A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 43. szám - Adalék a birói hatáskör kérdéséhez

A JOG 809 fő csoportba sorozhatok. Ezen különálló csoportokat e három tőjogrendszer képviseli, u. in. 1. a poiosz bányajog, 2. az osztrák és a szász bányajog és 3. a francia bányajog. A bányászati kutatás szabadságát ás a bányatulajdon eredeti szerzésénél a feltaláló jogának érvényesülését {Finderrecht), a legtermészetesebben s a régi német bányajog elvei nyomán haladva, az 1865. évi június 24-én kelt porosz bányatörvény hozza kifejezésre, melyet a német birodalom legtöbb államának törvényhozása a bányajogalkotásnál alapul és irányadóul választott.2) Az 1854-ediki osztrák és az 1868. évi szász bányatörvény a kizárólagos kutatás jogintézményének a bányarendbe való fölvétele által a bányatula|don sz-rzésenél az első feltaláló jogával szemben annak a jogát emeli érvényre, akit az illető területen a kizárólagos kutatás joga megillet ; más szóval ebben a jogrendszerben a kizárólagos kutató tekintetik az adományra (bányatulajdonra) igénynyel biró feltalálónak; egyébként pedig ily kizárólagos kutatási jogot mindenki szerezhet.3) A mai francia bányajog, vagyis az 1S10. évi április 21-ediki bányatörvény szerint pedig sem a kutatási jog, sem az ásványlelet, sem a felkérés még nem biztosit előjogot a bányatulajdon szerzésére, hanem itt minden konkrét esetben a kormány döntésére van bizva, hogy a bányaművelési engedélyt a körülményekhez képest a földtulajdonosnak, a feltalálónak, vagy pedig más felkérőnek adja-e meg; egyébként pedig kutatási munkálatokat itt is bárki végezhet s a kutatási engedelem a földtulajdonos akarata elle.iére is megszerezhető, a földtulajdonos pedig saját birtokán a közhatalom engedelme nélkül is kutathat. Ami a kutatás rendjét és a bányatulajdon eredeti szerzésének alapelveit illeti, a tételes bányajogok imént emiitett három tipusa teljesen kimeríti azokat a lehetőségeket, melyek a bányajogalkotás alkalmával az idevonatkozó alapvető kérdések megcldási módja tekintetében kombinációba jöhetnek. De az elmondottakból kitűnik, hogy a még ma is érvényben lévő 1810. évi napóleoni francia bányatörvényben a bányaszabadság még nem a maga teljességében, nem a mai tisztultabb felfogásnak megfelelő igazi alakjában jelenik meg. hanem ez a jogrendszer, mely a lényegesebb kérdésekben az 1791. évi április 28-adiki jogalkotásra támaszkodik, még csak átmenet a bányafelségjogról, illetve az állami bányamonopóliumról, a nemzetet illető bányászati fenségjog hangsúlyozásával (1791. törvény) s ezen az akkori szabad eszmék által sugait jogalap közvetítésével, a -j A porosz bányatörvény nyomán indulnak különösen a következő bányatörvények : a) Bajorországnak 1869. 111/20. bányatörvénye, b) Baden 1890. V/22., c) Birkenfeld 1891. 111/18, djBraunschweig 1867.1V/15., e) E1 s z á s z-L otharingia 1873. XII, 16. t) H e s s e n-D a r m s t a d t 1876. 