A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 25. szám - A hosszufalusi járásbiróság

A JOG 199 azokat eladja; akkor ő közvetlen birtokos (birtokközvetitő), én pedig csak a közvetett birtokot tartom meg. Itt felmerül a kérdés, vaj|on a vételi bizomány is közvetett birtok-e? Megbízom barátomat, ki BuJapestre megy, hogy vegyen nekem szemüveget. Akkor ő, még ha a pénzt előre is adtam neki, közvetetlen (teljj birtokos lesz és én, mielőtt a szemüveget nekem átadná, még közvetett birtokosa sem leszek annak. (Folytatása következik.) Belföld. Az igazságügyminiszter egy humánus rendelete. Értesülésünk szerint az igazságü yminiszter rendeletet adott ki, mely szerint a kihágások és kisebb vétségek miatt elitélt gazdák és fóldmivesek csak a mezei munkák szünetelésekor szoríthatók fogságuk megkezdésére. E rendelet kiadására az igazságügyminisztert ama humánus elv hirta rá, hogy egyes családo a mezei munkák idején ne fosztassanak meg kenyérkeresőjüktől. Külföld. Az osztrák kormány két uj törvényjavaslata. A méltányosságnak a formalizmusban megmerevedett birói kar részéről való arculcsapása már sok esetben szolgált inditó okául egy gyökeres relormnak. A jelen esetben is igy történt. Egy havi fizetés mellett alkalmazott nevelőnő, szolgálatából alapos ok, felmondás és kártérítés nélkül elbocsáttatott. Keresetet indított ennek folytán a felmondási időre járó fizetése erejéig és hivatkozott abban a kereskedősegédek felmondási idejének analógiájára. Az éfsőbiró helyt adott a keresetnek és megítélte felperesnek a kéth ti felmondási időre járó fizetést, — a másod- és harmadbiró ellenben elutasította, mert az optk. nem tesz említést az ily esetben jáió felmondási időről. Ezen ítélettel csak általános jogelvet és szabályokat statuáló törvény, mely ezek alkalmazását a bíró józan Ítéletére bízza, — oly pedáns módon és oly szűkkeblűén lőn interpretálva, hogy az osztrák igazságügyminiszter kénytelen volt a izgatott közvélemény hatása alatt a birodalmi tanácshoz egy törvényjavaslatot benyújtani, mely az ily igazságtalanságnak jövőre elejét fogja venni. A novella cime: «Törvény a betegápolás, tanítás, nevelés és egyéb magasabb házi vagy személyes szolgálatokra irányuló szolgálati szerződést kiegészítő szabályok tárgyában.» Kapcsolatban áll ez egy másik egyidó'ben benyújtott novellával: «A kereskedősegédek és egyéb, kereskedelmi vagy ipari vállalatok részéről magasabb szolgálatokra alkalmazott személyek szolgálati szerződése tárgyában.> Ez utóbbi tervezet indokolása kiemeli, hogy a szolgálati szerződés a modern élet soknemüsége mellett a legnehezebb feladatok köze tartozik, melyek a törvényhozás megoldására várnak. «Az idők folyamán, a hivatás, nemek szerint különböző és különfélekép szabályozott szol gálati jogviszonyok képződtek ; feladata tehát egy óvatos törvényhozásnak ezen különféleségeken nem nivellálólag áthaladni, hanem minden hivatásnak a neki megfelelőt nyújtani. > Azért terjesztette be a kormány e két tervezetet, melyhez még egy harmadik is járul majd a mezőgazdasági és erdészeti alkalmazottak érdekében. A tanítási és nevelési jogviszonyt szabályozó novella kiváló tekintettel van a házi tanítókra. A fizetés a szolgálatok teljesítése után, legkésőbb azonban minden hó végével teljesítendő. Későbbi fizetési határidő kikölése hatálytalan, hacsak az jévi fizetés 3,000 koronát fölül nem halad. (3 §.) Ha az alkalmazott betegség vagy baleset folytán szolgálata