A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 43. szám - A bányajog-alkotás legfőbb problémái. 3. [r.]

vényi öröklés esetében, az ágiság elvének teljes érvényrejutására minden korlátozásnak elejtésével javaslandónak vélem. Gazdászati szempontból az igazsággal, az egyenlő osztálylyal ellentétben álló, külömben célszerűség tekintetében a vitás birtokminimum megállapítása és az örökös társak közül egyiknek a többiek rovására való kedvezményekben való részesítése, amint ez a napokban Temesvárott tartott kivándorlási kongresszuson is szóba hozatott, nézetem szerint nem az igazságot főelvének valló törvénykönyvbe való ; hanem a gazdaközönség szabad belátására és szabad rendelkezési jogára bízandó, melynek megszorítását az e tárgybeli törvényes intézkedés képezné, eltekintve attól, hogy ily rendelkezésnek égbekiáltó igazságtalan következményeit példákkal bebizonyíthatom. Mindezeknél fogva az ági öröklést és a mai rendszer szerinti törvénybefoglalását minden tervezett korlátozás és időhatármegszorítás nélkül szükségesnek és kívánatosnak tartom, ezt vélem az igazsággal megegyezőnek, nemzetünk és hazánk boldogítása legerősebb alapjának. Kövessük a szabad Anglia, Amerika és a svájci köztársaság példáját s tartsuk meg az ágiságot. A bányajog-alkotás legfőbb problémái. Irta WAHLNER ALADÁR, m. kir. bányakapitány Budapesten. \J Hí.*) Fmtartandó-e továbbra is az osztrák bányajog kizárólagos kutatási rendszere ? Ez a kérdés kétség kivül a bányajogi problémák egyik legfontosabbikát öleli fel. A kutatás jogi szabályozása alapja az egész bányarendnek, mert a bányajog ezen része a bányatulajdon eredeti szerzésének alapkeretét is magában foglalja. A bányatulajdon eredeti szerzésének jogi szabályozására pedig a dolog természeténél fogva valamennyi bányajogi probléma közül legnagyobb súlyt tektet a bányászati gyakorlat és a bányamüveléshez fűződő közgazdasági érdekek követelménye. A bányatulajdon eredeti szerzésének okszerű és célszerű rendje ugyanis egyik elengedhetetlen föltótelét képezi a bányászat fejlődésénele ; minden tévedés, vagy helytelenség, mely a bányajogalkotás ezen alapvető feladata megoldásánál kifejezésre jut, igen hátrányos következményeket vonhat maga után a gyakorlati életben. Gyenge alapra hogyanis lehetne szilárdan építeni ?! A bányászati foglalkozás körében már a közönséges, a dolog természetéből derivált felfogás szerint is két stádiumot külömböztetünk meg, u. m. a kutatás és a bányaművelés stádiumát. A bányajog szempontjából kutatás alatt értjük a bányaszabadság tárgyát képező ásványoknak bányajogilag még szabad területen, bányászkodási célzattal való felkeresését. A bányamüvelés pedig nem más, mint a szabad ásványoknak a közhatalom engedélyével történő kiaknázása (kinyerése) és forgalombahozatala. *) Megelőző közleményt 1. a 39-dik számban. sziget telepítésével, nem eredményezik a rabok fegyelmezését és nem támogatván őket bármily összeg megtakaritásában; nem készítik őket elő a letelepedéskor beálló uj életükre. A munka szétosztása a fegyház alantas személyzetétől függ és gyakran visszaéléssel jár karöltve. Még ma is meg van en- | gedve a rabnak a reá kiszabott munkát egy más e célból kibérelt egyén által teljesíttetni Erőteljes emberek a legkönynyebb munkát végzik, mig viszont beteges egyének a legterhesebb munkával terheltetnek. Az orvosok jelentései a hatóság részéről figyelmen kivül hagyatnak. így a volt kormányzó, Merkaszin tábornok 1896 ápr. 22-iki napiparancsában szórul-szóra azt mondja, hogy «ha a munka megszorításáról vagy megváltoztatásáról van szó, az orvosok utasításai nem vétethetnek figyelemben. Ezen egyenlőtlenség elvonja a legtöbb rabtól a munkakedvet. Azok állítása szerint, akik alaposan ismerik a börtönéletet, a letartóztatottak legérzékenyebbek a méltányosság tekintetében. A legszigorúbb rendszabályok ellen nem zúdulnak fel, feltéve hogy azok igazságosak és kiérdemeltek; viszont a legkisebb méltánytalanság is szüli az elégedetlenséget és zendülést. A munka ingyenes volta, a buzdítás teljes hiánya, a nyereségben való részesítésnek lehetetlensége okozzák, — minden egyébtől eltekintve, — a letartóztatottak munkaerejének csökkenését. Csellel és ravaszsággal félrevezetik a fölebbvalóikat és iparkodnak mentől kevesebbet dolgozni; lassan-lassan pedig elvesztik a tartós munka iránti érzéket és demoralizálódnak. A szakhalini