A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 27. szám - Hiteltelekkönyveinkről. Folytatás

Huszonegyedik évfolyam 27. szam. Budapest, 1902. július 6. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP ÍZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér­mentve küldve: Negyed évre _ 3 korona Fél « _ 6 « Egész « _ 12 « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM: Hitellelekkönyveinkről. Irta Petrovits Lajos, itélö­lábiai biró, a huszti járásbíróság vezetője. — A házasságjog a máptk. tervezetében. Irta Baditz Lajos, kapuvári kir. közjegyző. — A jogi szakoktatás reformja. Irta M o s k o v i t z Iván dr, újpesti kir. albiró. — A szegénységi jog korlátozása a polg. perrendtartás javaslatában. Irta W e i s z Gyula dr, Budapesten. — Sérelem (Olcsó igazságot !) — Irodalom (E. Nagy Olivér dr: Az örökbefogadás) — Vegyesek. TÁRCA: A párviadalról. Irta Kocsán János kisjenői kir. albiró. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és dönt­vények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Fölhívás előfizetésre. Az uj félév küszöbén kérjük t. vidéki előfizetőin­ket, szíveskedjenek az előfizetést mentől előbb megújí­tani, hogy akadálytalanul küldhessük tovább a lapot. A Jog előfizetési ára félévre 6 korona. Nyilatkozat. A Budapesten megjelenő jogi szaklapok alulirt szerkesz­tőinek megállapodása értelmében a törvénykezési szünet ideje alatt, azaz 1902 július hó 6-tól 1902 augusztus hó 30-ig be­zárólag, lapjaik kisebb terjedelemben fognak megjelenni. A rendes terjedelem e csökkcné:e, melyet a törvény­kezési szünet természetszerűen hoz magával, a téli hónapokban lehetőleg ki lesz pótolva, nehogy a t. előfizetők a fenti meg­állapodás folytán hátrányt szenvedjenek. Budapest. 1902 július 1. Németh Péter, Dr. Wolf Vilmos, a Büntető Jog Tára szerkesztője. az Ügyvédek Lapja szerkesztője. Dr. Fayer László, Dr. Révai Lajos, és a Jogtudományi Közlöny szerkesztője Dr. Stiller Mór a Jog szerkesztői. Dr. Vig Viktor, a Törvényszéki és Rendőri Újság felelős szerkesztője. \y Hiteltelekköny veinkről.*) Irta PETROVITS LAJOS, ítélőtáblai biró, a huszii járásbíróság vezetője. \ (Folytatás.*) Nagy hibája a mostani rendszernek az, hogy ha az elő­jegyzés nem igazoltatik, avagy az előjegyzés nem — igazolása miatt a törlési kérvény be nem adatik, a telekkönyvi ható­ság hivatalból nem intézkedhetik, és marad a végtelen időig a zavaros telekkönyvi állapot. A zálogjogi előjegyzést pótolni lehetne a követelés rang­sorozatának följegyzése által, ezen följegyzés azonban bizonyos meghatározott idő-e terjedne, és ha ez idő alatt a bekebele­zési kérvény be nem adatnék vagy a per megindítása nem igazoltatnék a följegyzés maga hivatalból töröltetnék. A tulajdonjog bekebelezésére alkalmas okiratok kellékéül legalább a magyar nyelvet nem-értő, irni és olvasni nem­tudó egyénekre nézve a közjegyzői okiratot kellene kikötni vagy pedig megengedni azt, hogy a felek a telekkönyvi hatóságnál megjelenve — személyazonosságuk kellő igazolása után a telek­könyvi hatóságnál az adásvételt jegyzőkönyvbe mondhassák és bekebelezés a jegyzőkönyv alapján rendeltessék el, Az ok­iratok nyelvére köteiezőleg elő kell irni, hogy azok csak a magyar állam nyelvén szerkeszthetők, kivételt csakis a külföl­dön kötött okiratok képeznek, ezekhez azonban magyar nyelvű hiteles fordítás csatolandó. Sok zavart okoz a telekkönyvi rendtartás 74. §-a, mely szerint ha az örökös örökösödési nyilatkozatát beadta, hitelezőinek szabadságában áll követelé­seiknek a hagyatéki javakra biztosítását, a hagyaték átadását megelőzőleg, bekebelezés vagy előjegyzés által biztosítani. *) Megelőző közleményt 1. a 23. számban. Lapunk mai száma A gyakorlatban rendszerint ezen biztosítás ugy történik, hogy a hitelező halá'eset-fölvétellel