A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 25. szám - A hosszufalusi járásbiróság

200 A JOG számának megállapítása a törvényhozás hatáskörébe tartozik, törvényhozásunk mindig megőrizte. Ezek szerint tehát, ha törvényhozási intézkedés mellőzésével a minisztérium a hosszufalusi kir. járásbíróságot, — mely tulajdonképpen most is Csernátfaluban székel, — Brassóba óhajtaná áthelyezni, azt Brassóban is mint külön kir. járásbíróságot kellene fentartania. vagy pedig ugy segíthetne — hogy a járásbíróságoknak a törvényben megállapított száma változást ne szenvedjen, hogy Brassó város részére külön városi jbságot szervezne és a vidék — tehát Hétfalu részére is, — külön vidéki járásbíróságot. Mindkét szervezés mellett, minthogy két külön járásbíróságnak kellene Brassóban székelnie, nemhogy kevesbednék a költség pár ezer koronával, de sőt szaporodnék. Pedig egyedül a költségmegtakarítással akarják indokolni a hosszufalusi jbiróság megszüntetését. De joggal kérdezhetjük, hogy helyes-e igazságügy-politikai kérdéseket ilyen kicsinyes költségkímélési szempontokból tárgyalni? Az igazságszolgáltatás súlypontja mindinkább az elsőbiróságokra helyeződik át; és a jogászi közvélemény — e téren, az ügyvédi kar dicséretére legyen mondva, előljárnak az országos ügyvédgyülések — mindinkább sürgeti azt, hogy az igazságszolgáltatás a népre nézve minél olcsóbbá, miné! könnyebben hozzáférhetőbbé tétessék, és e cél elérésére legelső eszköz a kir. járásbíróságok szaporítása. A kir. Ítélőtáblák decentralizációjával nic-gkezdett bírósági decentralizáció még nincs befejezve; azt nemsokára követnie kell az elsőbiróságok, a kir. járásbíróságok decentralizációjának is. A helyes igazságügyi politika szempontjából egyetlen járásbíróság megszüntetésébe, központosításába sem lehetne belenyugodni, a legkevésbé éppen a hosszufalusi kir. járásbíróság megszüntetésébe. E bíróság területe és a lakosok száma az ország körülbelül 60 kir. járásbíróságáénál nagyobb; fekvése pedig egyenesen megköveteli, hogy külön járásbírósága legyen. Annak a hét községnek, mely a hosszufalusi kir. járásbírósághoz tartozik, mindegyike legalább 10—16 kilométernyire van Brassó várósától ^s e községek közül 4: Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu mintegy 14—15,000 lakossal, teljesen össze van épitve, egy községet képez; tehát maga e négy község mint egy eléggé népes város, külön bíróságra tarthatna igényt. És e községekben igen élénk forgalom, kereskedelmi és gazdasági él t van, ugy hogy a bíróság ügyforga'ma nagyobb, mint más akárhány nagyobb népességű és területű járásbíróságé. Ez állitásom igazolására csupán azt hozom föl, hogy e járásbírósághoz 1901. évben 596 sommás per, 186 örökösödési ügy, 422 vétség és kihágás és 160 végrehajtási ügy érkezett. Az összehasonlítást bárki megteheti az igazságügyminisztérium iItal közölt adatok alapján. Hogy ez ügyforgalmat egy járásbiró,egy albiróval minden segédszemélyzet nélkül szokatlan gyorsasággal ellátta, az csak az elhalt járásbiró páratlan munkaerejének tulajdonitható. A nép érdeke, hogy bíráját közel kapja, hogy a szenvedett jogsérelemért személyesen nagyobb idővesztés és költség nélkül tehessen panaszt, hogy birói kiszállásoknál és végrehajtási ügyekben ne fizesse a távollevő bíró, ügyvéd és végrehajtó kiszállási költségeit, hogy