A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 38. szám - Fegyházak Szibériában

152 A JOG per folyamán nem állította, hogy a kereseti váltót néhai J. János a felperes jelenlétében irta alá, sem egyéb oly támogató adatot a per folyamán föl nem hozott, melyre való tekintettel felperes egyoldalú esküjének hely adható volna. Ezekre való tekintettel, minthogy alperesek, mint örökösök a kereseti váltó alapján csak az esetben volnának marasztalhatók, ha bebizonyíttatott volna, hogy a kereseti váltón levő elfogadói névaláírás örökhagyójuktól származik, ami azonban a fönt előadottak szerint be nem bizonyittatott: ennélfogva a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával, az elsöbiróság Ítélete volt a per főtárgyára nézve az itt felhozott indokoknál fogva helybenhagyandó. Bűnügyekben. Vádlott, sértettnek 30 kor. értékű 2 zsák búzáját és ', zsák árpáját, ennek beleegyezése nélkül, az általa fiával közösen hasznait kamrából önhatalmúlag elvitte, saját magtárába zárta s visszatartotta, mégpedig abból a célból, hogy sértett ellenében fennálló követelését biztosítsa. Tekintve, hogy vádlottnak ezen cselekményéből az elvitt gabona eltulajdonítására irányuló célzat nem következtethető, e nélkül pedig a Btk. 333. J-ába ütköző lopás nem létesülhet ; tekintve továbbá, hogy a vádlott által elvitt gabona nem volt vádlott tulajdona s hogy azt vádlott sem a tulajdonos beleegyezésével, sem a tulajdonos javára a haszonélvezőtől, a zálogbirtokostól, vagy attól, aki a kérdéses gabonára nézve, használati vagy megtartási joggal birt volna, el nem vette, és ugy a jelen esetben a Btk. 368. §-a alá eső jogtalan elsajátítás alkotó elemei fenn nem forognak ; tekintve e szerint, hogy a megállapított tényekben sem lopás sem jogtalan elsajátítás, sem más büntetendő cselekmény tényálladéka benn nem foglaltatik, a Bp. 385. S-ának 1. a.) pontjára hivatkozással bejelentett semmiségi panasz alaposnak találtatván, mindkét alsófoku bíróság Ítélete a Bp. 437. §. 3 bekezdése képest megsemmisítendő s vádlott a vád alól felmentendő volt. A komáromi kir. törvényszék mint felebbviteli bíróság (1902 márc. 8. t02. sz.) lopás vétsége miatt vádolt F. József elleni, az ó-gyulai kir. járásbíróság előtt folyamatba tett s ugyanott ítélettel elintézett bűnvádi perben következő Ítéletet hozott: A kir. törvényszék a kir. járásbíróságnak ítéletét a minősítés és büntetés kiszabására vonatkozó részében a bprts. 385. §. 1. b) pontjába ütköző anyagi semmiségi ok miatt a bprts. 423. §. 2. bekezdése, illetve a bprts 423. §. 2. bekezdése alapján megsemmisíti. F. József vádlottat a btk. 333. §-ába ütköző és a btk. 334. §• szerint minősülő lopás vétségében mondja ki bűnösnek és ezért őt a btk. 339. §. alapján, de a btk. 92. §. alkalmazásával a btk. 53 § ához képest behajthatatlanság esetén két (2) napi fogházra átváltoztatandó és az 1892. évi 27. t.-c. 3. §-ában jelzett célra fordítandó husz korona pénzbüntetésre ítéli és a btk 54. §. alapján a btk. 341. §-ában előirt mellékbüntetést mellőzi. Egyebekben az elsöbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A kir. törvényszék az elsöbiróság ítéletében megállapított tényállást elfogadta, de mivel a megállapított cselekmény nem a btk. 368. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás, hanem a btk. 333. §-ába ütköző és a btk. 334. §. szerint minősülő lopás vétségét képezi: a rendelkező részében hivatkozott szakaszok alapján az elsöbiróság Ítéletét megsemmisíteni és a törvénynek megfelelő Ítéletet hozni kellett, stb. A m. kir. Kúria. (1902 szept. 1. 