A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1902 / 36. szám - A végrehajtási törvény novellájához
A JOG 253 Sokszor, mikor alapos előterjesztés dacára, mondjuk, a kiküldött egy üzletet bezár, kiszámíthatatlan előnyökkel jár, ha a kikü'dött az előterjesztésről nyomban értesül, azt jkönyvbe veszi, az iratokat nyomban bemutatja a bíróságnak. Az ő vagyoni felelősségének eny ütésére is szolgálhat ez az eljárás, igy mindenképpen ajánlatos. A 4j. §. 3. pontiához hozzá volna teendő, hogy a kiküldött a végrehajtást szenvedőnél talált ingókat mégis összeírni, felbecsülni vagy felbecsültetni köteles, hogy a netáni visszaélések meggátoltassanak és a bíróság is azon helyzetben legyen, hogy a kiküldött eljárásának helyes vagy helytelen voltát megítélhesse. A 6. bekezdésnél ki kellene mondani, hogy l a a kiküldött a követelést mindenképpen födözv° látja, a további foglalást és összeirást abban az esetben is be kell szüntetni, ha végrehajtató közbejöttével eszközöltetik az, mert igazán tulhaitott dolog egypár korona összegű követelés miatt törvényes módot nyújtani ahhoz, hogy ezerekre menő fedezet ne csak összeirassék. hanem esetleg tartályokba helyeztessék, avagy a 75. §. 3-ik bekezdése esetén egy bolt vagy raktár a miatt bezárassék s ez által végrehajtást szenvedő kiszámíthatatlan kárt szenvedjen sokszor. Igen gyakran az ily etély oly követelés behajtása érdekében is fejtetik ki, amely végrehajtató által jogszerüleg nem volna biztositható és behajtható. Volt rá eset, hogy jogos igény kizárása végett alkalmaztatott a szigor, a végrehajtást szenvedett tartozását, a szigor és törvényesen okozott nagyobb kár elhárítása miatt, kifizette más. Egyszóval a korlátlan foglalás eszközül szolgál sokszor zsarnokoskodás- és sarcolásra. A kiküldöttben — mint már fentebb |elzém — reális vagyoni felelősség mellett meg lehetne bizni, hogy ugy a végrehaitató mint a végrehajtást szenvedő érdekeit szemmel fogja tartani, minden elsőbbségi igényt kinyomoz s teljes fedezetét fogja kieszközölni a végrehajtató követelésének. De viszont egy pár korona követelés erőszakos bevasalása miatt nem fog egy nagy raktárt vagy üzletet bezárni, fenmaradván természetesen a felek előterjesztési joga s igy a kiküldött eljárása remélhetőleg ritkán fog nyújtani panaszokat A 48. §-nál az eltérő birói gyakorlat mellett az igazolt cégbejegyzést mint olyant kellene tekinteni, amely mellett a tulajdon és saját nevében való jogos birtoklás megállapítható, ugy a végrehajtást szenvedő terhére, mint egy harmadik személy javára. A 4Q §-nal a tapasztalat szerint a legtöbb esetben a házi bútorok a féleség tulajdonát képezik, és mégis könnyebb azokat lefoglalni a férj ellen megítélt tartozás miatt, mint viszont. A házasfelek együttlakásának tartama alatt azt tartanám : ugy a férj mint a feleség ellen vezetett végrehajtás folyamán lefoglalandók mindazon ingók, amik rendeltetésük szerint vagy ennek vagy annak kizárólagos használatára nincsenek szánva, vagy nevük kezdőbetűjével maradandólag megjelölve nincsenek: mert amint jeleztem, a gyakorlat a 48. §. jelenlegi felfogásával rendszerint ellenkezik, ne nyújtsunk tehát módot a hitelező törvényszerű kijátszására Sok helyütt a feleség mindenféle megrendeléseket tesz, azután nem fizet sehol és a saját megrendelése folytán a házhoz került dolgoknak lefoglalása ellen a Í8 §. szerint törvényesen tiltakozik, mert azok a férj dolgainak te intendők. Férj és feleség közti vagyoni állapot mindig oly zavaros, hogy azt csak igényper utján lehet tisztázni, miért tehát elzárni a hitelezőt attól, hogy ez a kérdés per utján megnyugtatólag döntessék el ? Az 5O. §-nál a lefoglalandó ingóságoknak felszámlálása, megmérése sokszor igen nagy nehézségekbe ütközik s a foglalással arányban nem-álló költségbe kerül. Gondoljunk csak egy teli, zsúfolt nagy raktárra, egy magtárra, üzletre, egy csorda sertésre, egy nyáj juhra vagy nagyob > mennyiségű baromfira stb. Mii/ eszközök és módok s mennyi idő kell ahhoz, hogy a kiküldött, a törvény 50. §-a szerint szabályszerűen fölmérje, megolvassa ezeket f Meg kellene tehát engedni, hogy ha a megszámlálás, vagy fölmérés nehézségekbe ütközik, a kiküldött szakértőkkel a számot,a mértéket felbecsültesse és megszámlálást, fölmérést csak ugy eszközöljön, ha a foglalást szenvedő lényegesen kisebb mennyiséget vitatna. Az 5/. §-nál. A végrehajtást szenvedőnek és családjának mindennapi szükségletére megkívántató butornemüek, például : az ágyak, aho' alusznak, az asztal, amelynél esznek, székek, amelyeken ülnek, szekrények, ahol ruhájukat tartják stb. ugy a szükséges háztartási