teljesítésében akadályozva lesz, fizetési igénye csak akkor áll fenn, ha ezen szolgálati viszony tevékenységét eg szben, vagy legnagyobbrészt igénybe yeszi. Hacsak egyes órákat ád, akkor fizetést -csak azon esetre igényelhet, ha ezen szolgálati viszonyából teljes ellátását fedezi ; de akkor is legalább egy hónapon át kellett már előzetesen szolgálatban állottnak lennie. Ez esetre 14 napi és ha a viszony már V, évig tartott, 4 heti fizetésre tarthat igényt. Ha betegsegélyzö pénztár tagja és alkalmazója ezen biztosításhoz sajátjából hozzájárult, a teljesített fizetés ezen járulékba betudható. Ha az alkalmazott, munkájának teljes vagy legnagyobb részbeli igénybe-vétele mellett a családtagok körébe felvétetett, és időközben megbetegszik, anélkül hogy eziránt őt szándékosság vagy feltűnő gondatlanság terhelné, — köteles a szolgálatadó őt 4 heti fizetésén felül még ellátásban, orvosi gyógykezelésben és gyógyszerekben is részesíteni. Ez utóbbiakért teljesitett készkiadások a beteg fizetésébe betudhatok, éppúgy a betegsegélyző pénztár járulékai, ha a munkaadó a biztosításhoz sajátjából hozzájárult. Mindezen kötelezettségek fennállanak még utólagos felmondás vagy ok nélkül való elbocsátás esetére is. Időleges viszonynál az előfeltétel az, hogy az a betegség beálltakor már egy hónapig fönnállott legyen. A munkaadó köteles a munkahelyiséget, taneszközöket és átengedett lakhelyiséget az egészség követelményeinek megfelelő karba hozni és fentartani. A családkörbe való befogadás esetében alak- és hálószobák, ellátás, munka- és pihenési idő az illető egészségére, erkölcsös voltára és vallásosságára való tekintettel rendezendő be. A novella hátralévő része a szolgálati viszony megszűntét azon esetre szabályozza, mikor az nem előre és meghatáiozott időre állapíttatott meg. Kiköthető egy havi próbaidő, vagy ideiglenes tartamú szolgáltatás, amikor a viszony bármikor feloldható. Más esetben is egyhavi működés után feltétlenül felmondás áll be, és pedig a fizetés módozatai szerint különböző időre. Ha a fizetés napról-napra válik esedékessé, a felmondás is a következő napra szól; ha hetenkint jár a fizetés, a naptárszerü hét végével; ha havonkinti, akkor 14 nap múlva, de csak a naptárszerü hó 15-ikén vagy utolsó napján. Nagyobb időközök mellett a felmondás cfl'.tóétre szóll, azonban közösen 4 hétre leszállítható. Ha a szolgálat a teljes kereseti időt igényli, akkor a felmondás legalábbis lí napr.a terjed, félévi szolgálat után 4 hétre; ha azonfelül a szolgálatban álló a családkörébe felvétetik, a felmondás után még megfelelő idő a iandó más szolgálat keresésére. Ezen határidők rövidítése a törvény által tiltva van és mindkét félre nézve egyenlő. (10—13. és 16. §§.) Fontos és a bíró által mérlegelendő okokból a szolgálat felmondás nélkül is felbontható. A novellában felsorolt esetek csak eximplifikativ jellegűek. Ilyenek: a csődnek a szolgálatadó vagyonára való elrendelése; ezen ok csak a szolgálatban álló által és csak egy héten belül érvényesíthető. A szerződést azonban a csőd nem bontja fel, hanem csakis szabályszerű leimondásra jogosít akkor is, ha a szerződés hosszutartamu volna. A szerződést hiven teljesítő fél a szerződésszegőtől legfölebb a hátralevő időre járó fizetést igényelheti kártérítés gyanánt. Ha mindkét fél vétkes, a biró böki belátása dönt. A szolgálatban állónak kérésére írásbeli bizonyítvány kiállítandó. Amennyiben a novella máskép nem határoz, az