A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 39. szám - Ingyenes jogvédelemről - Perjogi kérdések, tekintettel az uj perrendjavaslatra. Folytatás

Huszonegyedik évfolyam 39. szám. Budapest, 1902 szeptember 28. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. A JOG Kéziratok vissza nem adatnak. (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) nnuruRUSíGOGT ÉRMEINEK KÉPFISELETÉRE. * MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KÁR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Előfizetési arak: JHelyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 3 korona Fél « _ 6 « Egész « _ 12 « Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési péniek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: Ingyenes jogvédelemről. Irta Avarfy Ferenc, aradi ügyvéd. Perjogi kérdések, tekintettel az uj perrendjavaslatra. Irta Fövenyessy Lajos, fölebbezési tanácselnök a bpesti kir. tszéknél. -A bányajog-alkotás legfőbb problémái. Irta Wahlner Aladár, m. kir. bányakapitány Budapesten. — A végrehajtási törvény novellájához. Irta Csebi Pogány Virgil, lévai járásbiró. A bíróságok nyelvéről a polgári perrendtartás vonatkozó intézkedéseivel kapcsolatban. Irta Tóth György dr., besztercei kir. albirú. Külföld (A német jogászgyülés). — Irodalom ^Almási Antal dr: Jogügyletek a Tervezetben. — Az uzsora ellen. K u n z Jenő. Balog h Jenő. K r á 1 i k Lajos, I s s e k u t z Győző, S á g h i Gyula, Z s ö g ö d Benő stb. tanulmányai.) — Nyilt kérdések és feleletek (A telekkönyvi jogból Irta egy b i r ó.) — Vegyesek. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Ingyenes jogvédelemről. Irta AVARFY FERENC, aradi ügyvéd. Egy alkalommal felhívás érkezett hozzám, hogy lépjek be az ingyenes jogvédők egyesületébe. Hát ez mi akar lenni, — kiáltottam fel, — talán csak nem akarják az ingyenes jogvédelmet az egyleti életbe belevenni; Hát akkor mire valók az ügyvédi kamarák, melyek a szegények ingyenes jogvédelmét ellátni kötelesek. A keletkezett egylet alapszabályait nem ismerve, arra is gondoltam, vájjon ezen egylet nem tüzte-e feladatául a belépő egyleti tagok '^vagyoni helyzetére való tekintet nélkül a képviseleti jogot biztositani. és majd a képviseleti dijakat az egyleti pénztárból fizetik r Akárhogy van. akármint van. de fő, ami fő, ez ujabb cim lehet arra, nogy egylet alakuljon, s ott pénz gyűljön egybe, — több vezető egyén szersplése mellett irányt adjon a társadalom jogéletében. Az újdonság ingerével bir, tehát lehetnek az egyletnek számot tevő tagjai, sőt ideig-óráig prosperálhat is. Egy alkalommal mozgalom indult meg nálunk oly egylet létesítése végett, melynek tagjai csakis azok lehetnek, akik semmiféle más egyletbe beírva nincsenek. Gondolom, ha ezen egylet csakugyan létesülne, reánk ügyvédekre ez valóban áldásos lenne, mert végtérre is mi leginkább ki vagyunk téve számtalan egylet részéről az úgynevezett pumpolásnak, igy aztán csak egy helyen kellene az áldozatot meghozni, hogy az egyleti élet örömeit élvezzük. No de ezzel nincs szándékom az egyleti életet egészben agyonütni, mert beismerem, hogy vannak egyletek, melyek létezése szükséges, a társadalmi élet lüktető ereibe életet adnak, sőt arra jótékonyan hatnak. De ilyen kevés van, tehát ezen kevésnek kellene léteznie ts prosperálnia. Ámde nálunk, mihelyt egylet létesül, annak konkurrense akad, mert a vezetőségből kibukott atyafiak már csak azértis mégegyet alakítanak s igy kettő lesz belőle. A számtalan egylet alakulásának kell betudni, hogy már a törvényalkotóknak is gondot adott, mitévők legyenek velők. Az uj polgári törvénykönyv tervezete az egyleti élet ellenőrzése végett több üdvös intézkedést ölelt föl. A konkurrencia alignanem elő fogja idézni több ingyenes jogvédő-egyesület alakítását, s amelyik jobb, célszerűbben lesz szervezve és több üdvös intézkedést foglal magában, ügyvédeket is számlálni fog tagjai sorai között. De mindenesetre óhajtanók tudni, mi lesz az egylet által összegyűjtött pénzekkel, mert nem gondolhatjuk, hogy ezen egyletnek vagyonszerzés volna a célja. Az 1874. évi XXXIV. t.