A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 34. szám - Közvetett- és szolgabirtok. Kritikai tanulmány a német polgári törvénykönyv és a magyar általános polgári törvénykönyv tervezete alapján. Második rész

136 A JOG bíróság tévesen alkalmazta a törvényt, mikor a vádlottat elitélte és a Btk. 313. §-át figyelembe nem vette abban a kérdésben, hogy a vád alapjául szolgáló tettre nézve forog-e fenn büntethe­tőséget kizáró ok, ézeknélfogva mindkét alsófoku bíróság ítéletét megsemmi­síteni s az ítélet rendelkező része szerint ítélni kellett, stb. Az 1894: XV. és 1899: XXV. t.-c-ben meghatározott kihá­gások felett a bíráskodást nevezett törvények a pénzügyigazga­tóságokra bizzák. Amennyiben pedig a kiszabott pénzbüntetésnek benemhajthatása miatt szabadságvesztésre való átváltozta­tásnak szüksége merülne fel, az átváltoztatásra az a törvény­szék illetékes, melynek székhelyén az a pénzügyigazgatóság van, mely a kihágás felett határozott, vagy melyhez az illető pénz­ügyigazgatóság területének nagyobb része tartozik, tekintet nélkül arra, vájjon az illető törvényszék pénzügyi bíráskodással felru­házott törvényszék vagy sem. A m. kir. Kúria (1902 június ll-én 5,068.) azon hatásköri összeütközés tárgyában, amely a B. Juon és neje brosti lakosok ellen, jövedéki kihágás miatt a nagyváradi m. kir. pénzügyigaz­gatóság 100,311 /IV. 1900. számú határozatával megállapított, de behajthatatlannak bizonyult 30 korona pénzbüntetésnek szabadság­vesztés büntetésre leendő átváltoztatását illetően a nagyváradi és a debreceni kir. törvényszékek között felmerült, következőleg végzett: A fenforgó ügyre nézve a nagyváradi kir. törvényszék mon­datik ki illetékesnek, stb. I n d o k o k: Az állami italmérési jövedékről szóló 1899. XXV. törvénycikk éppúgy, mint a szeszadónak a fogyasztási terület ré­szére való biztosítása tárgyában hozott 1894: XV. t-cikk, az ott meghatározóit kihágások íelett a bíráskodást a pénzügy igazga­gatóságokra bizzák; amennyiben pedig a kiszabott pénzbüntetés­nek be nem hajthatása miatt, szabadságvesztésre való átváltozta­tásnak szüksége merülne fel: az 1894: XV. t.-c. 14. §. —melyre az 1899: XXV. t.-c 35. §. kifejezetten hivatkozik, — azt rendeli, hogy az átváltoztásra az a kir. törvényszék illetékes, melynek székhelyén az a kir. pénzügyigazgatóság van, mely a kihágás fö­lött határozott, vagy melyhez az illető pénzügyigazgatóság terü­letének nagyobb része tartozik, — ez utóbbi intézkedés arra az esetié vonatkozván, ha a kir. törvényszék székhelyén pénzügy­igazgatóság nincs. A törvény most idézett rendelkezésének megfelel az 1894. évi július hó 3Ó-án 30,726. sz. a. kelt rendelet, melyet az igaz­ságügyminister az 1894: XV. t.-c életbeléptetésére vonatkozóan az összes kir. törvényszékekhez, — tehát ncmcsupán a pénz­ügyi bíráskodással felruházott törvényszékekhez intézett. Ebből folyólag — minthogy a jelen esetben az állami ital­mérési jövedék ellen elkövetett kihágás miatt a pénzbüntetést a nagyváradi kir. törvényszék székhelyén levő pénzügyigazgatóság szabta ki: e pénzbüntetésnek szabadságvesztésre leendő átváltoz­tatására csak a nagyváradi kir. törvényszék lehet hivatva. A közigazgatási bíróság határozatai. Állami adóknak a sorrendi tárgyalásra benemjelen­téséből származó keresetek elbírálása a közigazgatást bíró­ság hatáskörébe nem tartozik. (8,565/901. sz.) Kamatozó állami előlegekről a vízszabályozási tár­saságok által kiállított nyugták bélyegkötelesek. (11,268/901. sz.) Bányatársulatok nem kötelesek az osztalékok szel­vényei után a II. fokozat szerint járó illetéket fizetni. (15.034/901. sz.) A városokat cselekvöleg illető kölcsönök konvertálására az 1881. LXX. t.