1/28., g) Reusshgség 1870. X/9., h) S zá sz - Alte n b urg 1872, IV/18. i) Szász-CoburgG o t h a 1899. X/23. j) S z á s z-M e i n i n g e n 1868. IV/17., k) L ü b e c k 1895. X/28„ 1) S chwarzburg-R u d olfsta d t 189i. 111/20., m) Württemberg 1874. X/7. n) Schwarzbur g-S onders h a usen 1894. III/6. bányatörvénye, mely utóbbi tárgyunkat érdeklöleg azért érdemel különös figyelmet, mert ez az első kísérlet a porosz és szász bányajog (szabadkutatási és kizárólagos kutatási rendszer) összeegyeztetésére. Hiányzik a kizárólagos kutatás jogintézménye és a bányatulajdon eredeti szerzésénél az első feltaláló joga érvényesül még a következő bányatörvényekben, u. m. Svédország 1884. V/16. F i n n o rszág 1883. XI/12., Transvaal 1885. VIf/3-án kelt, de azóta r.zámos novellával módosított bányatörvényében, Spanyolország 1854. VII/6. kelt s az 1868. III/4. novellával, illetve az 1868. X1I/29. dekrétummal módosított s a bányajogok rendszerében sajátszerű, egészen önálló típust alkotó bányatörvényében, továbbá az északamerikai Eg y esültAllamok, a svájci kantonok s az olasz államok egynémelyikének bányarendtartásaiban s Portugália 1852. XII/31. bányatörvényében. 3) A kizárólagos kutatás jogintézményével az osztrák és a szász bányajogon kívül még a következő bányatörvényekben és bányarendtartásokban találkozunk: a) S z á s z-W e i m a r 1857 VI. 22, b) Sch warzbur g-S ondershausen 1894 III—6, c) Románia 1895 IV/20, d) Bu 1 g ár i a 1891 XII/12, e) Bosznia és Herce g o v i n a 1881 V/14, f) O r o s z-L engyelország 1892 máj. 28, g) Oroszország 1887 VI/2, h) Szerbia 1900 1/27, i) Törökország 1869 IV/3, j) Chile köztársaság 1888 XII/12, k) M e x i c o 1884 XI/22, 1) az afrikai francia gyarmatok 1899 VI/6, m) a délafrikai német gyarmatok 1898. évi n)a k el e tafrikai német gyarmatok 1898 VIII/9. o) Németalföld indiai birtokai 1899 V/23, p) Madagaszkár 1897 VII/20, q) S z en egá 1 é s Szu dá n 1896 VIII/14. r) Uj-Kaledónia 1896 X/17, s) T un i sz 1893 V/10, t) Kamerun 1892 XI/28 bányatörvényében. A nagyobb jelentőségű bányatörvényjavaslatok közül az 1886. évi május 25-d i k i francia és az 1876. évi oszt rá k javaslat említhető fel mint olyan, mely felveszi rendszerébea kutatási munkálatok védelmére a kizárólagos kutatás jogintézményét. bányaszabadságra. És ez nagyon természetes, mert hiszen a közel 100-éves francia bányatörvény a tételes bányajogok legrégiebbike, egy régletünt korszak jogalkotási törekvéseinek a szüleménye, amidőn a jogfejlődés még nem jutott el, még nem juthatott el odáig, hogy a jogtörténeti előzményekkel végleg szakítani és a bányajog rendszerét már akkor a mai értelemben vett bányaszabadság elvi alapján felépíteni lehessen. Az elmondottaknál fogva bányajogunk fejlődése a nálunk | már régtőlfogva uralgó bányaszabadság elhomályositásával határozottan retrográd irányba tere'ődnék, ha mi most a célba vett bányajogalkotás alkalmával a kutatási jogintézményeknek s ez^el kapcsolatban a bányatulajdon eredeti szerzésének szabályozásánál a francia bányajog alapelveit akarnók követni. Ez a jogrendszer *) már a háttér tekintetében, illetve bányajogunk fejlődésénél és történeti viszonyainknál fogva is | igen messze esik tőlünk; s különben magában Franciaországban í is egy félszázadnál hosszabb idő óta napirenden van már s ! egyre élénkül a törekvés, hogy az 1810. évi bányatörvény gyökeres revizió alá vétessék. S valamennyi ujabb francia tervezet teljesen szakit a bányatulajdon eredeti szerzésére nézve az 1810. évi törvényben elfoglalt azon állásponttal, hogy sem a kutatási jog, sem az ásványtelep feltalálása