optk. határozatai irányadók. Amint látjuk, a tervezet szociálpolitikai irányban halad, de nem elég gyökeres módon. r. I. Sérelem. " A hosszufalusi járásbiróság. A hosszufalusi kir. járásbiróság vezető játásbirója 1901. évi szeptember hó 3-án meghalt és azóta ez a birói állás betöltetlen, arra még pályázat sincs hirdetve. E tényből valamint abból, hogy a mult hóban a hétfalusi csángók küldöttsége az igazságügyminiszternél és államtitkárnál jártak, őket arra kérve, hogy a hosszufalusi kir. járásbíróságot be ne szüntesse, azt következtetjük, hogy a kir. járásbíróságot az igazságügyminiszterium be akarja, vagy helyesebben be akarta szüntetni. Csak következtetjük, mondom, mert hivatalosan erről semmit sem tudunk, minthogy ily fontos igazságügy-politikai kérdésben az ügyvédi kamara véleménye meg nem kérdeztetett. Pedig oly fontos kérdés egy kir. járásbiróság megszüntetésének kérdése, hogy annak előkészítésénél minden igazságügyi tényező véleménye okvetetlenül meghallgatandó volna. A kir. bíróságok szervezéséről szóló 1871. XXXII., 1875. XXXVI., 1885. III. és 1890. XXIX. t.-cikkek szerint a kir. járásbíróságoknak székhelyeit, területeit a minisz erium rendelettel megváltoztathatja ugyan, azonban egy járásbíróságot egészen meg nem szüntethet, azt egy más járásbíróságba be nem olvaszthatja. Az 1871. XXXII. t.-c. 1. §-a szerint ugyanis a kir. járásbíróságok száma 3(J0-ban állapíttatott meg. Ehhez a bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj polgárosításáról szóló 1873. XXVII. t.-c. 15. §-a szerint még 14 járásbiróság járult. Az 1875. XXXVl. t-c-nek a törvényszékek számát leszállító intézkedése nem érintette a járásbíróságoknak a fentidézett törvényekben megállapított számát; de a törvényszéki beosztás lényegesen változott, sőt az 1875. évi 2,722. I. M. E. sz. rendelet még egygyel szaporította a járásbíróságok számát, fölállítva a promontori járásbíróságot. Ezt a minisztérium — igy szól az igazságügyi minisztérium működéséről a minisztérium által 1888-ban kiadott jelentés (21-ik lap) azon reményben tette, hogy másutt egy csekélyebb ügyforgalmu jbság megszüntethető lesz. E remény azonban nem valósult meg, miértis a minisztérium, me hogy a járásbíróságok száma a törvényes 374-e t meghaladj a,>a budapesti III. kerületi és I.—II. ker. jbságokat az I.—III. ícer. jbsággá egyesitette, a promontori jbságot megszüntette, s a pestvidéki kir. járásbíróságot felállította. Ilyen természetű rendelkezést tett az 1878. évi 5,684. I. M. sz. rendelet is 10 járásbíróságra nézve: a járásbíróságoknak törvényben megállapított számát azonban ez sem érintette. Az 1885. évi III. t.-c. 3. §-a szerint a kir. járásbíróságok száma tizzel szaporittatott, s a minisztérium, mig egyrészt legkésőbb 4 év alatt köteleztetett a jbságok számának, székhelyeinek és területeinek megállapithatása végett javaslatát a törvényhozás elé terjeszteni, addig másrészt fölhatalmaztatott arra, hogy a polgárosított határőrvidék és titeli zászlóalj területén, — decsakis itt, — a kir. járásbíróságok számát stb. ujabban megállapíthassa és az ezen vidéken esetleg megszüntetett jbságok helyett megfelelő számban az ország egyéb vidékein állithasson fel járásbíróságokat. Az 1890. XXIX. t.-c. 2. §-a szerint a kir. járásbíróságoknak székhelyeit és területeit a minisztérium rendelettel megváltoztathatja ugyan, de a kir. járásbíróságok számát nem érintheti. Nyilvánvaló tehát, hogy azt az elvet, hogy a kir. jbságok