A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 2. szám - Észrevételek az örökösödési eljárást szabályozó 1894. évi XVI. t.cikk és az ezt életbeléptető 895. évi 43,195. sz. I. M. R. egyes szakaszaira vonatkozólag - A jogi oktatás reformja

16 A JOCr telekkönyvben, mert a tlkrts. 104. §-a értelmében a telekkönyvi feljegyzések tárgyát oly viszonyok és tények képezik, amelyek: a) a telekkönyvben való feljegyzés által csupán azon személyek érdekében tétetnek közzé, akik a fekvöségek vagy jelzálogi követésekről jogügyletet akarnak kötni anélkül, hogy a följegyzés elmulasztásával bárminemö jogi következmény lenne öszszekapcsolva, vagy pedig melyek: b) a polgári perrendtartás és telekkvi rendtartás határozatai szerint egy bizonyos azzal egybekapcsolt joghatály végett jegyeztetnek föl. Az elsőbb nemüekhez tartoznak: a kiskorúság, annak a születési bizonyítvány vagy a nagykorúság alapján való kitörlése; az atyai vagy gyámsági hatalom meghosszabbítása; a gondnokság és csőd följegyzései. A második nemüekhez számitandók: a zárlat, a végrehajtási haszonbérbeadás, a végrehajtás különböző fokozatainak följegyzése, (végrehajtási jog följegyzése, árverés), a rangsorozat följegyzése, és pedig a kölcsönökre és engedményekre nézve, továbbá az egyetemleges jelzálogoknál, végül pedig akkor, amidőn a tlkrts. 125. §-a az okirat másolatának becsatolását megengedi, a birtok elidegenítése és terheltetése tilalmának följegyzése; az elutasító végzések följegyzései, végül pedig a perfeljegyzés. A jelzálogos hitelező személyében történt változás azonban ezen kalapok alá nem vonható, az följegyzés tárgyát nem képezheti, mert a jelzálogos hitelező személyében történt változás, történt legyen az engedmény (vagy visszteher nélküli engedmény, vagyis ajándékozás), örökösödés, avagy pedig az 1881: LX. t.-c. 123. és 129. §-ai alapján végrehajtás utján, oly telekkönyvi bejegyzést involvál, amely által a jog azonnal és végleg joghatályossá válik, ilyet pedig a tlkrts. 59. §-ában meghatározott bejegyzések fajai közül pusztán a bekebelezés nyújt. Nézetem szerint is tehát a je Izálogosh itelezőszemélyében történt változás t e 1 e k k ö n y v i 1 e g — történt légyen az akár engedmény, akár vissztehernélküli engedmény, vagyis ajándékozás a k á r ö r ö k ö s ö d é s, akárpedig v é g re h a j t á s u t j á n, az átháramlásnak (a végreh. törv. 123—129. §-ai eseteiben az átruházásnak) — a jogcímre való hivatkozás mellett a jogosított javára való bekebelezése által tüntetendő ki a telekkönyvben. De nem helyes az átháramlásnak feljegyzés által való kitüntetése még abból az okból se, mert telekkönyvi feljegyzésekre további nyilvánkönyvi jogokat szerezni nem lehet. Alapítom pedig azon nézetemet, hogy a jelzálogos hitelező személyében történt változás az átháramlásnak, illetve átruházásnak a jogcímre való hivatkozás mellett s jogosított javára való bekebelezése által tüntetendő ki telekkönyvileg, még az lf9. évi augusztus hó 1-én kelt és a birodalmi törvénylap 146. számában foglalt rendelet 18. §-ára, mely következőleg szól: «Ha a bekebelezési kérvény a telekkönyvi hatóságnál a telekkönyvileg kitünteteti határidő alatt benyujtatott, az engedmény i okirat és a följegyzési végzés alapján a követelés átengedésének bekebelezése a följegyzett rangsorozatban történik, még akkor is, ha az átengedett követelés az