az ügyében itélő bíró ismerje a helyi viszonyokat, szokásokat stb. s igy a peres ügyet könnyebben elbírálhassa. A fennálló törvények szerint, tehát csak törvényhozási intézkedéssel lehelne a hosszufalusi kir. járásbíróságot költséget kímélő módon — megszüntetni, illetve beolvasztani; igazságügy-politikai szempontból azonban ez se nem indokolt, se nem kívánatos, még kevésbbé szükséges; a mai bizonytalan állapot pedig, amelyben 7 hónap óta egy különben munkás albiró csak ugy tudja az ügyforgalom fennakadását meggátolni, hogy a kezelő személyzet is érdemi ügyeket lát el, tarthatatlan és törvénybe ütköző, miértis a járásbirói állás betöltése a legégetőbb szükség. Zakariás János dr. brassói ügyvéd. Irodalom. Kodifikacionális dolgozatok. Irta S c h\v a r z Gusztáv dr.. ny r. egyetemi tanár, Budapest, 1902. Grill Károly cs. és kir. udv. könyvkereskedése. Nagy 8° VIII. és 894. 1. A jogi szakirodalom régi felkent bajnokának, a magánjogi kódex egyik főmunkatársának ezen dolgozata nemcsak érdekes, hanem a magánjog alkotása forrásainak ismerete szempontjából szükséges és hézagpótló munka, — betekintést enged azon szellemi műhelybe, amelyben a kiváló törvényjavaslat készült, a jogi érvek izzó érce minden salaktól megszabadult. Schw a r z Gusztáv a magánjog régi, legtehetségesebb mivelői közé tartozik és dolgozatai már akkor is közfigyelmet keltettek, sőt a kodifikációra is irányitólag hatottak, midőn még nemis volt a kodifikáló bizottság tagja. Áll ez különösen azon, — e munkába első helyen közölt dolgozata tekintetében, mely «A házasági jogról szóló törvényjavaslat bírálata, ellenjavaslattaU cím alatt az igazságügyi kormány megbízásából 1893. évben látott napvilágot és a Szilágyi Dezső által benyújtott tervezet képviselőház^ tárgyalásai alkalmával ugy az igazságügyi bizottság mint a törvényjavaslat előadója részéről is méltó figyelembe részesük és többrendü. a szerző javaslatának megfelelő módosítást eredményezett. Ezen bírálat eddig könyvkereskedésben nem volt kapható és ezért szerző jó szolgálatot tett a forrásmunkákat kedvelőknek ezen dolgozata közzétételével. Ehhez csatolva van, — az anyag hasonlósága okából az öröklésről szóló — szerző által kidolgozott tervezet és annak indokolása, mely mint a magyar polg. törvénykönyv-tervezete indokolásának V. kötete látott napvilágot. Harmadik része a munkának: az ági öröklés kérdése (jelentés és vélemény), mely szerző által a m. ált. polg. tkv. örögjogi részének előkészítése alkalmával 1898-ban terjesztetett a szerkesztő bizottság elé. Ezen dolgozatok által tehát a polg. tvkv. anyaggyüjteménye egy nagyértékü forrás- müvei gazdagodott. Annyi dicséret mellett talán egy kis gáncs is elfér. Schwarz tudományos hírneve e'éggé nagy és megalapított, hogy az oly cifraságokrc'l minő az udvari tanácsosi címnek a címlapon való kitüntetése, bátran lemondhasson. Kitenné-e nyert vagy jövőben is nyerendő ordóit is a címlapra ? Márpedig az udvari tanácsosság tudományosság szempontjából csak éppoly üres kitüntetés, mint amazok. — titulus, sine vitula. r- »• Vegyesek. Adósod fogsága Magyarországon. Igen érdekes és rendkívüli kérelem felett határozott nemrég a fiumei kir. járásbíróság és a budipesti kir. tábla. Mint a J. K irji. — a trieszti cs. kir. járásbirósíg egy fiumei kereskedő ellen a végrehajtás foganatosítása iránt