A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 41. szám - A német jogászgyülés

A JOG 163 A győri kir. ítélőtábla (1901. augusztus 27-én 1,637. sz. a.): A kir. ítélőtábla az elsöbiróság ítéletét, — mellőzve indokolásának azt a részét, hogy a végrehajtási jkvben felsorolt és zár alá vett ingók a közadós tulajdonául azért tekintendők, mert főszerzőnek jelentkezik, — egyéb indokai alapján helybenhagyja, stb. A m. kir. Kúria (1902. szeptember hó 9-én 6,512. sz. a.) Mindkét alsóbiróság ítélete részben megváhoztattatik akként, hogy az alperes részére a közadós ellen foganatosított végrehajtási loglalásnak és árverésnek a csődhitelezőkkel szemben hatályon kivül helyezése mellett, alperes csupán 563 K. 09 fill. tőkének és ezután 5° „ kamatnak felperes részére végreh. terhe mellett való fizetésére köteleztetik, kereseti követelésének ezt meghaladó részével pedig felperes elutasittatik s a perköltség kölcsönösen megszüntettetik. Egyebekben a másodbiróság ítélete helybenhagyatik. M e go k olá s: Mindkét alsóbiróság ítélete a fentebbi módon részben megváltoztattatott azért, mert alperes javára a végrehajtási foglalás és árverés nemcsupán a közadós, hanem egyúttal ennek csődbe nem jutott neje ellen is rendeltetvén el és foganatosíttatván s a végrehajtási zálogolási és árverési jkvek szerint az összes lefoglalt és elárverezett ingóságok minden megkülönböztetés nélkül, mint a közadósnak é> nejének közös tulajdona Íratván össze, azok az ellenkezőnek bizonyításáig, minthogy más arány megállapítására nem forog fenn semmi adat, felerészben a közadós nejét megilletőnek tekintendők; a kir. Kúria által elrendelt póttárgyalás alkalmával pedig a peres felek egyike sem szolgáltatott bizonyítékot arra nézve, hogy az említett ingóságok kizárólag vagy nagyobb, iiletve kisebb részben voltak a közádósnak, illetve nejének tulajdonai. Ehhez képest, minthogy a megtámadási kereset folytán a végrehajtási foglalás és árverés csak annyiban mondatott ki a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak, amennyiben az a közadós ellen, ennek ingóságaira foganatosíttatott; a köradós nejével szemben ellenben a végrehajtás hatálya nem érintetett: az árverési vételárnak csupán a közadós jutalékára eső felerészét van joga a csődtömegnek az alperestől visszakövetelni. A perköltség pedig az ezzel egy tekintet alá eső felebbezési költséggel együtt az 1868: LIV. t.-c. 251. §. alapján azért szüntettetett meg kölcsönösen, mert mindegyik fél jelentékeny részben pernyertes és egyúttal pervesztes. Egyebekben a másjdfoku biróság ítélete az elsöbiróság Ítéletéből átvett indokolásánál fogva hagyatott helyben. Oly alapszabálybeli intézkedést, mely szerint ha valamely részvénytársasági igazgatósági tag az igazgatósági üléseken való részvételében akadályozva volna, egy más igazgatósági tag azt teljes szavazati joggal hel ettesithesse, mint törvénybe ütközőt bíróilag helybenhagyni nem lehet. A budapesti kir. keresk. es váltótörvényszék. A módosított alapszabályok bejegyzését a kir. törvényszék nem rendeli el, a 24. és 26. §-okban felvett azon intézkedések miatt, melyek szerint az igazgatóság ülésein való személyes megjelenésben akadályozott igazgatósági tagok, magukat az igazgatóság ülésein valamely más igazgató által képviseltethetik és ennélfogva valamely igazgatósági tag saját szavazatán kivül egy másik igazgatósági tag helyett is gyakorolhat szavazatot. Mert a szavazás az igazgatósági ülésekben tartott tanácskozásoknak csak eredménye és ennélfogva a dolog természetével ellenkezik, hogy a tanácskozásokban résztnemvett igazgatósági tag a határozatok meghozatalára befolyhasson, minélfogva