A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 38. szám - Fegyházak Szibériában

A JOG 271 vények száma: 1896: 32, 1897: 99, 1898: 45, 1899: 67. Ebből újból vi szakerült 1898: 20, 1899: 56. Tanácsos volna a katonai őrséget börtönó'rökkel helyettesittetni. De a nagy fizetés dacára, (300—600 r. évenkint) nehéz erre alkalmas jelölteket találni; és igy maradnak a katonai őrizetnél, minden fogyatékossága dacára mint jóval kevé>bbé költségesnél. A transzbajkáli rabok fenntartási költségei mindezek nyomán évenkint és fejenkint 226 r. 21 kop.-ra rúgnak, holott másutt a költség 93—96 rubelt tesz ki. A bűntetteseket önként a számkivetésbe követő családtagok sorsa is egyik sötét pontja a nercsinszki kényszermunkának Óriási nélkülözés- és Ínségnek vannak a rab hozzátartozói kitéve és éppoly kárhozatosan befolyásolja azok erkölcsét is a fegyházak lakóival való elkerülhetetlen érintkezésük. Szentek és magasztosak azon énületek, melyek a súlyos büntetésre elitéltek feleségeit arra ösztökélik, hogy férjük sorsát megosszák és gyermekeikkel együtt azért szenvedjenek, hogy az isten által megáldott trigy fel ne bontassák. De ha ezen családok életét a transzportálás után megfigyeljük, akkor méltán kérdezhetjük, vájjon okos, humánus és erkölcsös dolog-e az önmegtagadás ezen cselekedeteit megengedni ? A fegyházra Ítéltek családja részben önépitette, részben oly kunyhókban él, melyeket azoktól megvett, kik kiállóit büntetésük után telepesekké váltak. Ezen kunyhók leírhatatlan állapotban v.innak. Szűkek, piszkosak, füstösek, csupa egymás fölé rakott kövekből összetákoltak. Keskeny ablakaik még a nyáron át is alig engedik keresztülhatolni a világosságot és csak igen csekély védelmet nyújtanak az eső és a szél ellen. Csak a legnagyobb nyomor késztethet az itt tartózkodásra. És ez tényleg fönn is forog. Alig létezik mód életük fönntartására; egyetlen reményük a minden gyermek után a kincstártól havonkint nyert 101/,—12»/4 kgr. liszt. És ennek dacára a fegyházban tartott férj arra számit, hogy felesége enyhíteni fogja szorioru sorsát; vár tőle theát, cukrot fehér kenyeret stb. Csodálni való-e akkor, ha ezek a nők a prostitúcióhoz folyamodnak ? Az egyetlen üdvös befolyás, melyet a család gyakorol, talán abban áll, hogy a férj?t a szökéstől visszatartja. A férjek durvasága és egoizmusa és az asszonyok közömbössége vagy lázadása, cinikus orgiákban nyilvánul, melyek a családi élet jellemző nyilvánulásai. Könnyű akkor elgondolni, hogy milyen a gyermekek helyzete és a jövőjük az ily miliőben. Elég arra utalni, hogy a gyilkos-játék kedvencjátékaik egyike. Éppoly vigasztalanok a büntetésüket kiállott rabokkal telt telepítési kísérletek. Rossz viselkedésük folytán sokan közülök visszatérnek a fegyházakba. Sok része van ezen sikertelenségben a közigazgatásnak orosz módon való végrehajtásának. Irodalom. Tájékoztató az 1836—1901. évi törvények hatálybanálló rendelkezései között. Összeállította Ladik Gusztáv dr., ügyvéd, az Országos Törvénytár szerkesztője. Budapest, 1902. Pesti Könyvnyomda-részvénytársaság. Ara egész-vászonkötésbf n 10 kor. Birák, ügyvédek, közigazgatási tisztviselők régen érzik már olyan útbaigazító segédkönyv hiányát, amilyent most adott ki a szerző. A tömérdek fáradsággal készült munka célja, — mint a szerző maga mondja — az, hogy 1836—1901. évi