A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 33. szám - A spanyol büntetőjog általános tanaiból

240 A. JOG 2. Akik életük 9-ik évét még be nem töltötték. 3. Akik életük 9-ik évét betöltötték ugyan, de 15 évesek még nincsenek s megkülönböztetési képességgel (discernimiento) nem birnak. A büntetőjogi felelőség megállapítását teljesen a biróság szabad mérlegelésére bizza a törvény. Ha a biróság ugy találja, hogy a kiskorú bűntettes nem vonható büntetőjogi felelősség alá, akkor a kiskorút átadatja szü. leinek nevelés és felügyelet céljából. Ha azonban a kiskorú éppen a vezetésére hivatott egyének hibájából követte el a bűncselekményt, akkor valamely árvaházba vagy menedékhelybe vitetik, ahonnan csak az illető intézet által meghatározott időben és föltételek mellett léphet ki. 4. Aki a saját személyét, vag" jogát védelmezte, azonban csak a jogtalan támadás esetén, vagy pedig akkor, ha az alkalmazott eszköznek a törvénytelen támadás megakadályozására vrgy visszatartására a cselekmény észszerűen szükséges volt. 5. Aki a házastársa, fel- vagy lemenője, vagy törvényes, természetes, vagy fogadott testvére, vagy ugyanazon fokú vérrokonainak egészen a negyedik polgári izig, személye vagy joga megvédésének céljából cselekedett. 6. Aki idegen egyén személyét vagy jogát védve cselekedett s jogtalan támadás esete forog fönn, vagy az alkalmazott eszköz észszerűen szükséges volt, s ha a védőt nem bosszú, vagy más jogtalan indok vezette. 7. Aki azon célból, hogy valamely bajt kikerüljön, oly tényt követ el, amelylyel másnak a tulajdonát megsérti, de szükséges hogy a kikerülni óhajtott baj valódi és nagyobb legyen mintáz, amelyet a cselekmény elkerülése okozott volna s hogy más, a baj megakadályozására alkalmasabb eszköz ne lett légyen. 8. Az, aki valamely megengedett cselekménynek a köteles gonddal történt véghezvitele által, merő véletlenségből, minden szándék nélkül, kárt okoz. 9. Aki ellenállhatatlan erő kényszere folytán cselekedett. 10. Aki hasonlóan vagy nagyobb bajjal való fenyegetéstől ösztönöztetve cselekedett. 11. Aki valamely jog, hatóság, hivatal vagy foglalkozás törvényszerű teljesítése közben cselekedett. 12. Aki a köteles engedelmesség folytán követte el a cselekményt. 13. Aki valamely mulasztást bizonyos törvényes vagy kikerülhetetlen ok miatt követett el. Ezek a btk. intézkedései, a beszámításra vonatkozólag. A következő fejezetekben pedig taxatíve fölsorolja a törvény az enyhítő és a súlyosbító körülményeket, amelyeket más aikaí mmal fogunk ismertetni. Tliót László dr., • Debrecenben. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamara választmánya a nyári szünet alatt is dolgozik. így csak a legközelebb, folyó évi augusztus 1-én tartott ülésében foglalkozott az igazságügyminiszter urnák azon leiratával, melyet az a Vll-ik nemzetközi börtönügyi kongreszusok elé tárgyalás végett kitűzendő kérdések javaslatba-hozása céljából a kamarához intézett. A választmány, mint tárgyalandókat, az alábbi kérdéseket hozta javaslatba. Kérdések a Budapesten 1903. évben tartandó nemzetközi börtönügyi kongresszus részére. 1. Szükséges-e az individualizálás szempontjából, hogy a legsúlyosabb és a legenyhébb nemű szabadságvesztésbüntetések, a fogház és a fegyház között közbenső szabadságvesztés-büntetés, a börtön alkalmaztassák a középsúlyú büntettek büntetéséül ? 