7,726.) Mindkét alsófoku bíróság ítélete a Bp. 385. §-ának 1. a) pontjában meghatározott anyagi semmiségi ok miatt a Bp. 437. §-ának 3. bekezdése értelmében megsemmisíttetik s vádlott az ellene emelt vád alól a Bp. 326. §. 1. pontja alapján felmentetik; stb. Indokok: A kir. járásbíróság ítéletében kifejtett és a kir. törvényszék által elfogadott ténymegállapítás szerint, mely a Bp. 407. §. 1 bekezdése rendelkezésénél fogva a kir Kúria határozatának is alapjául szolgál, vádlott S. János sértettnek 30 kor. értékű 2 zsák búzáját és */, zsák árpáját, ennek beleegyezése nélkül az általa fiával közösen használt kamrából önhatalmúlag elvitette, saját magtárába zárta s visszatartotta, mégpedig abból a célból, hogy S. János sértett ellenében fennálló összesen 14 kor. 84 fillért kitevő követelését biztosítsa. Tekintve, hogy vádlottnak ezen cselekményéből az elvitt gabona eltulajdonítására irányuló célzat nem következtethető, e nélkül pedig a Btk. 333. §-ába ütköző lopás nem létesülhet; tekintve továbbá, hogy a vádlott által elvitt gabona nem volt vádlott tulajdona s hogy azt vádlott sem a tulajdonos beleegyezésével, sem a tulajdonos javára a haszonélvezőtől, zálogbirtokostól, vagy attól, ki a kérdéses gabonára nézve használati vagy megtartási joggal birt volna, el nem vette és igy a jelen esetben a Btk. 368. §-a alá eső jogtalan elsajátítás alkotó elemei fenn nem forognak; tekintve e szerint, hogy a megállapított tényekben sem lopás, sem jogtalan elsajátítás, sem más büntetendő cselekmény tényálladéka benn nem foglaltatik: a Bp. 285. §-ának 1. a) pontjára hivatkozással bejelentett semmiségi panasz alaposnak találtatván, mindkét alsó fokú bíróság ítélete a Bp. 437. §. 3. bekezdéséhez képest megsemmisítendő s vádlott a vád alól felmentendő volt, stb. Az építési vállalkozó kereskedőnek tekintendő s ezért kereskedelmi ügyletből kifolyóan ellene az uzsoravétség el nem követhető. (A m. kir. Kúria 1902 június 10. 5,502/902. sz. a.) A jogegvség érdekében hozott határozat. Sérti a törvényt, nevezetesen a^BP. 15. és 527. S-ait a kir. járásbíróság azon határozata melylyel a hatáskörébe nem-tartozó cselekményt azáltal, hogy az eljárást a közvádló vádelejtése folytán szüntette meg, érdemben birálta el. (A m. kir. Kúria 1902 június 24. 6115/902. sz.a.) Nincsen jogorvoslatnak helye a kir. Ítélőtáblának ama közbeszóló végzése ellen, amelylyel vádlott személyes megjele nésre köteleztetik. (A kir. Kúria 1901 november 27. 4836. sz. a.) A _ joga. (A m gyári munkások fölött nincsen a gyárosnak m. kir. Kúria 1902 május 27. 4943/902. sz. a. a gyárosnak házi fegyelmi n 1 n inna « i Ha vádlott csak reggel és este jelenik meg a munkaadó nál a munka teljesítésére a foglalkoztatás állandóságának hiánya folytán, szolgálati viszony még akkor sem forog fenn, ha vádlott a munkadónál kap éjjeli szállást. (A m. kir. Kúria 1902 május 14. 4,487/1902. sz. a.) A Bp. 35. §. 1. b) pontjában emiitett semmiségi ok — ha ez vádlott sérelmére szolgált — hivatalból észlelendő. CA m. kir. Kúria 1902 ápr. 9. 3,227. sz. a.) Az az anyakönyvvezető, aki gondatlanságból megkötöttnek nyilvánít oly felek közötti házasságot, akik között házassági akadály van, és cselekményének eredményét elhárítja az által, hogy folyamodására a kir. igazságiigyminiszter az akadály alól fölmentést ad, nem számithat a Btk. 67. §-ának 26. bekezdése szerint való büntetlenségre, mert elhárító cselekményével tettét egyúttal a hatóságnak is tudomására hozta. (A m. kir. Kúria 1902 április 28. 3.910/902. sz. a.) Nyilvános vendéglő étkező termébe való erőszakos behatolás nem állapítja meg a Btk. 330. §-a szerint való magánlaksértést. (A m. kir. Kúria 1902 február 28. 