A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 38. szám - Fegyházak Szibériában

272 A JOG házasságukból származott két gyermeküknek eltartásáról nem gondoskodik; kérte az alperesnek nő- és gyermektartási dij fejében havi 15 frt fizetésére kötelezését. A tárgyaláson a felperes nötartás iránti követelésétől elállott; az alperes a gyermekek tartására 7-éves korukig 3—3 frtot megajánlott és 7-éves korukban leendő visszaadásuk iránt viszontkeresetet támasztott. A bíróság 1899 március 22-én 1898. Sp. 253/5. szám alatt hozott ítéletével az alperest a két törvényes gyermeknek 7 éves koráig havi 3—3 frt, összesen havi 6 frt tartásdíj-fizetésre kötelezte. Miután ifj. D. M. Udvarhelymegye árvaszékéhez 1900 október 23-án 16,946. szám alatt beadott kérvényében a járásbíróság ítéletének hatályonkivülhelyezését kérte, a peiesfelek 1900 december 14-én Udvarhelymegye árvaszéke előtt megjelenvén, kijelentették, hogy a gyermekek tartására nézve a járásbíróság illetékességgel nem bírt és uj ítélet hozatalát kérték; az alperes különösen a járásbíróság által megítélt és két éven át fizetett tartásdíj összegének leszállítását kérte, illetőleg azt, hogy a gyermekek neki adassanak át. Az árvaszék hatáskörét megállapítván, az ügy érdemében nem határozott, hanem az ügyet a fenforgó hatásköri összeütközés esetének eldöntése végett a kir. belügyminiszter úrhoz terjesztette fel. Az előadott tényállás alapján a közigazgatási hatóság hatáskörébe kellett az eljárást utalni, mert az 1877: XX. t.-c. 13. §-ának rendelkezései szerint abban az esetben, ha a szülők törvényesen el nem váltak, de tartósan különválva élnek, ideiglenesen, t. i. addig, amíg a tartás kérdésében a házassági per bírósága határoz, a gyámhatóság van hivatva határozni. (10,902/1902. I M. sz.) A tulajdonos a saját telkének használatában a szomszédos telek tulajdonosának érdekeire kel.ő tekintettel lenni tartozik és ha telké íek használata közben oly c ielekményeket végez vagy végeztet, melyekből a szomszédos telek tulajdonosára kár háramlik, azért közvetlenül ő a felelős. A m. kir. Kúria (1902: 4,407. sz. a.) M e g o k o 1 á s:Felperes keresetét arra alapítja, hogy az alperes részéről folyamatbatett építkezésnél elkövetett műszaki hiba folytán házának a B. A. által bérben birt 1. és 2. számú üzlethelyiség és lakás falai megrepedtek, a tetőzet megrongálódott és az F. számú lakíshoz szolgáló kémény összedűlt, a 2 számú lakáshoz szolgáló kémény pedig összenyomatott, aminek következtében a kereseti összeg erejéig károsodott. Alperes kérdéses házának felépítését építőmesterre bizta, aki alperes által perbe is hivatván, kifejezetten beismerte, hogy az alperes házának terv és építész-engedély szerint leendő felépítését elvállalta s teljesítette és alperessel szemben az általa végzett építési munkálatok szakszerű kivitele s az építésügyi szabáljok betartása tekintetében felelősséget vállalt. Ez a körülmény azonban nem menti fel alperest a felelősség alól ama kár tekintetében, mely a részéről eszközölt építkezésnél állítólag elkövetett műszaki hiba folytán idéztetett elő. Nem menti föl pedig a fentebb érintett körülmény alperest a kártérítési kötelezettség a'ól azért, mert a tulajdonos a saját telkének használatában a szomszédos telek tulajdonosának érdekeire kellő tekintettel lenni tartozik és ha telkének használata közben oly cselekményeket végez vagy végeztet, melyekből a szomszédos lelek tulajdonosára kár háramlik, azért közvetlen ő a felelős, az épület tulajdonosa tehát felelős azokért a károkért, melyek a részéről eszközölt építkezés közben épitési hiba folytán következnek be, amennyiben harmadik személylyel szemben az, hogy az épület tulajdonosa az építést építőmesterre bizta s az épitési hiba az építőmester által követtetett el, az épület tulajdonosának felelősségére nézve befolyással nem lehet és az épület tulajdonosát csakis arra jogosíthatja fel, hogy az építőmestertől az ennek ténykedése vagy mulasztása által okozott kárának megtérítését követelje. Ezeknél fogva felperes elutasitása tekintetében mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatásával, felperes kereseti jogát alperessel szemben megállapítani s minthogy az elsőbiróságok által az ügy csupán a kereseti jog szempontjából birállatott el, az elsőbiróságot a per érdemében való uj határozat hozatalára kellett utasítani. Az É. A. Egyesült-Államokban szerencsétlenül járt magyar alattvalók netáni kártérítési igényeinek érvényesithetése tárgyában. (A m. kir. belügyminiszter 63,806/1902. B. M. számú körrendelete.) A közös külügyminiszter ur