2. A pénzbüntetés csak behajthatatlansága esetében helyettesitlessék-e megfelelő szabadságvesztéssel vagy közmunkával, avagy tetszésére bizassék-e az elitéltnek, hogy vagy a kiszabott pénzbüntetést egyszerre vagy részletekben lefizesse, vagy e hely ett azt a biróság által megállapított szabadságvesztéssel, avagy közmunkával rójja le? 3. Helyes-e a büntethetőség kezdetéül a betöltött tizenkettedik évet megállapítani, avagy nem volna-e helyesebb ezt a korhatárt a betöltött tizennegyedik évre felemelni; és amennyiben a törvényhozás az utóbbi korhatárt fogadná el: kivánatos-e a fiatatalkoru egyének részére megállapított enyhébb büntetéseket a tizenhatodik évüket már meghaladott, de tizennyolcadik évüket még benemtöltött egyénekre is kiterjeszteni. 4. A korhatár fölemelése esetében van-e szükség a törvényben oly intézkedésre, mely szerint a fiatalkorú (14—18 év közötti) egyének csak akkor vonhatók bűnvádi beszámítás alá, ha cselekményük bűnösségének felismerésére szükséges belátással bírtak (btk. 84. §.) 5. Amennyiben fennforognak azok a föltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a fiatalkorú büntevő rendes büntetés helyett intézetben helyeztessék el: a biróra bizassék-e annak meghatározása, hogy az illető büntetés gyanánt mennyi időt töltsön a javitó intézetben, avagy a biró csak általában javitó intézetbe utalja az elitéltet, aki azután addig tartatnék ott, esetleg tehát életkorának 20-ik vagy 22-ik évéig, míg azt a javitó intézet igazgatósága, illetőleg ennek fölöttes hatósága, az igazságügyi kormány szükségesnek tartja ? 6. Megengedhető-e, hogy a fejlődésben levő es meg vezetésre szoruló fiatal egyének büntetésük egész idejére vagy habár csak annak egy részére is magánzárkába tétessenek ? E kérdéseket a kamara folyó évi augusztus 5-én az igazságügyminíszter úrhoz már fel is terjesztette. A folyó évi szeptember 4-re összehívott választmányi ülés napirendjére pedig a többek közt kitűzte a Kossuth Lajos születése 100-ik évfordulójának megünneplése céljából Pártos Béla és Halmai Elemér ügyvédek által benyújtott indítványokat. Amint értesülünk, szeptember hó végén rendkívüli közgyűlést is fog tartani az ügyvédi kamara, amelyben tárgyalni fogják a polgári perrendtartás fölötti észrevételeket és az elméleti jog- és államtudományi államvizsgáról és a jogi oktatásról szóló törvénytervezeteket is. Sajtóvétség miatt elitélt szociálisták 1901. évben. A fővárosi államrendőrségnek most közzétett jelentése szerint 1901. évben sajtóvétség miatt elitéltetett: 1. Weinberger Arnold, Torontálmegye alispánja ellen a Volksstimme cimü lapban elkövetett becsületsértés miatt 400 K. fő- és 200 K. mellékbüntetésre. 2. Tányér Imre, a Földmivelő-ben közzétett, osztálygyülölet felkeltésére irányzott izgató cikkért a szegedi tszék mint esküdtbíróság által 8 napi államfogházra és 20 K. pénzbüntetésre. 3. B o h u s János, a temesvári kórházi orvos és az ottani jegyző ellen elkövetett, a Volkswille c. lapban közzétett nyilvános rágalmazás és becsületsértésért a temesvári k. tszék mint esküdtbir. által 6 havi fogházra és 20—10 K. pénzbüntetésre. 