1,837/9>J2. sz. a.) A különkérdések anyagát az esküdtbíróság csak : szempontok körén belül vizsgálhatja, de nem abban az irányban is hogy a kérdés alá bocsátott ténybeli állításokat a főtárgyalás eredménye támogatja-e ? (A m. kir. Kúria 1902 március 5. 2,022/902 sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A szegedi tszéknél Vánki Józsefné helybeli lakos ellen, bej. okt, 4, fsz. okt. 11, csb. Térfi Dezső, tg. Riedl Samu dr. — A szolnoki tszéknél Nagy Boldizsár, cibakházai kereskedő ellen, bej. nov. 1, fsz. nov. 25, csb. Pálka Kálmán, tg. Doba István. — A nagyváradi tszéknél Berger Lajos, helybeli kereskedő ellen, bej. nov. 17, fsz. dec. 1, csb. Böhm Jenő, tg. Jancsó Dezső. — A dévai tszéknél Guti László vajdahunyadi lakos ellen. bej. és fsz. szept. 20, csb, Hidegh István, tg. Nemes Zoltán. — Az egri tszéknél Keller Lipót gyöngyösi kereskedő ellen. bej. okt. 34, fsz. nov. 5, csb. L. Farkas Kálmán, tg. Antony Antal. — A csíkszeredai tszéknél Plutz Endre gyergyószárhegyi kereskedő ellen, bej. szept. 30, fsz. okt. 15, csb. Jerzsák János. tg. Szentpéteri Kristóf dr. — A szabadkai tszéknél Raitz Milán helybeli lakos ellen. bej. okt. 3, fsz. okt. 31, csb. Solti Károly dr., tg. Janiga János dr. — A bpesti keresk. és váltótszéknél Kmoskó Miklósné szabó-iparos ellen, bej. okt. 7, fsz. nov. 6, csb. Ipovitz Károly dr., tg. Babes Titusz dr. — A pestvidéki tszéknél Pintér Jenő nagykátai kereskedő ellen, bej. nov. 3, fsz. nov. 25, csb. Józsa István, tg. Hajdú Béla dr. — A kolozsvári tszéknél Farkas Ferenc csehtelki kereskedő ellen, bej. okt. 4, fsz. okt. 23, csb. Jékey Dániel dr., tg. Simon György dr. — A nagykanizsai tszéknél Rothman testvérek helybeli közkereseti társaság ellen, bej. nov. 10, fsz. nov. 24, csb. Knorr Kálmán, tg. Weisz Lajos dr. — A pécsi tszéknél Engel Mór vaszlói cég ellen, bej. nov. 8, fsz. nov 17, csb. Gőbel Gyula. tg. Troli Ferenc dr. — A kaposvári tszéknél Deutsch Sándor boglári kereskedő ellen, bej. okt. 10, fsz. okt. 29, csb. Kramer József dr , tg. Rónai Mihály dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Bamberger R. helybeli cég ellen, bej. okt. 14, fsz. nov. 13, csb. Szapó Árpád dr., tg. Eisner Miklós dr. — A kecskeméti tszéknél Schwarcz Adolf ceglédi kereskedő ellen, bej. nov. 6, fsz. nov. 12. csb. Kérészy Lajos, tg. Szántó Mihály dr. Páiyázatok : A budapesti büntetőtszéknél jegyzői áll okt 2. (212) PA1XA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMOÁJ* BUOAPE8TS*. Kúriai és táblai értesítések. Kérjük t. előfizetőinket, hogy ismételt tudakozódás esetén a megtudott iktató számot ts írják meg, ne csak a felek neveit. Halmi N. J. 5368/901. (elöa. Hűvös) n. e. — Kifor-Landó nem érk. Himonna K. A. dr. 6116/901. (előa. Zachár) n. e. — Kassa N V dr. Fisch—Tornai tp. (1570 901. v.) szept. 14 hh. - Nagykanizsa K J. dr. Weisz -Marton érk. 2581/902. sz. a, elóa. Piukovits. n e — Kuzman-Kukuruzsnyak érk. 3911/902. sz. a. előa. Sárói Szabó, n e Nagykoros Sz. Gy. Táblán: Szántó-Molnár érk. 7811/901. sz. a. előa. Nyeviczkey n. e. — Miskovics-Pintér érk. 1101/902. sz a előa Nyeviczkey n. e. — Beretvás-Farkas érk. 6235/902. sz. a. szept. 16 hh ^ol, *!^*' 3Ü9]/902- sz- a- elöa- Csilléry, n. e. - Zoboki-Zoboki érk. 264o/902. sz. a. szept. 9. hh. — Kúrián: 4819 és 5677 901 n e — Ernst—Zoboki érk. 2603/902. sz. a. előa. Staud, ne — kecskésGorócz érk 4875/902. sz. a. előa. Tergovcsics, n. e. - Pécs M. J dr. Spiller és Nikolsburger-Grossmann (6Í54 901.; szept. 17. hh. : Szegzard S. L dr Kis Kis (6,158/901) szept. 14, mv. - Szilágysomlyó G. Gy. dr. Porjesz-Bikfalvi nem érk y y