vagy családi értesítővel iga­zolja az adósának örökösi minőségét, és az adós ellen a reá még örökség utján szállandó hagyatéki vagyonra kéri a zálogjog bekebelezését. A zálogjog még az örökhagyó nevén álló ingatlanra, az adós reménybeli örökrészére azon fentartás­sal, hogy az adós öiökössé lesz és ha az ingatlan tulajdonjoga nevére megy át, lépjen hatályba, — bekebelezte) ik. Az adós azonban egy vagy más okból az ingatlanból nem kap osztályrészt — az ingatlan tulajdonjoga a többi örökösök nevére kebeleztetik be. a zálogjog, amely hatályba nem lépett, amelynek jogalanya nincs, megmarad továbbra is érintetlenül, a telekkönyvi tulajdonosok annak kitörlését csak a hitelező törlési engedélye vagy pedig törlési per utján szor­galmazhatják. Láttam telekkönyveket, ahol nemcsak zálogjog, hanem a telekkönyvi rendtartás 73. §-ának nyilván téves alkal­mazásával ilynemű tulajdonjog-előjegyzések is voltak. Volt esetem, amidőn a kielégítési sorrendnél ily zálogjogi bejegyzés a kielégítést egy időre megakadályozta, mert dacára annak, hogy ily követelések sorozását a Kúria 34. számú döntvényé­vel elejtette, a hitelező felfolyamodással az ügy végleges befe­jezését meggátolta — jóllehet csak színleges telekkönyvi érde­kelt — mert a bejegyzés semmi jogalappal nem bir. A telekkönyvi intézménynyel, annak céljaival és feladatá­val ellenkeznek az egyetemleges zálogok. A egyetemleges zálogjog ugy keletkezik, ha valamely követelés osztatlanul több telekkönyvi jószágtestre bekebelez­tetik. Az első mint főbetét, a többi mint mellékjelzálog szerepel — és a hitelezőt feljogosítják arra, hogy a lekötött ingatlanok bármelyikéből tetszése szerint magát kielégíthesse. Eltekintve attól, hogy az egyetemleges zálogjogok által az ingatlan szabad forgalma megakadályoztatik, az adós teljes mér­tékben a hitelezők akaratának van kiszolgáltatva, és a legtöbb esetben az adóst a vagyoni tönkre vezeti, mert anyagi romlá­sát idézi elő, minthogy rendszerint sokkal többet érő ingatlanai feletti rendelkezési jogát — a megmentésre szükséges hitel igénybevételének kizárása által megbénítja. Több esetem volt, amidőn az első helyen levő é; egye­temleges zálogjoggal biró hitelező a kielégítési sorrendnél a többi hitelezőkkel összebeszélve — legtöbbször bizonyos vagyoni előny kikötésével — kielégítést nem kért, azért, hogy az utána következő hitelező, — aki máskülönben az egész ingatlan vagyon eladása esetén sem remélhetett kielégítést, — kielégítést nyerjen s ez által egy harmadik hitelező, aki a többi ingatlanokból kapott volna kielégítést, ha itt az első hitelező le nem mond, károsodott és kielégítéshez nem jutott. Az egyetemleges zálogjogoknak különösen több telek­könyvi hatóságoknál kezelése rendszerint bonyolult, sok eset­ben a követelés kiegyenlítése után a mellékjelzálogoknál a törlés elmarad. Különösen akkor áll ez elő, ha a zálogjoggal terhelt ingatlanokból egy vagy több darab birtokrészlet elada­tik és ezek az anyatelekkönyvből lejegyzés utján uj betétbe jutnak. A telekkönyvi följegyzések a magyar általános törvény könyvben előadott elvek- és szabályokhoz képest tartandó fenn. A közérdek és a telekkönyv hitele követeli, hogy mindenki a telekkönyvből az ott tulajdonosként bejegyzett személyek cse­lekvési és szerződő képességéről meggyőződést szerezhessen, nemkülönben minden oly tényről, amely az ingatlanra vonat­kozólag történik. A magam részéről szükségesnek tartom az ingatlan tulajdonjoga iránt indított kereset feljegyzését is, mert jelenleg, amidőn ezen perek a telekkönyvi feljegyzés tár­gyát nem képezik, sok visszaélés követtetik el az által, hogy a perbe vont tulajdonos, legtöbbször színlelt jogügylettel, a beperesitett ingatlant tovább adja, azt megterhelik és arra 12 oldalra terjed.

Next

/
Oldalképek
Tartalom