A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 25. szám - A birói kar irodalmi müködéséről és a birósági könyvtárakról

Huszonegyedik évfolyam 25. szám. Budapestben június hó 22. Szerkesztőség: JT '-ÍAM Előfizetési árak: A JOG V., Rudolf-rakpart 3. 8Z. (in A | \ y^_J ^-/Helyben, vagy vidékre bér ^Q^TV^y mentve küldve: ^— Negyed évre 3 korona Kiadóhivatal: (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KOZLONT) FÉ]6 V Rudolf-rakpart 3 sz HETILAP AZ IGiZSÁGÜGY ÉRDEKÉINEK KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR ÜGY1TÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Egé{jz \ ,2 , Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. Az előfizetési pénzek ügyvédek. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a ' postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden Vasárnap. küldendők. TARTALOM : A birói kar irodalmi működéséről és a birósági könyvtárakról. Irta Tóth György dr., besztercei kir. albiró. — Örökölt zálogjogok után járó bekebelezési illetékekről. Irta Zádor Mór, győri m. kir. pénzügyi titkár. — A házasságjog a máptk. tervezetében. Irta B a di t z Lajos, kapuvári kir. közjegyző. — Közvetett- és szolgabirtok. Irta Klein Ede dr., szepsi ügyvéd. — Belföld. (Az igazságügyminiszter egy humánus rendelete.) — Külföld. (Az osztrák kormány két uj törvényjavaslata.) — Sérelem (A hosszuíalusi járásbíróság. Irta Z a k a r i ás János dr., brassói ügyvéd ) — Irodalom. (S c h w a r z Gusztáv : Kodifikacionális dolgozatok.) — Vegyesek. TÁRCA : Táblabíró, szolgabíró — hajdan. Irta Bésán Mihály, lugosi kir. közjegyző. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. A birói kar irodalmi működéséről és a birósági könyvtárakról. Irta TÓTH GYÖRGY dr., besztercei kir. albiró. Mottó : .Ujjából tudományt egy ember sem szopott*. E lap hasábjain épp ugy, mint más szaklapjainkban többször képezte megjegyzés vagy észrevétel tárgyát az, hogy a birói kar képzettsége tekintetében (általában szólva) még sok kivánni való van és hogy a birák irodalmi működést nem fejtenek ki. Ezúttal eltekintek attól, hogy jogi oktatásunk a mai rendszer szerint mennyiben nevel vagy nem nevel elméletileg képzett jogászokat, rigyelm".n kivül hagyom, hogy a birói pályára készülők kiképeztetése, dacára a 4192/1891. számú rendeletben foglalt üdvös és helyes intézkedéseknek, mennyiben nem kiképzés, sőt még a birák foglalkoztatásának lelket ölő sablónszerüségét sem érintem s eme nagyon lényeges és alapvető körülmények mellőzé e dacára is megtaláljuk egy igen fontos alapokát annak, hogy miért maradnak el a birák, legalább részben, a jogfejlődéstől és miért nem működnek irodalmilag. A megfelelő eszközök (felszerelés) hiánya miatt. Tessék pl. egy teljesen kiválogatott és minden tekintetben kifogáson felüli legénységből álló hadsereget venni — a mely előtt egy óriási ellenséges tömeg áll. E hadseregnek megvan minden fölszerelése, csupán a puskapora hiányzik. E hadsereg az ellenséges tömeget ugyahogy első rohamban széjjelverheti, de le nem győzheti. A birói kar hasonlít egy bátor, vitéz, akarattal és tudattal rendelkező hadsereghez, de amelynek nincs puskapora, nincs fölszerelése. E fölszerelés hiánya miatt kénytelen a birói kar a nagy munka-halmazzal szemben szurony-csatát vivni, mely fizikailag kifárasztja, idejét elrabolja s arra sincs a2után kellő ideje, hogy az ujabb elméleteket elsajátítva a nőttön-növő munka-halmazt gyorsabban kezelhesse. A fönnebb használt «felszerelés)) alatt én a nevét nemcsak viselő, de annak tartalmilag is megfelelő könyvtárt értem. Ez volna a birák részére a puskapor, mely a birói kar szellemi erejét föltüzelné és a