törvények egész anyagát rendszerbe foglalva, necsak azt tegye lehetővé, hogy a kereső egyhelyütt fe'sorolva, hamarosan feltalálja a szóbanforgó kérdésre vonatkozó, összes törvényes rendelkezéseket, hanem azt is, hogy tüstént tájékozódjék affelől: melyek vannak még hatályban eme rendelkezések közül, nemkülönben arról, hogy mi a hatálybanálló rendelkezésekne< lényeges tartartalma. A Tájékoztató has.nálatának megkönnyítésére háromféle tárgymutató is szolgál, u. m: a szakszerű tartalommutató, a törvénycikkek időrendje és folyószáma szerint összeállított mutató, és betűrendes tátgymutató. E Tájékoztatónak egyetlen törvénygyűjtemény-sorozat mellől se volna szabad hiányoznia. De jó szolgálatot tehet ott is. ahol nincs kéznéi törvénygyűjtemény, mert egymaga is teljesen kielégítő tájékoztatást nyújt számta'an kérdésben. A törvénytárat — igaz — nem teszi nélkülözhetővé, hanem éppen a törvénytár tartalmának útvesztőjében szolgál biztos kalauzul. Kiráiyunk és tanácsosai. Irta Csávolszky Lajos. Budapest 1902. Ára 2 korona. Szerzőtől megszokott, éíes, sőt rikító színekben festi e röpirat a nemzetnek királyához való viszonyát. «A végzetes szerencsétlenség nálunk mindig az volt, hogy az uralkodó-háznak gyönge, félős vagy roszakaiatu tanácsadói voltak. . . . Ő felségének ma is ilyenek a tanácsadói; félénkek és gyávák. Hivatásuknak nem tudnak megfelelni. Egyik napról a másik napra való megélhetés képezi összes államférfiúi bölcsességüket. A történelem, a mult tanúsága tökéletesen elveszett reájuk nézve. Abból nem okultak.* Ei a röpirat succusa — de kérdés, vájjon megér-e az két koronát ? Általános pszihopatológia, irta H a j ó s Lajos dr., idegorvos. Budapest 1902 Grill Károly udv. könyvkereskedése. Nagy 8° 320 lap. Ára ? — Szakember dolga volna ezen ambiciózus munkát belértékére tanulmányozni és méltatni. Mi erre természetesen nem vállalkozhatunk. És igy csupán arra szorítkozunk, hogy kiemeljük, miszerint a pszihiater ezen dolgozata szükségkép a kriminalistát is kell hogy érdekelje. Kifogásolnunk kell azonban a tulnehézkes, tudományos irályt, mely az olvasást fölötte nehezíti és kemény munkává teszi. — A munka áll egy bevezető részből, mely a jellem fogalmát és vizsgálatának szempontját, továbbá a degeneráció tanát s a pszihózisokat tárgyalja; az álta'ános dinamikai alapok és a szintetikus működések általános patológiájának, végül az individual patológiának részletes és kimentő fejtegetéséből. Ez utóbbi rész az, mely a büntető jogászt kiváltképp érdekli. Szerző vizsgálatainak végeredménye az, hogy ugy a pszihologia, mint a pszihopatológia másféle nem lehet, mint individualizáló. Ezt ugyan már régen tudjuk és ez a modern büntetőjog egyik alapelve. Vegyesek. f Schnierer Gyula, az országos szabadalmi tanács elnöke, f. hó 17-én meghalt. 1832-ben született Pozsonyban. Tanulmányait ugyanitt, Kassán és Budapesten végezte, ahol ügyvédi oklevelet is szerzett. 1885-ben lépett állami szolgálatba. Az alkotmány helyreállítása után a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumba ment, ahol később osztály- és miniszteri tanácsos lett. 1885-ben az országos kiállításnak ö volt az igazgatója. 0 készítette az iparfelügyelőkről, a szabadalmakról és védőjegyekről szóló törvényeket. Tagja volt az államtudományi vizsgálóbizottságnak és alelnöke az országos iparoktatási tanácsnak. 