A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 41. szám - A német jogászgyülés

164 A J O a W.-nek kiadott ötkoronás hamis volta könnyen felismerhető: a kir. törvényszék bizonyítottnak vette azt is, hogy vádlott ezen ötkoronás hamis voltáról tudomással birt; ezek alapján az első birói Ítéletnek vádlott bűnösségét megállapító része helyben hagyandó volt. A büntetés kiszabásánál azonban a kir. tszék, tekintettel arra, hogy vádlott hasonnemü cselekményért büntetve még nem volt, s hogy a forgalomba hozott pénz csekélyebb értékű, mint nyomatékos enyhítő körülményre a btk. 92. §. alkalmazását indokoltnak találta; s minthogy azt a kir. jbiróság feltételeinek fenforgása dacára nem alkalmazta, ugyanazért a kir. jbiróság Ítéletének fogház és pénzbüntetést tárgyazó részét a bp. 385. §. 3. p.-ba ütköző semmiségi ok miatt a bp. 554. §. alapján megsemmisítette, stb. A m. kir. Kúria (1902 szeptember hó 5-én 7,828/B. sz. a.) következő ítéletet hozott: Mindkét alsófoku bíróság ítélete a bp. 385. § 1. a. p. alapján a bp. 437. §. 3. be^. értelmében megsemmisíttetik és Sz. Ferenc vádlott a bp. 326. §. 1. p. alapján a vád alól felmentetik. Megokolás: A kir. törvszék tényként elfogadta ugyan azt, hogy a vádlott által W. Gáspárnak teljes értékű pénz gyanánt fizetésként kiadott ötkoronás hamis; — minthogy azonban a Btk. 209. §-ban meghatározott vétség csak akkor forog fenn, ha a hamis pénz tudva tétetik forgalomba mint valódi, illetőleg teljes értékű pénz; minthogy a kir. törvényszék ítéletében eme lényeges ismérv fenforgására vonatkozó tények meg nem állapíttattak, mert a felhozott körülményekből tudatos forgalomba tételt megállapítani nem lehet; minthogy e szerint a btk. 209. §-ában meghatározott büntetendő cselekmény fenn nem forog: ugyanazért mindkét alsófoku bíróság ítéletét a bp. 137. §. 3. bek. szerint a bp. 385. § 1. a. pontjában meghatározott semmiségi okból megsemmisíteni és a vádlottat a vád alól felmenteni kellett. Tekintve, hogy az állitott tény valódiságának bebizonyítása a btk. 263. § 5. p. esetében meg van engedve; tekintve, hogy anyagi semmisegi ok forog fenn és ebben az esetben a büntetőtörvény megfelelő rendelkezésének alkalmazbatása annak a lényeges körülménynek megállapítását teszi szükségessé, hogy az állitott tény csakugyan valótlan-e, ezeknek megállapítását azonban az eljárt bíróságok mellőzték: ezekhez képeit a bp. 437. §. 5-ik bekezdése nyervén alkalmazást, mindkét alsófoku bíróság ítélete megsemmisítendő volt. A m. kir. Kúria. (1902 szeptember 5-én 7,832/B. sz. a.) A téthi kir. jbiróság előtt folyamatba tett s a győri kir. törvényszék által 531/B. szám alatt felterjesztett rágalmazás vétsége miatt vádolt M. Mihály elleni bűnügyben következőleg végzett: Mindkét alsófoku bíróság Ítélete a bp. 437. §. 5. bekezd, értelmében megsemmisíttetik és az első fokban eljárt kir. járásbíróság uj eljárásra és a kifejlendőknek megfelelő uj határozat hozatalára utasittatik. Megokolás: A kir. törvényszéknek másodfokú Ítélete ellen M. Mihály és védője a bp. 385. §. 