4. Zabilsky Antal, ugyanezen lapban egy járási tisztviselő neje ellen elkövetett becsületsértésért 8 napi fogházra és 20 K. pénzbüntetésre. 5. Ugyanez sajtórendőri vétségért 7 n. fogház és 10 K. pb. 6. Unterwiener Antal ugyanezen vétségért 8 n. f. és 20 K. pb. 7. Riml er Ernő ellen a Munkás c. lapban közzétett 2 rendbeli rágalmazás miatt az eljárás megindittatott. Kihágásért, a szociáldemokrata manifesztációk alkalmával, Budapesten többeket (?!) sújtottak elzárással és pénzbüntetéssel (miérté titokzatosság?) Groszmann Hugó és Weinberger Arnold, kik a parlament karzatáról röpiratokat dobtak le, 100Í11. 50 K. pénzbüntetésre ítéltettek. Pétervásáron, Pelczéder Ágoston gyűlésnek hatósági engedély nélkül való rendezése miatt 1Ó0 K.; Szatmár-Németiben, jóváhigyoft alapszabályok nélküli egyleti működésben való részvétel miatt Menüs József 3 napi elzárással és 50 K. pb., Klein József 1 n. elz. és 20 K. pb. és Kiss Károly, Max Márton, Manuel Roza és Kusza József 20—20 K. pb. büntettettek. Szombathelyen Kovács József és Sz abó Gyula ugyanezen vétségért 10—10 napi elzárással és 100—100 K. pénzbüntetéssel büntettettek. Kiutasittattak «szociáldemokratikus üzelmek miatt» (ugyan milyen uj fajta bűntett az, melyről a Btk. mitsem tud? És mennyire rendén lehet a vidéki közrendészet és közbiztonság, ha a rendőrség ily «üzelmekkel» is ráér foglalkozni ? Milyen rágalmazók lehetnek azok a gonosz nyelvek, akik azt állítják, hogy jobb szolgálatot tenne a vidéki rendőrség, ha a lopások- és csalásokra ügyelne, mint ha ily munkába fog!) Debrecenből 1, Deésről 1 (2 évre!), Kaposvárról 28 asztalossegéd, mind öt évre; Szombathelyről 2. Anarkisztikus üzelmek gyanúja miatt kiutasittatott S i e g a Giovanni olasz cementmunkás. Azonkívül K u m i c, Mihály sziavon asztalos és anarkista a főváros területéről mint a közbiztonságra és közrendre veszélyes egyén kitiltatott. A rendőrség mult évi költségvetése korántsem oly világos és átlátszó, hogy tájékozást nyujtana minden idevágó fontosabb kérdés felől. Összkiadás volt 3.772 552 K., ebből esik az államrendőrségre 3.620,832 K, a rabkórházra 30,780, a toloncházra 120,940 K. A dologi kiadások közt szerepel 450,000 K. papir, kőnyomda, nyomtatványi költségekre stb.; 60,000 K. utazási, 'szállítási és nyomozási költségre; 85,400 K. fűtés és világítás; 36.000 K. tisztogatás- és javításra, 125,096 K. hivatalos helyiségek bérére stb. A rabkórház dologi kiadásai 30,780, az újpesti és r.-palotai kapitányság dologi kiadásai pedig 10,780 K-ra rúgnak. A toloncház dologi kiadásai 54,540 K, ezek közt szerepel az élelmezés 18.000 K, ruházat 10,200 K., fuvarozás 22,700 K.-val. A fuvarozásban bennfoglaltatik nyilván a toloncozás költsége is. Kíváncsiak vagyunk, hogy mennyibe kerül az állam- és a fővárosnak ezen teljesen haszontalan és céltévesztett művelet. Az 1.986,251 kor. bevétel közt szerepel a főváros 1-810,251 K. járuléka, Újpest és R.-Palota 4,458 K. járuléka, 40.000 K. engedély-és 21,000 K. értesítési dij, egyes főv. pénzintézetek és vállalatok rendőri járulékai 34,680 K. és 32,000 rabkórházi ápolási költség téritménye fejében stb. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PM.LA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.