-cikkben foglalt kedvezmények nem igényel­hetők. (15,143/901. sz.) A folyó adókért a csödtómeggondnok a saját vagyoná­val is felelős abban az esetben, ha a csödvagyonból a fize­tést teljesíteni elmulasztotta. (16,759/901. sz.) A birtokon belül beadott panasz joghatályát nem szün­teti meg az a körülmény, hogy a pénzügyigazgatóság az ille­téket leszállította. (17,604/901. sz.) Adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt a városi ta­nácshoz intézett levél bélyegköteles. (17,916/901. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A nagyváradi tszéknél Simkó József székelyhidi lakos ellen, bej. szept. 20, fsz. okt. 11, csb. Csulyok Béla dr. tg. Babos János dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Salzberger Rezső helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 24, fsz. okt. 23, csb. Szaffka Dénes dr., tg. Baránszky Gyula dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Macher és Bőhmer, helybeli cég ellen, bej. szept. 16, fsz. okt. 14, csb. Szabó Árpád dr., tg. Kelényi Imre dr. — A brassói tszéknél Spu­PA4.LAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG derka és Temesváry helybeli cég ellen, bej. szept. 24, fsz. okt. 8, csb. Elekes Andor, tg. Zakariás János dr. — A szatmárnémeti tszéknél Blau és Weisz nagykárolyi cég ellen, bej. okt. 13, fsz. okt. 27, csb. Dezső Kálmán dr., tg. Bandisz Jenő. — A nyitrai tszéknél Scherk Vil­mos helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 13, fsz. szept. 30, csb. Névery Ignác, tg. Gutwil Pál. — A szabadkai tszéknél Neustadtl Mór bajai kereskedő ellen, bej. szept. 26. fsz. okt. 17, csb. Hajnal József dr., tg. Tom­csányi Sándor. Pályázatok : Az erzsébetvárosi tszéknél al b i r ó i áll. aug. 30. — A pozsonyi közjegyzői kamaránál a galgóci közj egyzői áll. szept. 6. — A zólyomi jbiróságnál albirói áll. aug. 30. (187) — A budapesti büntetőtszékiiél b i r ó i áll. aug. 31. (188) — A buziási jbiró­ságnál bírói áll. szept. 2. — A fehértemplomi tszéknél albirói áll. szept. 2. (189) — Az ipolysági tszéknél albirói áll. szept. 3. — A técsűi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll szept. 3. - A székesfehérvári tszéknél aljegyzői áll. szept. 3. (190) Kúriai és táblai értesítések. Brassó F. J. dr. Sebastian Radovici—The Mutual érk. 141/902. v. sz. a. előa. Nagy János, n. e. — Brassó W. I. dr. Riemer—Einzig érk. 5,509/1902. p. sz a. előa. Kovách Antal, az év vége felé kerül elintézésre. — Gyulafehérvár P. R. Dura—Susman nem érk. — Czuczi ­nian—Mahara érk. 2,262 902. p. sz. a. előa. Klimkó, n. e. — Nagybecs­kerek M. I. Orlovát—Rudolfsgnadi ábt. érk. 5.911/902. p. sz. a. előa. Illés Károly, n. e. - Sümeg B. K. Szántó-Szántó érk. 3,630/902. p. sz. a. előa. Egry. n. e. Bolla-Bolla érk. 1,168/902. p. sz. a. előa. Somogyi, n. e. — Dobrovits- Németh érk. 7,500/901. p sz. a. előa. Sárói Szabó L. n. e. — Szegzárd S. L. dr. A kérdett bűnügyekről, bővebb adatok hiányában, semmit se tudhattunk meg — Szered H. J. dr. Szászy — Tomanóczy érk. 1,339/902. p. sz. a. előa. Klimkó, n. e. Ügyvédjelölt, esetleg a gyorsírásban is járatos gyakorlott irnok, szeptember elsejétől Molnár József ügyvédi irodájában Rimaszombatban alkalmazást nyer­het. Ajánlat esetén feltételek szívesen közöltetnek. Egy felvidéki szab. kir. városban levő közjegyző családi körülményei miatt cserélni óhajt. Tót nyelv szük­séges. Cime a kiadóhivatalban. 3—3 Gyakorlott közjegyzőhelyettes alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. Ügyvédjelölt, aki tud tótul és bir már némi gyakor­lattal, azonnal alkalmazást talál — előnyös föltételekkel — nagyforgalmu felvidéki ügyvédi irodában. Cime akiadó­hivatalban. THE MUTUAL uew-yorki életbiztosító-társaság. A világ legnagyobb és leggazdagabb biztosító-társasága. Tisztán a kölcsönösség elvén alapszik. Utánfizetési kötelezettség nélkül. Részvényesei nincsenek. Összes vagyon 1901. év december hó 31-én 1,828,181,200*36 Biztosítási állomány 1901. dec. 31-én 6,443,021,24927 frank. Magyarországi vezérigazgatóság: Budapest, IV., Károly-körut 26. NYOMtWJA BUOAPE6TSN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom