A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 25. szám - Közvetett- és szolgabirtok. Kritikai tanulmány a német polgári törvénykönyv és a maygar általános polgári törvénykönyv tervezete alapján. Második rész

A JOG cot valljon valamelyest komplikáltabb tényálladéknál. Pl. a fentebb felhozott esetben, midőn «A», ki a dolgot «B»-nek bérbe adtas azt «C»-nek eladja és magának a haszonélvezetet tentattja. Kétségtelen, hogy «C» nyeri const.tutum possessorium utján a tulajdont és a közvetett birtokot, de valótlan, hogy a tulajdonos «A» birtokos m a r ad.» «A» nem volt és nem marad tehát birtokos, az tehát, hogy «az eddigi tulajdonos birtokos raarad», a fogalomhatározásból feltétlenül kiküszöbölendő. Ai 523. §. fejlegeiésénél láttuk, hogy a Tervezet a «berechtigt oder verpfiichttt ist» egybefoglalta az «illet» kifejezésbe, a 627. §-nál — mint már föntebb emiitettem — kiesett a szerepből; itt csak arról van szó, hogy a szerző irányában «jogositva» van. Ez szük. Az a letétre pl. nem volt applikálható, ki a szerzővel szemben csak kötelezve van és nem egyszersmind jogosítva. «A» pl. eladja lovát «B»-nek, de «B» tengeri fürdőbe elutazván, a lovat «A»-nál letétbe hagyja, a 627. §. szóhangzása szerint «B» nem szerezhetné a tulajdon jogot, mivel «A» «B»-vel szemben nem jogosítva, hanem csak kötelezve van. És ez állana az összes prokuratórius birtokviszonyokra. A német polg. törvénykönyv 870. §-a : «Der mittelbare Besitz kann dadurch auf einen anderen übertragen werden, dass diesem der Anspruch auf Herausgabe der Sache abgetreten wird.» a tervezetbe át nem ment, azt hiszem ugyanazon okból, mivel a közvetett birtok körülirá a szövegezési nehézséget okozott, pedig az nézetem szerint alig lesz nélkülözhető. Azon kérdésekhez értünk immár, melyek hát a közvetett birtok és ennek megfelelőleg a birtokközvetités egyes esetei. A német polg. törvénykönyv 868. §-a a haszonélvezőt, a záloghitelezőt, bérlőt, haszonbérlőt és letéteményest kifejezetten felsorolja, ezek a Tervezet 523. § a értelmében is birtokközvetitők, bár az első kettő, mint már fentebb láttuk, közös kifejezéssel : «kik a dolgot terhelő jogon gyakorolják a birtokot)) vannak összefoglalva. «A közvetett birtok» és illetve a birtokközvetitők többi eseteit most a törvény-nyujtotta útmutatás alapján ki kell deríteni. Bár a Tervezet szövegezése a német polg. törvénykönyv szövegezésétől némileg eltér, kétséget sem szenved, hogy a Tervezet a német törvényt csakis stiláris tekintetekben kívánta módosítani, illetve javítani es így mindama esetekben, melyekben a német polg. törvénykönyv szerint közvetett birtokról van szó, az a Tervezet szerint is feltétlenül íönnforog. Az irányelv mindkettő szerint az, hogy a közvetett birtokos mindég igénynyel bir a birtokközvetitŐvel szemben, hogy az neki a dolgot kiadja és így a közvetett birtoknak mindig azon tendenciája van, hogy közvetlen birtokká váljék. Ez azonban még a közvetett birtoknak a kellékeit ki nem meríti, hiszen különben a tulajdonos, ki a lopott dolgát a tolvajtól vindikálja, közvetett birtokos, a tolvaj pedig a tulajdonos birtokközvetitője lenne. A dolog kiadására irányult jogigényen felül még szükséges, hogy a közvetett birtokos és birtokközvetitője között oly jogi vonatkozás, oly jogi kapocs létezzék, melynélfogva utóbbi a közvetett birtokossal szembm «időre» a birtokra jogosítva vagy kötelezve legyen. Ezen irányelv figyelembe-vétele mellett tehát a közvetett és ennek megfelelőleg a közvetítő birtok következő eseteit állapithatjuk meg. A férj, illetve a házastárs kezelési és haszonélvezeti joga. Német polg. törvénykönyv 1,373. §. Tervezet 108. §. «Ha a nő a vagyona kezelését a férjnek egészben vagy részben átengedte » 109. § «Ha a nő oly vagyont ad át férjének. ...» Itt a férj közvetlen, a nő közvetett birtokos. Tervezet 112. §: «A hozomány élvezete a férjet illeti.» A Tervezet 115. §-át már fentebb érintettük: «Ha a férj valamely vagyontárgyat a nejére átruházott, a haszonélvezetet azonban magának a házasság idejére fentartotta . . .» Itt a férj marad közvetlen, a nő pedig lesz közvetett birtokos. Az apa, illetve a szülők kezelési és haszonélvezeti joga. Német polg. törvénykönyv 1,677. §. 1,684. §. Tervezet 289 §. «Az atyának joga és kötelessége kiskorú gyermeke vagyonát kezelni. . . .» 292. §. «Ha az örökhagyó vagy az ajándékozó nem zárta ki az atyát a gyermeknek juttatott vagyon kezeléséből : az atya köteles a vagyont az ajándékozónak az ajándékozás alkalmával, az örökhagyónak pedig végintézkedésében tett rendelkezései értelmében kezelni. ...» 314. §. «A kiskorú gyermek vagyonán az atyának törvényes haszonélvezete van.» 316. §. «Az atya a haszonélvezetével terhelt vagyonnak hasznait oly' módon es oly mértékben szerzi meg, mint más haszonélvező. Birtokába azonban a gyermek vagyonát csak annyiban veheti, amennyiben annak kezeléséhez is joga van...» 326. §. «A kiskorú gyermek képviselete, vagyonának kezelése, haszonélvezete az anyát illeti, ha . . .» 329, §. «A gyermek képviselete, vagyonának kezelése és haszonelvezete tekintetében vonatkozó szabályokat, amennyiben a 330-335. § okból más nem következik, megfelelően kell az anyára nézve alkalmazni.)) 345. §. «Mind a gyermek személyére, mind vagyonára vonatkozólag a törvénytelen gyermek és anyja közti jogviszony, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, mindenben megegyezik azzal a jo^viszonynyJ, amely a törvényes gyermek és anyja közt áll fenn az atya elhalálozása esetében. A kiskorú anyát is megillet; a gyermek személyére vonatkozó szülői jog, de nem illeti meg a törvényes képviselet, haszonélvezet és vagyonkezelés joga. . . .» Az apa, illetve az anya közvetlen, a gyermek közvetett birtokos. 402. §. «A gyám gyámoltja vagyonát leltár mellett veszi kezelés alá. . .» A gondnokság összes esetei Német polg. törvénykönyv 1,911. és 1,912. §-a; Tervezet 468. §. 2. p. «Kiskoru vagy gyámság alá helyezett teljeskoruak részére a gyámhatóság gondnokot rendel: 2) oly vagyonának kezelésére, amelynek kezeléséből az, akitől a vagyont végintézkedés következtében vagy ajándékkép kapta, törvényes képviselőjét a végintézkedésben vagy az ajándékozáskor kizárta.» (V. ö. a. 291. §-sal. továbbá, a 469 — 474. §-okkal.) Itt a gyám és gondnok a közvetlen, a gyámolt és gondnokolt a közvetett birtokos. De erre nézve nagy véleményeltérések léteznek, mire alantabb visszatérni leszek kénytelen. Ide tartoznak továbbá a zárgondnokság összes esetei a végrehajtási törvény értelmében. (L. a 75., 77., 164., 174., 208., 211., 213., 240. §-okat.) Német plg. törvénykönyv 1,052. §. Tervezet 747. §. 3. és 4. bekezdése : «A tulajdonos ez esetben, hacsak a biztosítás a véghatáridő elte'te előtt meg nem történik, vagy a dolog visszaadását követelheti azzal a kötelezettséggel, hogy a haszonélvezőnek a haszonélvezet végéig időszakonkint aránylagos bíróilag megállapítandó összeget fizessen ; vagy kérheti, hogy a bíróság a haszonélvezet gyakorlását a haszonélvező részére kirendelt zárgondnokra bizza. A zárgondnok jogi állása ugyanaz, mint az ingatlanok haszonélvezetére intézett végrehajtás esetén kinevezett zárgondnoké.)) A lakás joga. Német polg. törvénykönyv 1,093. §. 1. bek. Tervezet 780. tj-a : A «779. §. 1. pontjának szabálya alá esik az a jog is amelynél fogva valaki másnak épületét vagy az épület egy részét a tulajdonos kirekesztésével vagy a tulajdonossal közösen lakhatja (lakás, közös lakás) ...» — amennyiben lakásra vonatkozik. Az épübt-jog. Német polg. törvénykönyv 1,012. §, Tervezet 785. §. «Az épületjog az ingatlan dolgot akként terheli, hogy annak, akinek javára a terhelés történt, az ingatlan felszínén vagy felszíne alatt építménye lehessen ...» W e n d t szerint itt nem forog fenn közvetett birtok, mivel a jogosult nincs «időre» jogosítva, — de véleményével elszigetelten áll. Ide tartozik az ellátási szerződés is. Tervezet 1,519. §. «Aki más személy életfogytiglani ellátására kötelezte magát, kétség esetében oly ellátásban tartozik őt részesíteni, amely szükségleteinek és viszonyainak megfelel. Tartozik különösen a jogosultat lakással, élelemmel, ruházattal ellátini, betegség esetében ápolásáról és gyógyításáról gondoskodni és temetése költségét viselni.» A locatio conductio operis, a vállalkozási szerződés, amennyiben a conductornak valami dolog lett átalakit.is, kijavítás stb. végett átadva. Pl. az órásnak adom órámat kijavítás végett Német polg. törvénykönyv 631. §. Tervezet 1,626. §. Ide sorozható a szállítmányozó és fuvarozó. Keresk. törvény 384. és 393. §. A vaspálya, posta, hajózási vállalat. A megbízás. Német polg. törvénykönyv 662., Tervezet 1,659. §.; amennyiben a megbízás folytán a megbízottnak valami dolog átadatott. Pl az eladási bizomány. Barátom megy Szikszóra lóvásárra, én átadom neki 2 lovamat, hogy