alatt netalán telekkönyvileg terheltetett vagy' más személyre átruháztatott volna*; Továbbá a telekkönyvi rendtartás 54. §-ára, mely szerint: «A teherlapnak a telekkönyvi jószágtestnek vagy annak egy részén fekvő zálog- és alzálogjogokat, szolgalmakat és másdologbani jogokat s kötelezettségeket (terheket), amennyiben azok az általános polgári törvénykönyv határozatai szerint telekkönyvi bejegyzésre alkalmasak; továbbá azoknak jogi tulajdonságát, p. o. hitbizományi tőkepénzi vagy biztosítéki minőségét, nem különbenezen terhek átváltoztatásait és elenyészéseit, határozottan és kétségtelenül kell tartalmaznia. Ajogcimésazennek folytán jogosítottak, ugyanazon módon jegyzendők be, mint az a tulajdoni lapra nézve rendeltetett*. Szeghy Lajos, palánkai kir. albiró. Vegyesek. A m. kir. Kúria ügyforgalma s tevékenysége 1901-ben I. Elintézésre várt 10,536 polgári, 2,094 váltó, 126 úrbéri, 841 felülvizsg. sommás, 11,015 büntető, 696 fegyelmi, 484 felszólalási (orsz. képviselőválasztási kérdésekben), összesen 25,792 ügy. II. Elintéztetett 7,585 polgári, 1,398 váltó, 113 úrbéri, 633 felülvizsg., 9,751 büntető, 621 fegyelmi, 468 felszólalási, összesen 20,569 ügy. III. Hátralék: 2,951 polgári, 696 váltó, 13 úrbéri, 208 felülvizsg. 1,264 büntető, 75 fegyelmi, 16 felszólalási, összessen 5,223 ügy. IV. Hátralékkülönbözet a mult évvel szemben: 190-nel több polgári, 179-cel több váltó, 3-mal kevesebb úrbéri, 113-mal több felülvizsg, 1,700-zal kevesebb büntető, 16-tal kevesebb fegyelmi, 15-teI több felszólalási, egészben 1222-vel kevesebb ügy intéztetett el az idén, mint tavaly. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla tanácsainak beosztása l9o2. évre. Polgári ügyek szakosztálya. I. Polgári tanács kó és csődügyekben és felülvizsgálati tanács). Elnök: Ternovszky Béla, a kir. Ítélőtábla elnöke (felülvizsgálati ügyekben állandó helyettese Kovács János kir. it. táblai biró). Bírák: Kovács János, Dobai Albert, Szabó Dénes, Nagy Elek, Illyés Lőrincz dr. Tanács jegyzők: Kovács Károly albiró, felülvizsg. ügyekben a jegyzői iroda vezetője és Madaras Gábor albiró, a jegyzői iroda helyettes vezetője. —II. Polgári tanács, egyszersmint úrbéri s az 1896. XXV. t.-c. szerinti ügyekben szaktanács. Elnök: Kostka Géza tanácselnök. Birák: T o d o r f f i Domokos, J a k a b Rudolf, Phleps Ferencz, Avedik Simon. Kisegítő birák: Illyés Lőrinc dr., Hatfaludy István. Tanácsjegyzők: Thuróczy Lajos albiró, Madaras Gábor alb., K o vá c s Károly alb. — T e 1 e k kö n y vi v i z s g. bizottság. Elnök: Todorffi Domo :os, kir. it. táblai biró. H e ly e 11 e s e: D o b a i Albert. Rendes tagok: Dobay Albert, Szabó Dénes. Póttagok: Avedik Simon, II 1 y é s Lőrinc dr., kir. it. táblai birák. Jegyző: Kovács Károly albiró. Büntető ügyek szakosztálya. — III. Büntető tanács. Elnök: Kostka Géza tanácselnök. Birák:Hatfaludy István, Jakab Rudolf, P hl e p s Ferenc, A ved ik Simon, Illyés Lőrinc dr, Kisegítő birák: Todorffi Domokos, Dobai Albert. Szabó Dénes. Tanácsjegyzők: Thuróczy Lajos alb. Madaras Gábor alb., Kovács Károly alb. —Adijnok ok ügyeinek megvizsgálására alakult bizottság, (1898. évi 819. I. M. sz. a. k- rend. 14. §.) Rendes tagok: Todorffi Domokos, kir. it. táblai biró, egyúttal elnöklő. Sz a b ó Dénes, Phleps Ferenc. P ó 11 a g o k: Hatfaludy István, Jakab Rudolf, Nagy Elek, kir. it. táblai