dolgok : evő, ivóeszközök stb. a foglalás alul ugy fel volnának mentendők, akár a h) pont szerint a szükséges öltözet, ágynemű és konyhaedények. Ősi szokás szerint ugyanis ágynemünket a földre nem helyezhetjük, nem ülhetünk oda. puszta kézzel és szürcsölve az étkezést nem végezhetjük el, hiszen ez a nomád-élet fölelevenitése volna s rosszabb lenne a rabéletnél. Ellenben ezeknek a mindennap használt, elnyűtt dolgoknak értéke oly csekély árverés esetén, hogy az előnyös tételű költségek s elsőbbségi igények fedezetére sem elégséges, a végrehajtást szenvedett céltalan megrontására vezet, tehát az ilyen eljárás inhumánus, sőt sokszor közveszélyes, mert a mindennap használt ily dolgoknak eladása továbbadása által ragályok is továbbithatók. A végrehajtást szenvedő és családja eltartására szükséges egypár fuvaros ló, szerszám és kocsi éppoly nélkülözhetetlen, a végrehajtást szenvedő vagy családját éppoly súlyos helyzetbe hozza ezeknek hi <nya, mint az 51. §. p) pontjában említett dolgoknak elvonása, a foglalás alól ezek is ki volnának veendők tehát. Ugyanis nagy, igen nagy azoknak a száma, akik fuvarozásból tartják fenn családjukat, ezektől elvonni azokat a sokszor 10—20 koronát érő lovacskákat, annyit sem érő szekeret és szerszámot : valóban szűkkeblűség lenne. Ellenben az n) pont szerint az iparosok-, gyármunkásokés napszámosoknál a szükséges munkaszerek csupán a legkisebb mennyiségig terjedőleg menthetők fel a foglalás alól. Hogyis jön hozzá például egy varró üzlet tulajdonosa, ki éppen egy varrógép árával tartozik, hogy az üzletében levő 8—10 varrógépnek lefoglalása ellen tiltakozhassék törvényes alapon, holott egy varrógéppel is fentarthatná családját, amint azt másoknál is tapasztalhatni. Az 58. §-nál. A humanitás megkívánná, hogy a törvénytelen gyermekekről éppen ugy gondoskodjunk, mint a törvényesekről; elég ezeknek az erkölcsi elnyomás, még a vagyoni elnyomással is párosuljon ez? Igen gyakran s legtöbb esetben a törvénytelen gyermek eltartására kötelezettek a fiatalabbak, kisebb fizetésű tisztviselők közül kerülnek ki, miért essenek ezek kedvezőbb elbánás alá, mint a törvényes feleséggel és gyermekkel bíró kisebb tisztviselők és ki tudja, hogy a fizetési kényszer a végrehajtást szenvedőt hibája jóvátevé ére nem fogja-e ösztönözni s ha 100 eset közül csak egyszer is megtörténik ez, kicsinyelni még ez eredményt sem szabad. A 60. §-nál Ha a végrehajtást szenvedő magasabb fizetés élvezetébe lép, vagyis előlép, akkor a foglalás hatálya kiterjedjen az eddigi különböző gyakorlat megszüntetése okából és helyesen felfogva, a fizetési többletre is önként és ujabb foglalás nélkül. A 61. §. szerint a fizetési minimum 1,200 korona öszszegre volna fölemelendő s állandóan alkalmazottnak volna tekintendő az is, akit a kereskedelmi törvény és egyéb ide vonatkozó törvények szerint legalább negyedévi felmondás illet. A 62. §-nál. A napidijak mellett a végrehajtást szenvedőt egyéb címeken megillető jövedelemnek a kiküldött által való felbecslése és az összes címeken 1,200 kor. összegen felül élvezett dijaknak lefoglalása megengedhető lenne; mert igen gyakori, mindennapi az eset, hogy az alkalmazástadó és a foglalástszenvedő összejátszva s a hitelezőt kijátszva megállapodnak 3 kor. napidíj összegben s ezenfelül végrehajtást szenvedő kap lakást, ruházatot, fűtést, világítást és teljes ellátást, sokszor magas utazási átalányt, fuvardijakat stb., amik együttvéve a lefoglalható fizetési minimum kétszeresét is meghaladják, de a törvény szigorú intézkedéseinél fogva mégse lehet foglalni. A 63. §-)iál. A 61. és 62. §. korlátozó intézkedései a törvénytelen gyermekek tartása iránt vezetett végrehajtásoknál se volnának tekintetbe vehetők azon főbb indokokból, amiket e részben az 58. §-nál felhoztam. A 64. §-nál. A 62. §-hoz telhozottak szintén figyelembe veendők lennének. A 6$:§-nál. A családi hagyományokra a 65. §. kedvezménye s/.intén kiterjesztendő lenne, különben a családi hagyomány célját veszítené. A 66. §-nál. Az előmutatóra szóló biztosítási összeg a biztosított hagyatékának volna tekintendő, mert különben előállhat az az eset, hogy a biztosított adósságai, amiknek fedezetére irányult a biztosítás, kiegyenlítetlenek maradnak, a biztosított emléke kiegyenlítetlen tartozásokhoz van kötve s a nevető örökösök a biztosítási összeget érintetlenül felosztják, az örökhagyó emlékével, kegyeletével, becsületével nem-törődve s igy a biztosítás célját meghiúsítják olyanok, akikre a biztosított nemis gondolt, mert ha gondolt volna, azokat megnevezi. A 6y. §-nál. A mezei gazdálkodás, a tavaszi vetés