1890-ben harmadmagával volt képviselője Magyarországnak a berliiii első nemzetközi munkavédelmi kongresszuson. 1896-ban szervezte az országos szabadalmi hivatalt és tanácsot, amelynek azóta elnöke volt. Nevezetesebb müvei: A telekkönyvi eljárás rendszeres kézikönyve. A vámügyi reform Magyarország termelése szempontjából. A nem-peres jogügyletekben való eljárás alapelvei. A jelzálog! és telekkönyvi rendszerek elmélete. Igazságolgáltatás; A keresk. törvény magyarázata. A magyar keresk. jog kérdésekben és fele'etekben. A magyar váltójog kérdésekben és felelettkben. A m. kir. Kúria polgári tanácsai 1902 október harmadikán (pénteken) délelőtt Szabó Miklós elnöklete alatt teljes-ülést tartanak, amelynek tárgyai a következők: I Megvitatása és eldöntése a m. kir Kúria 59. sz polg. döntvényével ellentétes alapon, ugyancsak a Kúria-hozta határozat fenforgása folytán a Kúria idézett döntvényének értelmezése tárgyában fölmerült, a Kúria polgári szakosztályainak 1902 május 23 án tartott teljes ülésében létrejött megállapodáshoz képest újból szövegezett következő vitás elvi kérdésnek: Az 59- p- számú döntvény megváltoztatandó avagy módosítandó-e, s ha igen, milyen irányban és mértékben ? Előadó: Kársa László, kúriai biró. Az illető ügyek számai 2,809/902. p; 12,122.894. p; 12,123/902. p. és 1,434/901. p. II. Megvitatása és eldöntése a Kúria polgári felülvizsg. tanácsának 1902 június 24-én, majd július elsején tartott üléseiben fölmerült következő vitás elvi kérdésnek: Oly esetben, amikor a vasúti vállalat saját alkalmazottját hűtlen pénztári kizelés miatt állásából fegyelmi uton büntetésképp elbocsátja és nem ismeri el ennek nyugdíjigényét, de a biroság jogérvényesen kötelezte a vasúti vállalatot a lejárt nyugdíj jizetésére: a többi nyugdijrészlet érvényesítése iránt folyamatbatett perekben hatályosan hozhatja-e föl a vasúti vállalat a nyicgdijintézeti alapszabályok- és szolgálati rendszabályokból származtatott azt a védelmet, illetőleg birhat-e megszüntető jogi hatálylyal a további nyugdíj igényre az, hogy a vasúti vállalat a szolgálatra képes alkalmazottat fölhívja a tényleges szolgálatba való belépésre, az pedig ezt megtagadja [Nyugdíjintézett Alapszabályok 11. cikke), továbbá hogy az elbocsátott alkalmazott elhallgatta a szolgálat elvállalásakor, hogy nincs az elvállalt működési körre képesítő minősitvénye [Szolgálati Rendszabályok 7. és 53. §-a b.) pjr Előadó: Major Kálmán, kúriai biró. Az illető ügyek számai: J. G. 94/1902 és I. G. 130/1902. III. Folyó tárgyak (esetleg). Hatáskör megállapítása a gyermekek tartása kérdésében, ha a szülők törvényesen el nem váltak, de tartósan különválva élnek. A kir. minisztérium ifj. D. M.-né szül. S. A-nak, ifj. D. M. ellen tartás és jár. iránt indított peréből az oklándi kir. járásbíróság és Udvarhelymegye árvaszéke között felmerült hatásköri összeütközés esetét 1902 április 9. napján tartott ülésében az 1869: IV. t-c. 25. §-a alapján vizsgálat alá vévén, következő határozatot hozott: Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Indokok: Ifj. D. M-né szül. S. A. oklándi lakos 1898 augusztus 22-én azt a keresetet terjesztette az oklándi kir. járásbíróság elé, hogy a férje, ifj. D. M. 1898 július 18-án a házassági együttélést jogos ok nélkül megszakította s azóta se róla, sem a