a kifogásolt és a törvényben különben nemgyökerező intézkedésnek az alapszabályokba való fölvétele meg nem engedhető. (28,672/902. sz.) A budapesti kir. tábla: Az elsöbiróság határozatát helybenhagyta. Mert a dolog természetéből következik, hogy azon ügyek elintézésében, amelyek a részvénytársaság testületi szervezettel ellátott igazgatósága intézkedéseinek a tárgyait képezik, az illető igazgatósági tagok csakis személyesen vehetnek részt, éspedig annyival inkább, mivel az, hogy egy igazgatósági tag, mint egy másik igazgatósági tagnak megbízottja is eljárhasson és ennek nevében szintén szavazhasson, határozottan ellenkezik az igazgatóság minden tagja irányában törvény által meghatározott, esetleg büntetőjogi beszámítás alá is eshető személyes felelősséggel. (902. szept. 11-én 2,226 1902.) Az a kérdés, hogy valamely kereskedő fizetéseit megszüntette e abban az esetben jogkérdés, ha az bírálandó meg. hogy bizonyos tények eredményezik-e azt a jogi állapotot, amely a fizetések megszüntetése alatt, mint jogi fogalom alatt értendő. A fizetések megszüntetéséről való tudomás kérdése, vagyis az a kérdés, hogy a fizetések megszüntetésének megállapítására szolgáló egyes jelenségeket a másik fél ismerte-e, ténykérdés. — Az a tény. hogy az adós egy lejárt követelését a végrehajtás megkísérlése alkalmával fizeti ki, hatásában a végrehajtás foganatosításának eltűrésével nem azonos, hanem csak mint fizetési késedelem jelentkezik; az egyes esetben — tehát nem-tömegesen — előforduló fizetési késedelem pedig még nem teszi külsőleg felismerhetővé azt az állapotot, hogy az adós lejái t tartozásait rendszerint nem fizeti, márpedig a fizetések megszüntetésének fogalmát ez állapítja meg. (A m. kir. Kúria mint felülvizsgálati biróság 1902 január 9. I. G. 486/1901. sz. a.) Az árunak az eladó rendelkezésére bocsátása csupán a vételtől elálláshoz való jog érvényesithetésének képezi feltételét, a vételár leszállítása követelhetésénék ellenben nem. A vevő, ki az árut rendelkezésre bocsátotta, azt az eladó részére teljes egészében érintetlenül tartozik megőrizni, a rendelkezésre-bocsátas tehát hatályát vesztette és a vevőnek a vételtől elálláshoz való joga megszűnt az által, hogy a szolgálatában álló egyének ezen áru egyrészét. a vevő céljaira, akár az ö tudtával és beleegyezésével, akár anélkül felhasználták. (A m. kir. Kúria 1901. október 2ö. 848/901. sz. a.) Bűnügyekben. A Btk. 2OQ. íj-ában meghatározott vétség csnk akkor forog fenn, ha a hamis pénz tudva tétetik forgalomba mint valódi illetőleg teljes értékű pénz. Minthogy a kir. törvényszék Ítéletében eme lényeges ismérv fenforgására vonatkozó tények meg nem állapíttattak, mert a felhozott körülményekből tudatos forgalomba tételt megállapítani nem lehet; minthogy e szerint a btk. 9. S-ában meghatározott büntetendő cselekmény fenn nem forog: ugyanazért mindkét alsófoku biróság ítéletét a bp. 437.5. 3. bek. szerint a bp. 385. §. 1 a pontjában meghatározott semmiségi okból megsemmisíteni és a vádlottat a vád alól felmenteni kellett. A szarv.si kir. járásbíróság (1901 december 30-án í72 í. B. sz. a.) A kir. jbiróság mint büntetőbíróság, hamis pénz forgalombahozatala vétségével vádolt, Sz. Ferenc elleni bűnügyben következőleg i t é I i: A kir. jbiróság mint büntetőbíróság Sz. Ferenc zöldségárus vádlottat a btkv. 209. §-ba ütköző hamis pénz forgalombahozatala vétségében. bűnösnek mondja ki azért, mert ez f. év dec. 2-án a békés szt.