála elhelyezett tárgyakra, — ker. törv. 438. §. 11. A kir. kincstárt a telekkönyvi bejegyzésekért járó illeték erejéig a bejegyzett dologi jogokra,— 1881. évi XXXIV t.-c 40. §. b) Ingatlanokra: Törvényes zálog- s illetve előnyös kielégítési jog illet meg az ingatlanokra s elárverezés esetén előnyös tételként elégitendők ki a vételárból a következő követelések: 1. A végrehajtásoknak az ingatlan árverés hirdetése és foganatosítása körül felmerült és bíróilag megállapított költségei, továbbá a sorrendi tárgyalás bélyegköltségei az ismeretlen hitelezők képviseletére, de csakis ezek és nem a mások részére is rendelt gondnok sorrendi tárgyalási dija, a végrehajtási zár alá helyezett szölőbirtoknak és a haszonélvezetre vezetett végrehajtás esetén a zár alá helyezett birtoknak zárgondnoki költségei és dijai, — 1881. évi LX. t.-c. 189. §-a, 164. és 212. §. 2. Az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő állami egyenes adók, az egyenes adók módjára behajtandó egyéb tartozások, a törvényhatósági és községi adók, amennyiben az árverés napjától visszaszámított 3 évnél nem-régibb időről vannak hátralékban, továbbá az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő és a fennálló szabályok szerint törvényes elsőbbséggel biró illetékek. — 1881. évi LX. t.-c. 189. íj. b) és 1883. évi XLIV. t.-c. 88. §, Lapunk mai száma íz oldalra terjed.