A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 24. szám - A végrehajtási törvény 138. §-ához

96 A JOG A szabadkai ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1901. május 25-én 388. fegy. sz.) dr. B. Zsigmond zombori ügyvéd ellen folyó fegyelmi ügyben a következőleg ítélt: A szabadkai ügyvédi kamara fegyelmi bírósága dr. B. Zsigmond zombori lakos, ez idő szerint nem gyakorló ügyvédet, az 1874. évi 34. t.-c. 68. §. b) pontjába ütköző és egyszersmind minősülő fegyelmi vétségben mondja ki vétkesnek s ezért ugyanazon t.-c. 70. §. 2. pontja szerint a szabadkai ügyvédi kamara segély-alapja javara, jelen ítélet jogerőre-emelkedésétől számított 15 nap alatt és végrehajtás terhe mellett fizetendő ötszáz (500) korona pénzbüntetésre ítéli. Okok: A fegyelmi biróság a bünper adataival beigazoltnak kellett hogy vegye, miszerint vádlott G. Gyula kárára magánokirathamisitást követett el s e miatt 8 hónapi börtönbüntetést kellett elszenvednie. Magában ez a tényállás is alkalmas volna a fegyelmi vétség megállapítására; de különösen igazolja az a mód, melylyel vádlott a bűncselekményt elkövette. Ugyanis közreműködött abban, hogy egy G. Gyula által kibocsájlott váltón a kibocsájtó elfogadóként legyen feltüntetve, mely célból a váltóra az eredetileg kíbocsájtóként szereplő G. Gyula helyett B. Viktort irattá ebben a minőségben alá; a váltót pedig, mely tulajdonképen vádlotté volt, egy harmadik vagyontalan személy nevében perelte, hogy a perveszteség esetén költségeket ne kelljen fizetnie. De enyhítő körülménynek vette a fegyelmi biróság, hogy vádlott még ez ideig bünteive nem volt és hogy meggondolatlan cselekményeért súlyosan lakolt; továbbá méltatta azt is, hogy több mint kél éve önkéntes lemondás folytán nem ügyvédkedik; végül, hogy K. István terhelő tanú vallomását visszavonta s ezzel valószínűvé tette azt a körülményt is, hogy vádlott nagyothallása megakadályozta abban, hogy a bünper folyamán védelmét teljes mértékben kifejthette volna. A felsorolt enyhítő körülmények tekintetbe-vétele mellett a rendelkező részben kiszabott büntetés volt alkalmazandó. A m. kir. Kúria (1902 április 26-án 362/901. K. fegy. sz. a.) Az elsőbiróság ítéletének a vádlott büntetésére vonatkozó része megváltoztattatik, vádlott az 1871. XXXIV. t.-c. 70. § ának 4. pontja alapján az ügyvédségtől való elmozdításra ítéltetik és a szabadkai ügyvédi kamara lajstromából kitöröltetni rendeltetik; egyebekben az elsőbiróság Ítélete helybenhagyatik. Jelen itélet az összes ügyvédi kamarákkal és a szabadkai ügyvédi kamara területén létező bíróságokkal közlendő, a hivatalos lapban közzéteendő és a m. kir. igazságügyminiszternek feljelentendő. indokok: Az ügyvédi hivatás gyakorlásának a törvényben megállapított erkölcsi feltétele, hogy az ügyvéd a felek bizalmára méltó legyen, s hogy oly életet folytasson, mely az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét nem sérti. Az ügyvédség közhivatás, mely állami minősitvényen alapszik és nagy fontosságú igazságszolgáltatási érdek, hogy feddhetlen életű személyek által gyakoroltassék. Azért az ügyvédrendtartás 3. §-a szerint az ügyvédek lajstromába nem vehető fel a^, aki oly bűntett, vagy vétség miatt volt büntetve, mely az ügyvédség gyakorlatától való elmozdítását vonná maga után; és nem szenvedhet kétséget, hogy akit a törvény az ügyvédség megkezdésére érdemtelennek tart, azt nem tekintheti alkalmasnak az ügyvédség folytatására sem. Vádlott magánokirathamisitás miatt 8 havi börtönnel volt büntetve. Az ilyen természetű bűncselekmény sérti az ügyvédi karnak törvényoltalmazta becsületét és közfelfogás szerint érdemtelenné teszi az ügyvédet a jogkereső közönség bizalmára. Vádlott tettének legsúlyosabb beszámítását csak az csökkenthetné, ha javára oly különös személyi körülmények forognának fenn, a melyek büntetőjogilag nem eredményezhettek ugyan felmentést, de ameiyek megerőtlenitik az ügyvéd rovott előéletéhez kapcsolt vélelmet. Ily körülmények jelen esetben nem állapithatók meg. Vádlott saját vagyoni haszna végett követte el a cselekményt, mert a váltót költségei fejében kapta és G. Gyulát azért tüntetie fel elfogadónak, hogy fizetésképes adósra tegyen szert. Tetézte bűnös tettét az érvényesítés körüli fondorlatos eljárással, oly egyén nevében perelvén a váltót, kitől perveszteség esetén még a költségeket sem lehet