felfrissült, megerősbödött szellemi erőt a munkálkodásra képesebbé tenné. Ezzel a hiánynyal: a birósági könyvtárakkal kívánok foglalkozni. Elsősorban is kiemelem, hogy a bíráknak, egyesektől eltekintve, akiknek magánvagyonából erre telik, a pár szüktéges kézikönyvön kivül semmiféle néven nevelhető könyvtára nincs. Az igazságügyi és birósági könyvtárakra nézve pedig csupán az ujabb időben találunk intézkedéseket. Ez intézkedések értelmében az igazságügyminisztériumLapunk mai száma nál és a minisztérium felügyelete alá tartozó hatóságoknál ;i következő könyvtárak rendeztettek be. I. Az igazságügyminisztérium könyvtára. II. A királyi ítélőtáblák könyvtára. III. A királyi törvényszéki könyvtárak. A királyi járásbirósági könyvtárakról még nincs gondoskodás. A fogházak, börtönök és fegyházak, valamint a letartóztatási intézetek könyvtárával ezúttal nem kívánok foglalkozni. Az ügyészségi könyvtárakra vonatkozó rendelkezéseket nem kaptam meg. Az igazságügyminisztérium könyvtárában levő munkák az igazságügyi jogalkotás céljaira szolgálnak. Az igazságügyminisztérium könyvtárának első nyomtatott címjegyzéke 1888. évben jelent meg. E jegyzék szerint a könyvtár 1300 műből állott* A könyvtár szakszerű rendezését dr Máthé Sándor egyetemi könyvtár-őr 1889. évben foganatosította s a katalógusba 1532 művet vett föl. E könyvtár kezelése az 1896. évi XII/1-én kelt 4840. I. M. E. számú rendelettel Lányi Bertalan min. tanácsosra bízatott, aki a törvény-előkészítő osztály vezetője s igy a könyvtár ez osztálylyal szoros kapcsolatba hozatott. Ez átadás alkalmával a könyvtár teljes címjegyzékével együtt annak kimutatása is elkészíttetvén, megállapítást nyert, hogy a könyvtár 1898. évi IX/1-én 5611 művet tartalmazott 12761 kötetben. E könyvtár az 1897. évi IlI/4-én 13800/1897. I. M. szám alatt kiadott könyvtári szabályrendelet szerint kezeltetik. A könyvtár az igazságügyminisztérium személyzetének áll rendelkezésére, de az ügyosztály-főnők engedélyével más is használhatja. A könytári helyiség olvasásra is használható. A könyvtárban van szakok szerint: a) hazai büntető jog : 95 mű 105 kötetben, aa) külföldi büntetőjog : 919 mű 1095 kötetben, b) hazai magánjog: 145 mű 181 kötetben, bb) külföldi magánjog 843 mű 1260 kötetben. c) hazai perjog 119 mű 132 kötetben, c'c) külföldi perjog: 559 mű 654 kötetben. Ezeken kivül az igázságügyminisztérium az összes magyar szaklapokon kívül járat 30 külföldi szaklapot. Eme joganyag mellett rendelkezésre állónak tekinthetjük a budapesti összes nyilvános könyvtárakat. II. A kiráiyi ítélőtábláknak az 1891. évi 17. t.-c. folytán történt decentralizációja következtében gondoskodni kellett hogy a budapesti és marosvásárhelyi királyi ítélőtáblák mellett a többi táblák is megfelelő szakkönyvtárral láttassanak el. E célból a m. kir. igazságügyminiszter ur 1891. évi II/24-én kelt 6347. I. M. számú rendeletével intézkedett s a törvényhozás az 1891. évi állami költségvetés keretében, a marosvásárhelyi és budapesti táblák kivételével, ezer-ezer, összesen 9000 frtot azaz 18000 koronát engedélyezett a táblai könyvtárak céljára. A könyvtárak gyarapításáról az igazságügyi kormány évről-évre a dologi kiadások keretében gondoskodik. A kolozsvári királyi Ítélőtábla szabályzatának «Jegyzet» rovata szerint a táblai könyvtári átalány évenként 1200 korona. Azt, hogy az egyes királyi táblák hány műből álló könyvtárral rendelkeznek, nem tudtam megállapítani, de egypárat ismerek és azokról elmondhatom, hogy, — a rövid 10 évet figyelembe véve, - nagyon szépen rendeztettek be. *) Az adatokat a magyar királyi igazságügyminisztérium működése 1892—1895-ig c. műből vettem. 12 oldalra terjed.