A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 35. szám - Adatok az 188O. évi XLV. t.-cikkel szabályozott és az 1892. évi XXIV. t.-cikk által módosított birtokrendezési eljárás egyszerűsitéséhez és gyorsitásához. 5. [r.] - Mikor a kriminalisták csinálnak polgári döntvényt

246 A JOG tés 88,425 (90,325); halál, felmentés, visszavonás vagy áttétel által nyert ezekből határozattal elintézést 14,383 (5,031). Ítélet hozatott 61,481 (82,388). Letartóztattatott 20,763 férfi 4,207 nő = 24,970; ebből csavargás miatt 3,262, koldulás miatt 1,625, részegség miatt 4,400, egyéb okból 15,683; rovott volt 433, kitiltott 599. Pénzbüntetés befolyt: az országos alapra 131,855 K. 61 f. (130,585 K. 77 f.); a főváros szegényalapja javára 36,292 K. (37,211 K. 88 f.); az újpesti szegényalapra 1,397 K. (1,494); a rákospalotaira 107 K. (162); az országos hajós-segélyalapra 239 K. (431) = 169,980 K. 61 f. (169,886 K. 65 f.) Dicsérőleg kell még felemlítenünk, hogy az idei jelentés sokkal rendszeresebben van összeállítva; és szerkesztője kiváló szakértelmet tanúsított az általa megpendített kérdések fejtegetése körül. Ha az általa közzétett kép nem is mindenekben nyerte meg tetszésünket, ugy ez az ő érdemét éppenséggel nem csorbítja. A rendőrségnek magának is rá kell jönnie sok oly hibára és mulasztásra, amiket kis jóakarattal és gondossággal a jelentééi létszám keretén belül, is orvosolhat. A létszám szaporítása és ezzel karöltve a rendőrség működésének racionális irányba való terelése égető szükség. R u d n a y lőkapitány pedig az arra termett embernek látszik, aki hivatásához képest minden téren rendet csinál. Ezt tőle joggal és mielőbb elvárjuk. Révai Lajos dr. Adatok az 18SO. évi XLV. t -cikkel szabályozott és az 1892. évi XXIV t.-cikk által módosított birtokrendezési eljárás egyszerüsitéséhez és gyorsitásához. Irta GRAESER DÁNIEL, erzsébetvárosi tszéki biró. % V.*) Az iratküldésröl. Az 1893. évi január hó 3-án 356/893. I. M. szám alatt kiadott utasítás azt rendeli, hogy a kir. kataszteri igazgatósághoz átküldött ellenőrzési számítás — annak átvizsgálása után — a fölvételi térkép-szelvényekkel együtt az egyes részletek területének kiszámítása végett a kir. kataszteri igazgatóság által az eljáró biró utján a működő mérnöknek visszaküldendő, —- a 83. §. szerint a működő mérnök a befejezett előmunkálatokat, úgymint az eredeti fölvételi térképet, ellenőrzési számítást, földkönyvet, birtokiveket, azok szummáriumát a háromszögelési alapszelvényt, valamint az egész rendezendő területet egy-szelvényen kitüntető vázrajzot az eljáró bíróhoz adja be, ki azokat vizsgálatalávétel végett a kir. kataszteri igazgatóságnak küldi át, honnan azok megint az eljáró biró utján küldendők vissza a működő mérnöknek. Ezen az eljáró biró utján való iratküldésnek mindenekelőtt azon hátránya van, hogy a birtokrendezési ügy lejártatását késleltető idővesztéssel jár; továbbá hogy birói munkaerőt konszummál. Az idővesztés gyakran nem csekély, mert ha a továbbítandó iratok oly időben érkeznek a törvényszékhez, mikor az eljáró biró kiküldetésben van, vagy szabadságidőt élvez, megtörténhetik, hogy azok hetekig a törvényszéknél hevernek. Megvan ugyan helyettese az eljáró bírónak, ámde az saját ügyeivel lévén elfoglalva, a helyettesitett munkáját csak akkor végezheti, ha az nagyon sürgős, és előfordul, hogy a helyettes, ki a különös természetű birtokrendezési eljárást talán nem ösmeri, vagy alig ösmeri, a kérdésben forgó iratküldést nem tartja sürgősnek. A birói munkaerő konszummálását illetőleg megjegyzendő, hogy az nem oly csekély, aminőnek látszik, mert a bírónak az átküldött munkálatokat számba kell vennie: minden egyes darabot, — és azok száma gyakran 20—30, az — átadási jegyzékkel kell összehasonlítania és az átadási jegyzéket aláírva nyugtaként a működő mérnöknek, illetve a kir. kataszteri igazgatóságnak vissza kell küldenie, az iratokat pedig uj átadási és átvételi jegyzékkel továbbítania kell. Mindezekhez hozzájárul, hogy az emiitett iratküldésnél a biró közvetítése merőben fölösleges ; mert a biró nem vizsgálja felül amaz iratokat, az nem az ő kötelessége, az egyedül a kir. kataszteri igazgatóságnak van föntartva. Szükséges ugyan, hogy az eljáró biró a birtokrendezési ügy mindenkori állását, annak előrehaladását és azt is tudja, hogy a mérnök mulasztása folytán, vagy akármilyen okból a munka stagnál; de ezért nem szükséges, hogy a biró közvetítse az iratküldést, ha kötelességgé tétetik, hogy a kir. kataszteri igazgatóság, illetve a működő mérnök értesítse mindig az eljáró birót, mikor az egyik a másiknak iratokat küld. Azzal is felruházható a kir. kataszteri igazgatóság, hogy a működő mérnöknek a munka kiigazítására vonatkozó utasitáso*) Megelőző közleményt i. a 4. számban. kat közvetlenül adja, miről az eljáró biró hasonlóképpen értesítendő lenne. Az 1897. évi október hó 2-án 58,426 I. M. szám alatt kelt rendelet előírja ugyan a kiosztási munkálatokra nézve az iratküldésnek föntebb ajánlt módját, ámde véleményem szerint nincs ok rá, hogy azt ne kövessék kivétel nélkül a birtokren dezési ügy minden stádiumában. Mikor a kriminalisták csinálnak polgári döntvényt. Irta FRANKFURTER SÁNDOR dr., miskolci ügyvéd. A büntető perrendtartás 441. és 442. §-ai alapján a jogegység érdekében hozott 37. számú kúriai határozat szórulszóra következőleg hangzik : míngó dolog oly feltétel alatt is eladható, hogy a vevő a tulajdonjogot csak akkor szerzi meg, ha a vételárt teljesen kifizette. A kifizetés megtörténtéig a tulajdonjog az eladó által fentartottnak tekintendő, ha tehát a vevő az ily feltétel alatt birtokába vett ingó dolgot jogtalanul elidegeníti, sikkasztást követ el. Az ezzel ellenkező birói Ítéletek a törvényt sértik.y> Elsősorban azt a törvényt keresem, mely a kifogásolt ítéletek szerint meg volna sértve. De bizony nem találom. Mert a határozatban emiitett törvényszakasz, t. i. a Btk. 355. §-a kifejezetten idegen ingó dolgot emlit, vagyis olyat, amely másé, mint akinek birtokában vagy birlalatában van. Ahhoz, hogy a tulajdonjog fentartásával eladott ingó dolog a vételár teljes kifizetése előtt az eladó tulajdonául tekintessék, és hogy ez alapon a Btk. 355. §-ának rendelkezései az elidegenítő vevőre alkalmazhatók legyenek, olyan törvénynek kellene létezni, mely a pactum reservati dominii hatályát feltétlen érvényűnek deklarálja. Ilyen törvényünk azonban nincs, de nincs még törvényt pótló polgári döntvényünk se. Sőt az általános polgári törvénykönyv tervezetének e kérdéssel foglalkozó 1,411. §-a is csak bizonyos esetekre állit fel vélelmet a pactum föltételes hatálya mellett. A kir. Kúria is kénytelen indokolásában beismerni, hogy tulajdonképpen nemis törvényt, hanem ennek helyét pótló gyakorlatot vett alapul a határozat meghozatalánál. És ez a kijelentése provokálja leginkább a bírálatot. Mert a Btk. 441. §-a csak világos törvénysértés miatt ad jogot a kir. Kúriának a rendkívüli jogorvoslat elfogadására, de nem abban az esetben is, ha az alsóbiróságok ítéletei nemis törvénybe, hanem csupán a joggyakorlat által követett elvekbe ütköznek. Sőt arra való tekintettel, hogy a rendkívüli jogorvoslat a büntető perrendtartásban van szabályozva, nézetem szerint csakis büntetőjogi (akár anyagi, akár alaki) törvénysértés esetén lehet a kir. Kúriának a jogegység érdekében határozni, — a magánjog terére át nem csaphat, s nem mondhat ki magánjogi elveket azzal a hatálylyal, hogy az összes büntetőbíróságokat kötelezzék. Igen helytelen a határozat indokolásának hivatkozása a Bp. 7. §-ára. Mert igaz ugyan, hogy bizonyos esetekben a büntetőbíróság határoz az előlegesen eldöntendő magánjogi kérdésben is, de csak annak megállapítása céljából, hogy a speciális esetben forog-e fenn bűncselekmény. Tehát minden egyes esetet külön tesz vizsgálat tárgyává, hogy magánjogi szempontból is megállapitható-e a bűncselekmény fenforgása, de nem mondhat ki általánosan kötelező magánjogi elveket,, melyek törvénybe foglalva nincsenek, melyeket a polgári döntvények hozatalára illetékes fórum sem jelentett még ki kötelezőknek. Nem szándékozom annak vitatásába bocsátkozni, hogy el van-e fogadva a pactum reservati dominii általánosan kötelező hatálya a joggyakorlatban. Nézetem szerint nincs. De azt már csak elvárhatjuk, hogy ne a büntetőbíróságok legmagasabb fóruma jelentse ki elvi határozatban, hogy a pactum érvényes, s hogy a tulajdonjog a vételár kifizetéséig az eladót illeti. Törvényadta jogon a kir. Kúria polgári tanácsainak teljes ülése van hivatva a polgári döntvények hozatalára. Ezt a jogkört kár a büntető tanácsoknak turbálni, már csak azért is, mert köztapasztalat szerint a kriminalisták — tisztelet a kivételnek — a civilis jogtudománynyal örökös hadi lábon állanak. Azon kérdés, hogy van-e joghatálya a pactum reservati dominünak, tisztán magánjogi, s ha a civilis döntvények hozatalára hivatott fórum még nem tett e tekintetben enunciációt,