1. a) p. alapján jelentettek be semmiségi panaszt. A kir. törvényszék, mint másodfokú bíróság által valóknak elfogadott tények szerint M. Mihály vádlott V. János panaszló tanítóról azt állította többek előtt, hogy csúnya dolog volt a tanítónak a legények közé kimenni verekedni s illetőleg a népet izgatni. Vádlott ezzel szemben azzal védekezett, hogy nem volt szándékában sérteni a főmagánvádlót, mert mint törvénybiró többeknek felszólítására tette csak a vád tárgyává tett nyilatkozatot, magának a sértettnek hallatára, hogy a tanítónak egyházi ember létére kár volt a nép közé kimenni verekedni, —ami arra látszik mutatni, hogy állításának célja a közérdek megóvása volt. Tekintve, hogy az állitott tény valódiságának bebizonyítása a btk. 263. §. 5. p. esetén meg van engedve; tekintve, hogy anyagi semmiségi ok forog fenn és ebben az esetben a büntetőtörvény megfelelő rendelkezésének alkalmazhatása annak a lényeges körülménynek megállapítását teszi szükségessé, hogy az állitott tény csakugyan valótlan-e ? vagyis, hogy a panaszló tanító a legények közé ki nem ment, azokkal tényleg nem verekedett és illetőleg nem izgatta a népet? ezeknek megállapítását azonban az eljárt bíróságok mellőzték: ezekhez képest a bp. 437. §. 5-ik bekezdése nyervén alkalmazást, mindkét alsófoku bíróság ítélete megsemmisítendő és az eljárt bíróság uj szabályszerű eljárásra utasítandó volt. Ingó dologra vonatkozó oly adásvevési szerződés által, a mely szerint az eladott ingóság csak akkor megy át a vevőnek teljes tulajdonába, ha a vételárt egészben kifizette, a tulajdonjog azzal a jogi hatálylyal tekintendő fentartottnak, hogy az eladott ingóság a vételár teljes kifizetéséig az eladó tulajdonához tartozó, és vevőre nézve a büntetőjogi beszámítás tekinteteben idegen ingó dolgot képező oly ingóságnak veendő, amelynek a vevő ált .1 történt jogtalan eltulajdonitá-a vagy elzálogosítása a Btk. 355. S ában meghatározott sikkasztás tényálladékát állapítja meg. Ha valamely bűnügyben .annak megállapítása, hogy forog-e fenn bűncselekmény, valamely magánjogi kérdésnek előleges eldöntésétől függ. ebben a kérdésben a BP. 7. g-ának első bekezdése szerint a BP. szabályainak alkalmazásával a büntetőbíróság határoz ; és az idézett §. 2. bekezdésében foglalt szabályhoz képest kétségtelen, hogy apolg. bíróságnak ily előleges magánjogi kérdésre vonatkozó határozata a büntetőbíróságra a büntethetőség kérdésére nem kötelező. A büntetőbíróság ily előleges magánjogi kérdések elbírálásánál csak anyagi magánjog terén irányadó szabályokat veheti alapul, vagyis, hogy a döntésnél a fennálló magánjogi törvényekhez vagy ezek helyét pótló törvényes gyakorlat megállapításaihoz van kötve. (A m. kir. Kúria 1902 április I. 2,926/902. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: Az újvidéki tszéknél Messer Hermann helybeli kereskedő ellen, bej. dec. 15, fsz. jan. 13, csb. Rehák Ferenc, tg. Freund Ede dr. — A budapesti kir. tszéknél Raisz Ignác órás ellen, bej. dec. 1, fsz. dec. 19, csb. Andorffy Károly dr., tg. Molnár Mór dr. — A nyíregyházai tszéknél Rosenwasser Adolf helybeli lakos ellen, bej. nov. 3, fsz. nov. 29, csb. Soltész Endre, tg. Erdős Bertalan dr. — A dévai tszéknél Izrael Márkus volt brádi lakos ellen, bej. nov. 5, fsz. nov. 29, csb. Hidegh István, tg. Nogáll Károly. — A győri tszéknél ijf. Batthyány László grófné ellen, bej okt. 3!, fsz. nov. 10, csb. Proszt János, tg. Mayer Lajos dr. — A fehértemplo mi tszéknél Renner Simon és társa gattajai cég ellen, bej. nov. 30, fsz. dec. 17, csb. Reichel Frigyes dr., tg. Mikler Gusztáv. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Friedmann József helybeli lakos ellen, bej. nov. 4. fsz. dec. 4, csb. Szentgyörgyi Irnre, tg. Berényi Sándor dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Wild Ignác helybeli kereskedő ellen, bej. nov. 4, fsz. dec. 4, csb. Gallia Béla, tg. Botzenhardt János dr. — A nagykanizsai tszéknél Hauser János dr. helybeli ügyvéd ellen. bej. dec. 1, fsz. dec. 15, csb Eőri Szabó József dr., tg bentzik Ferenc dr. — A pécsi tszéknél Schwabach Viktor németbolyi cég ellen, bej. nov i, fsz. nov. 10, csb. Gőbel Gyula, tg. Jagics József. Pályázatok: A dévai tszéknél aljegyzői áll. okt. 17 (225) — A lugosi jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 18. (226) — Az egri tszéknél aljegyzői áll. okt. 21. (228) — A debreceni tszéknél a 1j e g y z ö i áll. okt. 22. (229) — A szigetvári jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 22. (229) — A bártfai jbiróságnál albirói áll. okt. 22. (229) — A galgóci jbiróságnál albirói áll. okt. 22. (229) — A topánfalui jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 23. (230) — A hajdúnánási jbiróságnál albirói áll. okt. 23. (230) — A lugosi tszéknél birói áll okt. 23. (230) Kúriai és taolai értes teseR. Kérdezősködő előfizetőinket tisztelettel kérjük, méltóztassanak a felek neveit pontosan és olvashatóan megírni s a folterjesztés időpontját is közölni velünk. Apatin G L. dr. Piri—Speiser érk. 4,629/902. sz. a. előa. Somogyi, n. e. — Csantavér B. K. dr. Sinkovits—Sinkovits érk. 6,456/902. sz. a előa. Istvánffy n. e. — Kulemcsits—Pletikovits érk. 6,954/902. sz. a. előa. 7,934/902. sz. a. előa. Frink, n. e. — Dér—Dér érk. 2,914/602. p. sz. a. előa. Istvánffy, n. e. - Halmi N. J. Kifor— Lando bővebb adatok hijján nem található. — Kiskunfélegyháza L. L. dr. Szolnok—Kiskunfélegyházai h. é. v. — Tarjányi mikor jöhetett? Nem található. — Bernácsky—Bernácsky érk. 510/902. sz. z. előa. Oroszi, n. e. — Makó K. P dr. Szűcs—Balogi érk. 3084 902, sz. a. előa. Pecháta. okt. 1. hh — Nagyszeben B. J. dr. 1292. és 1102 592. n. e. — Hell—Hell érk. 39/901. sz. előa Illyés, n. e. — Habermann — Habermann érk. 667/902. v. sz. a. előa. Szalacsi n. e. — Malaiu —Radu érk. 184/902. v. sz. a. előa. Popu, n. e. — Siklós S. E. dr. Murin — Murin (7,078/901.) okt. 8. hh. — Werndorfer—Nemes (7319/001.) okt 7. hh. — Vágujhely F. L. dr. 4975/902. előadója Popu, n. e. — Jerzsik—Mikulecz érk. 1604/902. sz. a. előa. Oroszi, n. e. — Dubnicz—Stark érk. 6,362/902. sz. a. elóa. Fráter, n. e. 3256 és 4975/992. n. e. Németül és tótul tudó, telekkönyvi ügyekben némileg jártas ügyvédjelölt rögtön alkalmazást kap Lersch Kornél dr., szepesszombati ügyvéd irodájában. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Dr Ladik Gusztáv | I Tájékoztató az 1836—1901. évi magyar- | | országi törvények rendelkezései közt | ®j cimü munkája gyorsan útbaigazít arra nézve, hogy : @ 1. valamely keresett kérdésre mely törvényeink tartalmaz- « nak rendelkezéseket, hogy f| 2. e rendelkezések közül melyek vannak hatályban, és hogy S «§ 3. a hatályban álló minden egyes törvényszakasznak mi a @ lényeges tartalma ? 2 ® Ügyvédeknek, bíráknak és közigazgatási tiszt- é viselőknek nélkülözhetetlen! 1 Ü Ara vászonkötésben 10 K ; az 1891-1899. évi törvények betű- © ® rendes tárgymutatójának fűzött példányával együtt i5 KA® ® megrendelést a szerző (Budapest, I. Gellérthegy-u. 27. sz.) az É §á összeg beküldése esetén bérmentesen foganatosítja. © A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V„ Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. P ÁLLAS HÉ82VÉN> TÁR8ASÁQ NYOMDÁJA BUOAPE6TE*.