birák. Jegyző: Kovács Károly,albiró.A büntető felebbviteli főtárgyaIá ss o k a t a kir. it. tábla mindegyik hét kedd, szerda és csütörtök napjain s ha ezek törvénykezési szünnapokra esnének, a következő hétköznapokon a büntetőügyi tanácsüléseket pedig mindegyik hét kedd, szerda és csütörtök napjain, amennyiben ezekre főtárgyalás vagy törvénykezési szünnap nem esik), esetleg még pénteken fogja tartani. (Btő. ü. sz 119. §.) A debreceni kir. ítélőtábla tanácsainak beosztása 1902 ik évre. Polgári ügyek szakosztálya. I. tanács, (közpolg.-, tkvi-, úrbéri [1896: XXV. t.-c] ügyek. Elnök: Bernáth Elemér, a kir. it. tábla elnöke. Birák: Mérey Ottó, Kölcsey Sándor, R o 111 e r Béla, Tomcsányi László. Tanácsjegyzők: U j fa 1 u s s y Dezső dr. albiró, Tóth Aurél alb. — II. taná cs közpolg-, váltó-, keresk.-, csőd- és bányaügyek. E1 n ö k: Szeg hő István tanácselnök. Birák' Sztáncsek János, Tar Gyula, G a j z á g ó Béla dr , V i s k i Károly, P o t o r á n István, S z a 1 a y József, Bakó József dr. Tanácsjegyzők: Markovits Elemér, jegyző, B a r ó t h y Zoltán aljegyző. — Sommás felülvizsgálati tanács. Elnök: Szeg hő István tanácselnök. Birák: Sztáncsek János (egyúttal elnökhelyettes), Mérey Ottó, G a j z á gó Béla dr., K öle sey Sándor, Rott l e r Béla, T o mc s á n y i László, Bakó József dr. Tanácsjegyzők: Ujf a1 u s s y Dezső dr. alb. (egyszersmind a jegyzői iroda vezetője). Tóth Aurél alb. (egyszersmind a jegyzői iroda vezetőjének állandó helyettese.) Büntető ügyek szakosztálya. III. tanács. E 1 n ö k: S z é 1 1 Farkas tanácselnök. Birák: Unger Gusztáv, Naszády Iván, Kiss Endre dr., U j h e 1 y i András, Horváth Bálint, J e n e y György, Szacsvay Elemér dr., A g r i c o 1 a Adolf. Tanácsjegyzők: Hunyor Ödön albiró. B a y Ádám jegyző. — Telekkönyvi vizsgáló bizottság. Elnök: Bernáth Elemér, a kir. it. tábla elnöke. Rendes tagok: Mérey Ottó (egyúttal elnökhelyettes), Gajzágó Béla dr. Póttagok: Kölcsey Sándor, R o 11 1 e r Béla. — Dijnokok ügyeinek megvizsgálására alakított bizottság. (1898. évi 819. I. M. E. szám alatt kelt rendelet 14. §.) Rendes tagok: Sztáncsek jános, Unger Gusztáv, Na s z á d y Iván. P ó tt ag o k: Kiss Endre dr., Tar Gyula. A kir. ítélőtábla a büntetőügyi tanácsüléseket, illetőleg abüntető felebbviteli főtárgyalás ok a t hetenkint kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken s ha ezek a napok törvénykezési szünnapra esnének, a következő hétköznapokon (B. ü. szab. 119. §.), a sommás felülvizsgálati tanácsüléseket pedig csütörtökön fogja tartani. Ügyvédjelölt azonnal alkalmazást kaphat Stur Károly dr. trencséni ügyvéd irodájában. Tót nyelv ismerete föltétlen kellék. Javadalmazás megállapodáshoz képest, gyakorlat arányában. Messer Fülöp volt pancsovai ügyvéd, Torontálmegye tiszteletbeli főügyésze, ügyvédi irodáját folyó éyi január elsején Pancsováról Újvidékre (Deák-Ferenc-utca 7) helyezte át. Fiatal gyakorló ügyvéd fővárosi, vagy nagyobb vidéki közjegyzői irodába helyettesként óhajt belépni. Cime a kiadóhivatalban. Közjegyzőhelyettes állandó alkalmazást keres. Cime adóhivatalban. ki•2. evic. 1 uigan u&)erv »o»u"""j —• ------zpolgári ügyek, egyszersmint szaktanács a váltó-, kereskedelmi PMJLU «É92VÉNVTÁRe«ÍO NYOMDÁJA BUDAPESTEN A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mer dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.