és felkérése nem biztosit előjogot a bányatulajdonra, hanem a közhatalom elhatározásától függ mindenkor, hogy kinek adja meg a bányakoncessziót; ugy az 1886. évi, mint az 1894. évi francia bányatörvényjavaslat szakit ezzel az elvvel s az általános német jogrendszer keretébe illeszkedve, a bányatulajdon eredeti szerzésénél a feltaláló jogát emeli érvényre: az általános kutatási szabadságnak a szász bányajog szerinti olyatén megszorításával, hogy a kutatási igazolvány hatályossága területén meghatározott időtartamon belül kizárva legyen a kutatók szabad versenye. Ezek szerint a bányatulajdon eredeti szerzésének jogi szabályozásánál — de lege ferenda szólva - az 1810. évi francia bányatörvény túlhaladott különszerü álláspontja a kombinációból egészen kiesvén, az idevonatkozó alapelv megválasztásánál csak a másik két jogrendszer : t. i. a mai tételes törvényünk, illetve a szász bányajog (kizárólagos kutatás) rendszere, vagy pedig a porosz jogrendszer (kutatási szabadság a feltaláló előjogával) vehető figyelembe. Ehhez képest most már csak azon alternatíva felett kell itt döntenie a jogalkotásnak, hogy vájjon meghagyandó-e jövőre is a kizárólagos kutatás jogintézménye, vagy pedig nem volna-e célszerűbb a bányatulajdon eredeti szerzésénél a kutatás korlátlan szabadsága mellett a feltaláló jogát emelni érvényre?! (Folytatása következik.) Adalék a birói hatáskör kérdéséhez. Szolgálatot vélek tenni ugy az ügyvédi, mint a birói kai tagjainak, midőn az alábbi, illetékesség dolgában felmerült jogesetet in extenso közzéteszem. Saját ügyemben forogván, tartózkodom minden kritikai megjegyzéstői, — szívesen látnám azonban, ha ezen lap olvasói köréből a hivatottak hozzászólanának. A tényállás a következő: X. keresetet indit Y. ellen 41 K. 93 f. vételár-hátralék-tőke és jár. ir. Egyben alperes részére külön kérvény nyel letétbe helyez 33 K. 80 fillért azért, mert «alperes ezen összeggel összes tartozását lefizette, azt állítván—ami a valóságnak meg nem felel, —hogy felperes utazója néki 5% engedményt adott, mely cimen 8 K. 12 fillért levonásba helyezw. (A követelésre t. i. már előzőleg is 100 K törlesztés történt, még a 33 K. 80 f. beküldése előtt.) Ezen letét a bíróság részéről elfogadtatott és felperes részére 5 K. 64 f. letéti költség megállapittatott. (Csak azért hozom fel ezen magában véve jelentéktelen körülményt, hogy az alábbiak kapcsán kitűnjék, mily csinos összegre szaporodhatnak egy alapjában 8 K. 12 f. substratumu per költségei). A tárgyalás alkalmával alperes pergátló kifogást emelt a S. E. 27. §. 2. p. alapján : a birói hatáskör ellen. Bemutatja az eredeti postai feladó vevényt, melynek tanúsága szerint a 33 K. 80 f. felperesnek már 1902 január 31-én beküldötte, holott ugy a kereset, mint a letéti kérvény csak 1902. évi március 8-án lettek beadva. A kereseti követelés ennek folytán csakis 8 K. 1 2 f. erejéig állván fenn, az ilynemű követelések az 1877. évi XXII. t.-c. 14. §-a értelmében v-kizárólag a községi 4) Az 1810. évi ápril. 21. francia bányatörvény Franciaországon kívül érvényben van még több-kevesebb novelláris módosításokkal: Belgiumban, Németalföldön és Luxemburgban s a:: 1861. évi augusztus 22-diki görög bányatörvény megalkotásánál is zsinór-mértékül szolgált.