a fiumei kir. járásbíróságot kereste meg. A megkeresett bíróságnál a hitelező azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a bíróság a végrehajtást szenvedőtől a felfedező esküt vegye ki és az ideiglenes perrendtartásnak a személyfogságra vonatkozó 5i0. §-át alkalmazza. A járásbíróság a kérelmet elutasította, részben azért, mert a megkeresés csak az ingók foglalására irányult, részben pedig azért, mert a hivatkozott törvényes rendelkezés hatályon kívül van helyezve. A budapesti kir. tábla az elsöbiróság végzését megváltoztatta, végrehajtatót az elsöbiróság végzésében előadott okokból kérelmével elutasithatónak nem találta és az elsőbiróságot a kérvényben előterjesztett kérelemnek érdemleges elbírálására utasította, mert «az ideiglenes perrendtartás 540. §-ának rendelkezéseit sem törvény, sem törvényerejű rendelet hatályon kivül nem helyezte s mert a trieszti cs. kir. járásbíróság az elrer.delt kielégítési végrehajtásnak teljes keresztülvitelére kerestetvén meg, ez a megkeresvény az ideiglenes perrendtartás 540. §-a rendelkezéseinek esetleges alkalmazására is kiterjed*. (1901 október 17-én 7,409. sz. a.) Az ideiglenes perrendtartásnak a kir. Ítélőtábla által felhívott 540. §-a értelmében a bíró, ha a végrehajtó jelentéséből kiderül, hogy alperes vagyonából felperes követelése nem telik ki, alperesnek meghagyja, hogy összes vagyonát három nap alatt a fogság elkerülése mellett fedezze f ö 1. A határidő sikertelen eltelte után felperes további kérelmére a biró a fogságot rendelje el. A fogság illendő módon hajtandó végre s a foglyot nem szabad oly személyekkel vegyíteni össze, kik büntethető cselekmények miatt vannak vizsgálat vagy büntetés alatt. Az 544. § szerint a végrehajtási fogság nem tarthat tovább egy évnél. A feddhetetlenség fogalma a Kúria felfogásában. Erre nézve az aradi ügyvédi kamara érdekes adatot szolgáltat évi jelentésében, amidőn ezeket mondja: Felhoztuk, hogy 1900 március 1-én 6Í6/1900. sz. alatt hozott határozatában oly ügyvédet rendelt a kamara választmányának megtagadó határozatával szemben az ügyvédek lajstromába felvenni, aki ellen 31 rendbeli fegyelmi ügy van folyamatban s akit a magyar királyi Kúria 6 i ben itélt pénzbirságra, nagyobb részükben azon indokolása alapján, hogy a panaszlott ügyvéd saját ügyfeleivel inkorrekt üzelmeket folytatott, velük színleges jogügyleteket kötött, őket valótlan elszámolással megtéveszteni kívánta. A m kir. Kúria azzal indokolta felvételi határozatát, hogy «az ügyvédi rendtartás 3, §-ának egyik esete sem forog fenn és folyamodó nem szenved a feddhetetlen jellem oly mértékű fogyatkozásában, mely miatt a kamara kötelékébe való felvétele az ügyvédi kar tekintélyén csorbát ejt.» A királyi tábla szüneti tanácsa. Az Ítélőtábla elnöke a nyári szünet alatt működő tanácsokat a következőképpen állította össze: A szünet első felében: július 6-ikától augusztus 2-ig: Elnök: Va v r i k Antal. Büntető bírák: Csi k y József, D e v í c h László dr., István ff y Lajos dr. Polgári és váltó birák: Végh József, F o rs te r József, Baumgarten Károly dr. A szünet második felében: augusztus 3-ikától augusztus 30-ikáig: Elnök: Frenreisz István. Büntető birák: i ürk Szilárd, Horváth Béla, H a u p t Albert dr. Polgári és váltó birák: Nyeviczkey Antal dr-> Baumgarten Károly dr., K e 1 ar József dr.