értesítése szerint gyakran fordul elő, hogy magyar alattvalók, akik az É A. Egyesült-Államokban valamely munkálatnál vagy a vasúton való utazásnál szerencsétlenül járnak, a községi (kör-) jegyzők, vagy a lelkészek által magyar, vagy az illetőnek anyanyelvén szerkesztett kérvénynyel közvetlenül fordulnak volt munkaadójukhoz, illetve a közlekedési vállalathoz, vagy az amerikai hatósághoz segély vagy kártérítés iránt. Ezen beadványok csak a legritkább esetben kerülnek lefordítás végett az osztrák-magyar konzulátus elé, mi már maga is szükségtelen idővesztegetéssel jár, de a legtöbb esetben megbízhatatlan ügynökök vagy jegyzők kezébe jutnak, vagy egyszerűen félredobatnak és igy az osztrák-magyar konzulátusok nem jöhetnek azon helyzetbe, hogy illető honfitársainak érdekeinek megvédésénél közbejárhassanak. — A belügyminiszter felhívja a vármegyei törvényhatóságokat: alkalmas módon intézkedjenek, hogy a községi (kör-) jegyzők, valamint a falusi lelkészek figyelmeztessenek, hogy ha valamely községi lakos ily ügyben hozzájuk fordulna, az általuk szerkesztendő kérvényt mindig az illetékes (kétség esetében a new-yorki) osztrák-magyar konzulátushoz intézzék. A cégutódlásra mutató toldás csak akkor használható, ha a cég átruházásával együtt az üzlet is átruháztatott. Keresk. Min. 1902. július hó 9-én 37,872. sz. a. hozott elvi határozata. Brassó vármegye alispánjának. Folyó évi április hó 19-én 4,283. szám alatt kelt másodfokú Ítéletét, melyben alispán ur B. M. b—i lakos szíjgyártót cégtábláján «Ny. utóda* a valóságnak megnemfelelő felirás használata miatt az 1884. évi XVII. t.-c. 92. §-ának alkalmazása mellett az elsőfokú ítélettel egybehangzólag 10 korona pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetén 1 napi elzárásra Ítélte, továbbá kötelezte arra, hogy cégtáblájáról, illetve cégéből a «Ny. utóda* felírást törölje, panaszlott részéről a törvényes határidőben beadott felfolyamodás következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú Ítéletet azzal a változással hagyom helyben, hogy a kiszabott pénzbüntetést panaszlott teljes jóhiszeműségére való tekintettel két koronára s a behajthatatlanság esetén alkalmazandó elzárást hat órára szállítom le. Helybenhagyandó volt az említett változással a másodfokú ítélet, mert az 1875:XXXVII. t.-c.-be foglalt kereskedelmi törvény 12. §-a megengedi ugyan, hogy az, aki valamely létező kereskedelmi üzletet szerződés vagy örökösödés utján szerez meg, azt a volt tulajdonos vagy jogutódainak beleegyezésével az eddigi cég alatt az u'.ódlást kifejező toldással vagy anélkül folytathassa; de a törvény megkívánja a cég átruházásával az üzlet átruházását is, vagyis a törvény értelmében az üzlet átruházás nélkül a céget sem lehet átruházni. Minthogy pedig a kihágási eljárás során beigazoltatott, hogy panaszlott a fennállott Ny.-féle üzletet nem vette át, amennyiben az üzlettulajdonos elhalálozásával árverés utján eladatott, s hogy panaszlott, ki Ny. halála után körülbelül csak egy év múlva telepedett le B-ben, az üzlet nélkül az örökösöktől csupán a céget szerezte meg, őt a Ny. cég és a cégutódlást jelző toldás jogosulatlan s a valóságnak megnemfelelő használata miatt büntetni s a cégutódlásra mutató emiitett felirás használatától eltiltani kellett. A Jog mutatványszámát kívánatra szívesen megküldi a kiadóhivatal, V.. Rudolf-rakpart 3. A losonci közjegyzőirodájába tótul tudó és hagyatéki ügyekben jártas közjegyzőjelölt kerestetik. A kalocsai kir. közjegyző irodájában egy, a hagyatéki ügyek tárgyalásában teljesen jártas jelölt vagy segéd október hó elsejére, esetleg tizenötödikére alkalmazást kaphat. Közjegyzőhelyettes, aki jelenleg is hasonló állásban van és önálló működéshez szokott — több évi ügyvédi és közjegyzői gyakorlattal — helyettesi állást keres. Cime a kiadóhivatalban. A Jog egyes számai 40 fillérért kaphatók a kiadóhivatalban, V., Rudolf-rakpart 3. A somorjai kir. közjegyző irodájában egy, a hagyatéki ügyek tárgyalásában teljesen jártas közjegyzőjelölt azonnal alkalmazást nyerhet. 3—3 Három hónap óta bejegyzett ügyvédjelölt, aki oroszul és részben németül beszél, ügyvédi irodában keres alkalmazást, bármily hosszú időre. Cime : Balajthy Béla, Szolyva, Beregmegye. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Egy ötéves aljárásbiró, aki éveken át hagyatéki referens volt, a német és ruthén nyelvet birja, közjegyző helyettesi vagy jelölti állást keres. Ajánlatokat cimére küld a kiadóhivatal. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V„ Rudo'f-rakpart 3. PALLA8 RésZvéNYTAB8A8Á0 NY&MOAJA DUDAPtSTEN.