A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 40. szám - Titoktartás és btő törvényünk 328. §-a. Folytatás

hajlott és rögzített méh, legalábbis éppúgy bizonyítják a nem fertőzés, hanem más okból előidézett, pld. gyermekágy után fellépő női betegséget, mint a fertőzést. Bizonyos azonban, hogy az ezen orvos részéről adott, a kereset beadását célzó orvosi bizonyítvány nem határozott, hogy bár a betegséget magát látja, annak eredete és oka felől biztos véleményt nem adhat. X. után is K. veszi vizsgálat alá a beteget 1900. évben, aki véleményében most már egyenesen oda konkludál, hogy a betegség nem fertőzésből ered és minthogy a méh most már mozgatható, a beteg inkább idegorvos gyógykezelése alá való, mit neki tényleg ajánl is. Majd 1900. őszén ismét X. veszi a beteget kezelése alá és a kérdések kereszttüzével szemben tévesnek jelentvén ki első izben adott abbeli bizonyítványát, hogy a betegség fertőzésből, kankóból eredhetett, hisz a górcsövi vizsgálatot meg sem ejtette, ö is oda konkludál most már, hogy a betegség nem, miként ö azt 2—3 évvel ezelőtt vélte, k-inkóból eredt, hanem idézve szószerint eskü alatt adott kijelentését, «mivel rohamosan javui (? !) az inkább más okból eredlietett». Ezen véleménye annál is inkább látszik most már helyesnek, mert K. is, amikor a betegről először ad véleményt, már akkor a fertőzést nem tartotta ugyan kizártnak, mégis utal arra, hogy ezen méhbaj akár szüléstől is eredhetett, jóllehet hogy ez a szülés 10 év előtt történt. Ha hozzávesszük, hogy G. 190] január 25-én egyenesen kijelenti véleményében azt, hogy fertőzés nincs, akkor minden kétséget kizáró bizonyossággal ezen idők tekintetében a következő végső véleményre jutottak: A beteg ezen első időszakban egy nem fertőzésből, hanem más okból, esetleg szülésből eredő női bajban : a méh, petevezetékek, petefészkek lobjában, méhhátraesésben, hisztériában szenvedett, amely K. első vizsgálatától kezdődőleg X. második vizsgálatáig folytonosan javul, mig végre 1901 jan. 25-én G. által javuknak találtatott. Az egyes, ezen időszakra eső orvosi véleményekben mutatkozó határozatlanság és a vélemények ingadozása arra vezethető vissza, hogy a betegséget az orvosok külön-külön igen rövid ideig látták, és ezért annak oka és eredete tekintetében tisztán felismerni nem tudhatták; véleményeik bizonytalansága azonban azon mértékben csökken, amily mértékben részben a gyógykezelés hoszszabb taitama, részben a betegségnek határozottabb képét feltüntető és folytonos javulást mutató alakulata annak okát is bizonyosabbá teszi. A betegség K. első vizsgálatától kezdődőleg X. második vizsgálatáig bezárólag, miként azt maga is eskü alatt vallja, folytonosan javul; mig végre G. teljes határozotsággal jelentheti már ki, hogy a folytonosan javuló, de a vizsgálata alkalmával is még mindig konstatálható méhtüggelékbetegség minden egyébre visszavezethető, csak fertőzésre nem. A G. vizsgálata által megállapított vélemény nyel a betegség kórképének első része lezáródik. A második rész kezdődik 1901 febr. 25-én H. dr. bécsi egyet, tanár által igazolt azon ténynyel, hogy a női betegség hevenyjellegü fertőzést tüntet fel. Ennek szimptomái, miként felsorolja, a következők : genyedő hugycsőlob, a Bartholini-m'mgyek kivezető csöveinek gyuladása, genyedő hüvelylob, a hátrahajlott méh nyálka-hártyájának genyedő lobja, ascendens gonorrhoea. A genyedőnyálhártyák váladékainak górcsövi vizsgálata minden kétséget kizárólag nagy tömegben Neusserfélc gonococcust mutatott. A bizonyítványban, melyet a betegről Bécsben 1901. febr. 23-án állit ki. oly női bajt fest le. amely, mig egyrészről krónikus jelleget tüntet fel, — rögzített hátrahajlott méh — másrészről a hevenykankónak minden jelenségét is feltünteti. Arról, hogy a szakértő tanár a betegség előzményeiről akár maga a beteg, akár más által értesíttetett volna, a bizonyít- i vány mélyen hallgat. Fel kell tehát tételeznünk, hogy a kiállítónak azokról tudomása nem volt. Mégis azt, hogy ugy a krónikus jellegű bajt (méhhajlást). valamint az akut jellegű kankót (genyes hugycsőlob, genyes hüvelylob, Bartholinimirigyvezetéklobot stb.) ő tényleg konstatálta, kétségbe vonnunk nem lehet. Maga a bizonyítvány ugylátszik a kiállítónak nagy gondot okozott. Nem birta ugyanis összhangzásba hozni a krónikus jellegű női betegséget a heveny-kankó minden tünetével. Ez éppen onnan van, hogy a bizonyítványt kiállító orvos az előzményekről mitsem tudott. Ennélfogva