-c. 50. §-a fegyelmi eljárás terhe alatt kötelezi az ügyvédet a szegények ügyeinek ingyenes védelmére. Szó sem fér hozzá, hogy az ügyvédi kar minden tagja becsülettel teljesiti ezen tisztét. Példaképpen felhozom kamaránkat, hoi a mult évben is 235 egyént részesítettek ingyenes jogvédelemben. Egy esetben ama körülmény merült fel, hogy a kamara által védőül kirendelt ügyvéd védence vagyonhoz jutott. Természetesen első dolga volt perbeli képviselőjének, az érdembe-hozott dijait és költségeit ellene követelésbe venni, amit a hálátlan ügyfele azzal igyekezett megtorolni, hogy ellene panaszt tett az ügyvédi kamaránál, melyben azt igyekezik kimutatni, hogy ügyvéde tisztességtelen cselekményt követett el, midőn díjazást követelt, mert őt a kamara ingyenes jogvédelemre kötelezte. Az ügyvédi kamara dolga, miként bánik el a jogtalan panasztevővel; itt azonban beszélhetnénk arról, vájjon miként lehetne segíteni azon, hogy az ügyvédi kar tagjai által teljesített szolgálatok valamiképpen díjazva legyenek, mert végtére is az ügyvéd az államtól semmiféle támogatásban nem részesül; hogyan lehet őt ilyen ingyenes munka teljesítésére kötelezni ? A tisztelt ingyenes jogvédő-egyesületek ezen segíthetnének, ha t. i. a kasszába begyült pénzeket a kamara által kirendelt pártfogó ügyvédek díjazására fordítanák. Azonban tartani lehet attól, hogy ily egyleti célok mellett, amelyek nem külsőségekre, hanem becsületes munka díjazására irányulnak, az egyleti tagok kilépnek s a pénztár üres marad. Tudomásom szerint sok százezrekre menő alapok vannak a kir. Kúria felügyelete alá helyezve, melyeknek célja a jogvédelemre szorult szegényeket pereik vitelében segélyezni. Vájjon mennyi lőn abból eddig a jogvédelemre fordítva? Ki látott abból csak egy krajcárt is ? Az elmúlt évben nálunk a szociálisták gyűlést tartottak, s nyiltan kimondották, miben vannak sérelmeik s miként kell azokat orvosolni. Több pontozatokat állítottak fel és ezek között követelik azt is, hogy törvény alkottassák, mely kötelezővé tegye az ügyvédeknek, hogy 2,000 koronáig terjedő perekben a feleket ingyen legyenek kötelesek képviselni. Nos hát, ha ez törvény lesz valaha, akkor az ingyenes jogvédők egyesületének fennállását valóban illuzóriussá tenné. Perjogi kérdések, tekintettel az uj perrendjavaslatra. Irta FÖVENYESSY LAJOS, fölebbezési tanácselnök a budapesti kir. törvényszéknél. (Folytatás.*) A valószínűsítés tárgya. Ha azokat az egyes eseteket szemléljük, amelyekLen a törvény, illetve perjogi javaslatunk bizonyítás helyett valószínűsítést ír elő, azt fogjuk tapasztalni, hogy ezen esetek egymástól felette külömböznek. A perrend külömböző címeiben elszórtan fordulnak elő. Egyes esetek a végrehajtási eljárásban fog'alvák, de előjönnek az anyagi magánjogban, sőt más törvényes intézkedésekben is. Egyes esetek mint pl. a javaslat 7., 126., 178., 184.. 242., 243.. 265., 284.. 287., 357., 385., 387., 454., 457., 460., 469., 480 , 518.. 526.. 536., 540., 573., 575., 653.. 654. 679., 680 és 739. §-aiban foglalt esetek előkérdések felett intézkednek. A javaslat 420., 422. és 463. §-aiban az ítélet végrehajt hatósága felett rendé kéznek, tehát utókérdéseket tárgyaznak. A 64., 88., 301., 305. §-okban foglalt esetek mellékkérdéseket tartalmaznak. A 256. §. ped'g a perre nézve teljesen jelentéktelen kérdések vagyis a per iratainak harmadik személyek által eszközölhető betekintésével foglalkozik. *) Megelőző közleményt 1. a 37. számban. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.