behajtani s olvashatatlanná tevén K. forgatói aláírását. Az ilyen eljárás egymagában is alkalmas a fegyelmi felelősség megállapítására. E súlyosító körülmények annál nyomatékosabbak, mert az elsőbirósági Ítéletben felhozott enyhítők nagyobb része ilyenekül nem fogadható el. A kriminális büntetés kiállása a becsülctbirósági jellegű fegyelmi eljárásban enyhítőt nem képez; K. István terhelő vallomásának visszavétele pedig az újrafelvételi bűnvádi eljárásban nem találtatott figyelembe vehetőnek. Enyhítő körülményül tehát csak a fegyelmileg büntetlen előélet és az önkéntes lemondás marad fenn; ezek pedig a fent részletezett súlyosítókkal szemben nem igazolják azt, hogy az ezekkel arányban álló elmozdítás ne alkalmaztassák. Ezen okokból a fenti értelemben kellett határozni. Kivooat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A zalaegerszegi tszéknél Dervarics Viktor sümecrmihályfai lakos ellen, bej. aug. 5, fsz. szept. 2, csb. Szirmay Béla, tg. Keresztury József dr. — A komáromi tszéknél Grossman Adolf helybeli kereskeJő ellen, bej. jul. 8. fsz. aug. 8, csb. Kéri Miklós dr., t Kabina Sándor dr. — A komáromi tszéknél Lax Ferenc helybeli szabó ellen, bej. jul. 5, fsz. aug. 4, csb. Kéri Miklós dr., tg. Weisz Miksa dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Leipniker Manó és Gyula helybeli cég ellen, bej. jul. 7, fsz. aug. 7, csb. Kazacsay Gerő, tg. Dám Vilmos dr. - A pécsi tszéknél Pollák Hermann volt kémesi cég ellen, bej. jul 31 fsz aug. 11, csb. Göbel Gyula dr., tg. Varga Gyula dr. — A nyitrai tszéknél Pick József óturai kereskedő ellen, bej. jun. 18, fsz. jul 18, csb. Névery Ignác, tg. Koronthaly Lőrinc — A veszprémi tszéknél Krausz R. pápai cég ellen, bej. jul. 12, fsz. jul. 18, csb. Misley Sándor dr., tg. Koritschoner Lipót dr. — A fehértemplomi tszéknél Grich Károly fehértemplomi lakos ellen, bej. jun. o, fsz. aug. 2, csb. Szalontai Gvörgy, tg. Bánics Száva dr. — A pozsegai tszéknél B^eyer Zsigmond helybeli kereskedő ellen. bej. jun. 7, fsz. jun. 23, csb. Sieber József, tg. Sobat Miklós dr. - A zágrábi tszéknél Bondy Adolf helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 25, fsz. jul. 9, csb. Klemencsics Ignác dr., tg. Frank Ede dr. — A pozsonyi tszéknél Kémmel Gusztáv, mint az A. F. Grossmann helybeli cég tulajdonosa ellen, bej. aug. 2, fsz. szept. 2, csb. Würtzler Ödön, tg. Benkő Ármin dr. Pályázatok: Az egri tszéknél aljegyzői áll. jun. 22. Í128) — A tapolcai jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. jun. 25. - A komáromi tszéknél a 1 b i r ó i áll. jun. 25. (130) Kúriai és táblai értesítések. Kérjük t. előfizetőinket, hogy ismételt tudakozódás esetén a megtudott iktató számot ts írják meg, ne csak a felek neveit. Csákóvá S. L. dr. B. kérdése olyan természetű, hogy annak a kipuhatolására, legnagyobb sajnálatunkra, nem vállalkozhatunk. Egyedül az illető közjegyző adhat fölvilágosítást, akinél deponáltatott a végrendelet. — Eger B. B. dr. Egy június 23-án elintézett ugyrol tetszik értesítést kérni. Ha nem hibás a dátum, — csak 23-a után értesíthetjük. — Kecskemét Gy. B. 1. G. 24/902. sz. a. ügyben máj. 30. hh- a kecskeméti tszék Ítélete. — Hódságh L. F. dr. Rácmihticsi tp. Lemli érk. 788/902. V. sz. a. előa. Szalacsy, n. e. — Homonna K. A. dr. 6.116/901. p. sz. (e!őa. Zachár) n. e. — Nagykőrös Sz. Gy. Sabó— Kis (3,423/90i. elöa. Zsemberyj máj. 27. hh. Baranyai Béla dr. pécsi kir. közjegyző gyakorlott közjegyzőhelyettest keres. Okiratokkal fölszerelt ajánlatok egyenesen hozzá intézendők. Ügyvédi irnok. aki a magyar, német, horvát, szerb és tót nyelvekben, a telekkönyvi ügyekben, kérvények és keresetek önálló szerkesztésében tökéletes jártassággal bir és 12 év óta takarékpénztári ügyésznél van alkalmazásban, f. évi július l-re, esetleg 15-re óhajtana alkalmazást nyerni olyan ügyvédi irodában, ahol a föntemlitett nyelvek ösmeretére szükség van. Cime a kiadóhivatalban. 2—1 THE MUTUAL new-yorki életbiztosító-társaság. A világ legnagyobb és leggazdagabb biztosító társasága. Tisztán a kölcsönösség elvén alapszik. Utánfizetési kötelezettség nélkül. —: Részvényesei nincsenek. Összes vagyon 1901. év december hó 31-én 1,828,181200*36 Biztosítási állomány 1901. dec. 31-én 6,443.021,24927 frank. Magyarországi vezérigazgatóság: Budapest, IV., Károly-körut 26. PUXAt HÉSZVÉNVT/lMAaÁO NYOMÓIM BUOAPESTEV