azután nem bírván összeegyeztetni a feltétlenül hosszabb időre visozanyultnak látszó krónikus női betegséget a teljes heveny alakulatot mutató kankós betegséggel, miután más okot ennek megmagyarázására nem talált, az asceudentiára jutott [ascendens gonorrhoea) vagyis állítja, hogy az egész kórkép egy felfelé hágó és gonococcusok által előidézett betegség. Ezen fertőzés már régebb idő óta megvolt [chronica) és a gonococcusok felszállván egész a ménig (ascendens), ott lobos állapotot és a :iátrahajlást (Endometritis, retroflexio uteri) idézték elő. (Urethritis, Bartholinitis, Vagintiis, Endocervicitis, et endometritis. retroflexio uteri, Gonorrhoea ascendens chronica.) Ezen véleménynek a megmagyarázására magának ezen betegségnek természetéről, jellegéről a legszükségesebbeket itt el kell mondanom : A tenyésző képességgel bíró gonococcus Xeiisseril jellegzi, hogy ha az az ivarszerveknek legkülsőbb részét, hugycsőnyilást {Urethitis) a Bartholini-mmgy kivezető csövét (Bartholinitis), illetőleg azok hámját, továbbá a hüvelybemenetet (vulvitis) és hüvelyt magát (vaginitis) megtámadják, ott lobot idéznek elő. A hüvelyből felfelé hág (ascendál) a méhnyakcsatornán át a méhig. Itt a gonoccocusok áttörik a hámboritékot, behatolnak a szövetek mélyébe és méhlobot okoznak, majd átterjednek a kürtökbe (Wertheimer) előbb lobot gerjesztenek, majd a környező hashártyával, méhvel, petevezetőkkel összetapadásokat, összenövéseket okoznak, melyek zsugorodva a méhnek kisebb-nagyobb elhajlását (deviatioját) eredményezik, ami végül magának a méhnek hátradőlésére és ott megrögzitésére vezet. Ezen hátrahajlása a méhnek azonban, és ez tapasztalatiig beigazolt tény, épp ugy, mint maga a megrögzités is, a fertőzéstől teljesen függetlenül más betegségekben is előállhat, mint pl gyermekágy után stb. (Vége következik.) Belföld. Az igazságügyminiszter beszéde, melyet rigyicai választói előtt m. hó 25-én tartott, az igazságügyi reformmunkálatok tekintetében több nagyjelentőségű nyilatkozatot tartalmaz. Beszédének idevonatkozó része következőképp hangzik: «Közben elkészítettem a perrendtartás életbeléptetésére szükséges törvény tervezetét is. Ebben szabályozást nyer egyebek között a községi bíráskodás és a tőzsdei bíráskodás is. A tervezet már a közel jövőben közzé fog tétetni. Néhány hét múlva remélhetőleg megkezdődik az igazságügyi bizottságban a perrendtartásról szóló javaslat tárgyalása és ha ez akadálytalanul fog lefolyni és a képviselőház munkarendje megengedi, e javaslat még ez ülésszakban törvényerőre emelkedhetik, amivel igazságszolgáltatásunk nagy lépéssel halad előre és amely a gazdasági életre is bizonyára jótékony hatást fog gyakorolni. A perek elintézése gyorsabb, alaposabb és sok tekintetben olcsóbb lesz; e mellett a perrendtartásnak nem-egy intézkedése a kisebb ember részére is hozzáférhetőbbé fogja tenni az igazságszolgáltatást. Ezzel egyúttal egy 30 év óta vajúdó kérdés kerül majd le a napirendről, aminek következtében az igazságügyi kormány és a törvényhozás minden erejét egy másik nagy munkának szentelheti: a magyar polgári törvénykönyv megalkotásának, amelynek egyébiránt első tervezetét és indokolását az ezzel megbízott szakférfiak már elkészítették ; e munkálatuk közkézen is forog. Arra nézve, hogy egyebekben minő igazságügyi feladatok előkészítésével foglalkozom, az országgyűlés költségvetési, tárgyalásai alkalmával, legutóbb az idén tavasszal is bővebben nyilatkoztam, és így csak ismétlésekbe kellene bocsátkoznom ha e feladatokat újból felsorolnám és fejtegetném. Elég nagy és súlyos feladatok ezek, mert a jogi életnek alig van ága, melyben a javítás és részben az ujjáalkotás nem volna kívánatos. Hogy a kitűzött igazságügyi feladatok között olyanok is vannak, amelyek különösen a földmivelésügyi érdekeket szolgálják, ezt már annak a küldöttségnek, amelylyel nekem a képviselőjelöltséget felajánlani kegyesek voltak, megemlítettem. E kerület lakossága kiválóan földmiveléssel foglalkozván, tudom hogy ezek a kérdések önöket különösen érdeklik, és ez az oka, hogy egyet-mást megemlítek. Egyik legfontosabb feladatomnak tekintem az ingatlan birtokviszonyoknak magyar törvény által való rendezését, amely a telekkönyvek és a telekkönyvi eljárás egyszerűsítésére és az ingatlanra vonatkozó jogoknak nem-egy tekintetben helyesebb szabályozására irányul. Ismerem azokat a bajokat is, amelyek a birtokrendezési eljárás terén jelentkeznek és a földmivelési