-andrási piacon egy hamis ötkoronást hozott forgalomba; s ezért őt a btkv. 209. §. alapján a foganatbavételtől számított tizennégynapi fogházra, stb. és 2 napi fogházra átváltoztatandó husz K. pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre és egy évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának hasontartamu felfüggesztésére itéli, stb. Megokolás: A békés-szt.-andrási elöljáróság jelentése alapján, ügyészi megbízott vádat emelt vádlott ellen a btkv. 209. §-ba ütköző hamis pénz forgalomba hozatalának vétsége miatt azért, mert Békés-Szt.-An íráson 1901. dec. 2-án a piacon egy hamis ötkoronást hozott forgalomba. Vádlott beismerte azt, hogy ő nála a rendőrbiztos ezüst pénzének átvizsgálása után egy hamis ötkoronást talált. Beismerte azt is, hogy az nap előbb már egy hamis ötkoronást forgalomba hozott; állítja azonban, hogy nem tudta azoknak hamis voltát, állítja, hogy ö november 30-án Sz. Lajos n.-körösi husárustól disznó vételárába kapott 666 koronát, ezek között mintegy 20—25 drb. ötkoronást; ö a pénzből egy krajcárt sem adott ki, csak Szt.-Andráson ahol vásárolt. Minthogy azonban W. Gáspár tanú igazolta azt, hogy vádlott 1901 dec. ]-én este az ő vendéglőjében szállt meg s ott neki étel és ital árában szintén egy hamis ötkoronást fizetett, amit csak akkor tudott meg, midőn azt másnap a postahivatalnál mint hamisított érmet lefoglalták s ellene a bűnvádi eljárás szintén megindittatott; s minthogy azon körülményből, hogy vádlott két nap alatt 3 drb hamis ötkoronást hozott forgalomba, kétséget kizárólag megállapítható a vádlott tagadásával szemben ts, hogy ő tudta az ötkoronások hamisított voltát s azokat mint iiyeneket tudva szándékosan hozta forgalomba, ez okból őt a btkv. 209. §-ba ütköző hamispénz forgalomba hozatala vétségében bűnösnek kellett kimondani, s tekintettel büntetlen előéletére, őt a kiszabott büntetéssel kellett sújtani, stb. A gyulai kir. törvényszék, mint büntető felebbviteli biróság (1902. évi március hó 22-én 1,282/1902/B. sz. a.) ítélt: A kir. törvényszék, mint büntető felebbviteli biróság a tényállásnak akkénti megállapítása mellett, hogy Sz. Ferenc vádlott W. Gáspár vendéglősnek hamis ötkoronással fizetett, ekként hamis pénzt teljes értékű pénz gyanánt tudva forgalomba tett; s hogy vádlott a hamis pénz kiadásának vétségét ezen tette által követte el, a kir. járásbíróság ítéletének a fogház és pénzbüntetés kiszabását tárgyazó részét a bp. 385. §. 3. pontjában meghatározott semmiségi ok miatt a bp. 554. § alapján megsemmisíti; és Sz. Ferenc vádlottat a btk. 92. §. alkalmazásával az 1892:XXVIII t.-c. 3. §-ban megjelölt célokra fordítandó 25 korona pénzbüntetésre és öt korona pénz-, mint mellékbüntetésre itéli; a vádlottra alkalmazott 1 évi hivatalvesztést és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését fentartja stb. Egyebekben pedig a kir. jbiróság ítéletét helyben hagyja. M e go k o 1 á s: Téves a kir. járásbíróságnak az a ténymegállapítása, hogy vádlott a vád tárgyává tett cselekményt 1901. dec. 2-án Békés-Szt.-Andráson, hamis ötkoronás forgalomba hozatala által követte el, mert az eljárás során tárgyi adat arra nézve fel nem merült, hogy az ötkoronás hamis volt. A vádlottól a rendőrség által lefoglalt hamis ötkoronást pedig vádlott forgalomba nem hozta ; igy ezen pénzdarab vádlott irányában a vádbeli cselekménynek tárgyát nem képezi. Minthogy azonban vádlott beismerte, hogy W. Gáspárnak ötkoronással fizetett, W. Gáspár tanú vallomása, valamint a posta hivatal által felvett jkv. és a pénzverői hivatal által kiállított szakértői vélemény alapján, a kir. tszék bebizonyi ottnak találta, hogy a vádlott által W. Gáspárnak teljes értékű pénz gyanánt fizetésként kiadott ötkoronás hamis. Abból a körülményből pedig, hogy vádlottnál a rendőrség is talált hamis ötkoronást, és hogy