kényszermunkák nem bírhatnak ezek szerint javító jelleggel. A fegyházakban való tartózkodás kárhoOG A kutatás tehát megelőzi a bányaművelést; de nyerhet valaki bányaművelési engedélyt (bányaadományt) véletlen ásványlelet alapján is ; a bányaművelés stádiumát tehát nem előzi meg szükségképpen mindig a kutatás stádiuma. Hogy mely momentummal végződik a bányajogi értelemben vett kutatás stádiuma, ez attól függ, hogy miként szabja meg az illető tételes bányajog a bányaművelési engedély feltételeit. Ott. ahol — mint pl. az ausztriai ált. bányatörvény szerint — csak akkor adja meg a közhatalom a bányaművelési engedélyt, ha meggyőződött arról, hogy a felkért ásványtelep érdemes a bányászásra, a kutatás stádiuma nem az ásványtelep feltalálásával, hanem csak az illető ásványtelep olyatén feltárásával ér véget, melynek alapján a vájásérdemlőség kérdése már elbírálható, illetve a bányaművelési jog engedélyezhető. Ott ellenben, hol — mint pl. a porosz bányajogban — a bányaművelési engedély előfeltételét pusztán az ásványlelet képezi, már az ásvány feltalálásával ér véget a kutatás stádiuma. A bánjaszabadság elvi követelménye, hogy a kutatás stádiumában teljes szabadság uralkodjék, a bányatulajdon eredeti szerzésénél pedig lehetőleg a feltaláló joga érvényesüljön. Ez a követelmény oly természetes valami, hogy a legkevésbé sem lehet csodálkozni azon, hogy már az ősrégi bányászati viszonyok alakulatánál is fölismerhető ezen elvi követelmény érvényesülése, mert a kutatási szabadság proklamálására és a feltaláló bányaművelési előjogának elismerésére a régmúlt idők társadalmát a veleszületett természetes jogérzék ösztönözte. A kizárólagos kutatás jogintézménye a régi bányarendtartásokban ismeretlen. Egyes régi német bányajogokban utalás történik már ugyan kutatási privilégiumokra (Neue Schiirfe, Suchstollen stb.) is; melyek abban állottak, hogy a kutatási jog néhol bányaművelési előjoggal, vagy pedig térbeli kizárólagossággal volt összekötve; sőt az 1548. évi Joachimsthaler Bergordnung az 1854. ausztr. ált. bányatörvényben a kizárólagos kutatás megjelölésére használt Freischurf elnevezést is ismeri: de eze:i régi bányarendtartások nemhogy szerveznék az ily kutatási kiváltságokat, hanem éppen ellenkezőleg szigorú tilalmakat állítanak fel azok tekintetében a végből, hogy a kutatás stádiumában a versengést élesztő bányaszabadság elve minél inkább érvényesüljön. x) Időfolytán a jogfejlődés a kutatás általános rendje — és a bányatulajdon eredeti szerzésének alapszabályai tekintetében helyenkint különszerü alakulatokat mutat, ugy hogy manapság azon tételes bányajogok, melyek a bányaszabadság elvi alapjára helyezvék, ezen alapvető intézkedések tekintetében három ') V. ö. Dr. H. Achenbach: Das gemeine deutsche Bergrecht, in Verbindung mit dem preuss. Bergrechte, unter Berücksichtigung der Berggesetze Baierns, Sachsens, Österreichs und anderer deutscher Lánder. Bonn 1871. (366—369. 1.) zatossá válik, nemcsupán a hanyatló erkölcsüekre, de még azokra nézve is, kik inkább a körülmények végzetes egybefolyásának, mint valamely komoly bűntettnek áldozatai, mint pl. a katonai vétségek miatt elitéltek. Még a katonaőrök is lassan elkorI csosulnak ezen kárhozatos befolyás alatt. Az élelmiszerekkel, ruhával és lábbeliekkel való ellátás a börtönfelügyelőség feladata; a ruházathoz való anyag és az élelmiszerek Odesszából lesznek hajón elküldve. Ezáltal a rabok ellátása jóval drágább mint az európai Oroszországban letartóztatottaké. Az 1900. évi igazságügyi költségvetés szerint a szakhalini igazgatásra előiránvoztatort 141,788 rubel; irodára stb. 31,300; őrségre 116,189 r. = 288,763 r. Ehhez járul fűtésre és világításra: 21,545 r.; tisztántartásra: 7,540 r.; élelmezésre : 552,640 r.; ruházatra 190,000 r.; orvosságra és temetési költségre 76.000 r.; a munka által okozott költségek 72,949 r. ; türdők és fehérnemüek mosása 1,390 r. ; haj- és szakálnyirás 715 r.; különféle kiadás 26,190 r. ; a rabok és szállítmányok elkísérése 148,550 r. = 1.380,082 r. Ehhez járul még 140,511 r. a katonai őrség fentartására, ugy hogy az összes költség : 1.520,593 rubelre emelkedik. Ekképp a kincstárnak minden szakhalini rab fentartása 160 rubel 06 kopekába, Nercsinszkben 226 r. 21 k.-ba kerül, holott az európai börtönökben csupán 96 r. 19V2 k. — a fogházakban 93 r. 541/2 k.-ra rug. Közli r. I. (Vége következik.)