A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 24. szám - A végrehajtási törvény 138. §-ához

192 A JOG hasonlókat a házassági jog terén a nagy német irodalomban sem találunk. Első sorban kiemelendő itt a házasság érvénytelenségéről szóló lejezet, amely ezen legnehezebb kérdés tárgyalásánál valóságos essay-magaslatra emelkedik s becse nagy és maradandó. Oly szépen és találóan ismerteti a törvény álláspontját, hogy nem lehet vita ezentúl az idevágó tételek fölött. Érdekes, miképpen konstruálja meg az 1894 : XXXI. t.-c. rendszerét és alapelvét a tekintetben, hogy a házasságot mint létező házasságot szabályozza csak a törvény s kimutatja, hogy a matrimonium non existens ennélfogva nemis tartozhatik annak körébe; találó az a párhuzam, amelyet a házasság semmissége és megtámadhatósága közt von; valamint e két házasságjogi kategória kifejtése olyképpen, hogy a fogalmakat elemeikre szedi és igy világítja meg azokat; végül e résznél ügyesen rajzolja meg a támadási cselekményeknek egymástól eltérő jogi jellegét. Nagyon érdekes és egyetlen a házassági jog terén az a logikai magyarázat (a törvényjavaslat, ennek indokolása és az igazságügyi bizottság jelentése alapján), amelylyel a törvény 39. és 42. §-ainak első bekezdései ellenében kimutatja, hogy a házasság föltételhez és időhöz nem köthető; holott grammatikai magyarázattal annak ellenkezőjét lehet csak a szövegből megállapítani. Jól mondja a szerző, hogy talán egy törvényünkben sem találunk ilyen szép példát a logikai magyarázatra. Hogy pedig erre szükség volt, mutatja az is, hogy pl. Z 1 i n s z k y—R e i n e r vMagyar magánjog, VII. kiad. 809. 1.) tanítása szerint, amely a grammatikai magyarázaton alapul, a házasság föltételhez és időhöz is köthető, illetve ezt a kellékhiányt is orvosolja az egyévi együttélés, holott a törvény alapelvei szerint ez ki van zárva. Eredeti a házasságkötés kellékeinek a tárgyalása is, mikor a matrimonium non existenst olyképen fejti meg, hogy a létezési kellékeket sértették meg az ilyen házasság megkötésénél. Ebből kifolyólag felállítja az érvényességi kellékeken kivül az általa elnevezett létezési kellékeket; továbbá a kötéshiány, az érvénytelenség és a házassági akadályok okozati összefüggését meggyőző okfejtéssel bizonyítja be. Uj eszme az érvénytelenségnek és a felbontásnak, mint házasságjogi sanctióknak a párhuzamba-állitása is. Szerző mutatja ki továbbá először, hogy bizonyos megtámadási akadályoknál (H. T. 41., 54. és 45. §-ok) a felek jó- vagy rosszhiszeműségén dől el az a kérdés, van-e bontó akadály s részletesen kifejti, hogy mikor tagadható meg ezen akadályoknál — a többi házassági akadályoktól eltérőleg — a kihirdetés és a házasságkötésnél való közreműködés. Mindenütt párhuzamot von ezeken kivül a német polgári törvénykönyv és a H. T. közt, amely párhuzamból érdekes dolgok tűnnek ki; igy pl. az, hogy a német törvény szerint bizonyos körülmények közt a nem-létező házasságból is lehet érvé \yes házasság (1,324. §.), ami a H. T. szerint ki van zárva. Láthatjuk e párhuzamból azt is, hogy a H. T. megalkotásánál alapul vették ugyan az Entwurfot, de az mégis eredeti magyar alkotás. Értékes a műnek az a része is, amelyben a nem-létező házasságot, valamint az érvénytelenség jogi következményeit tárgyalja. Ez utóbbinál rámutat a magánjogi kódexnek arra a hiányára, hogy a putativ, a vélt házasságot nem szabályozza, amint hogy kimaiadt magánjogunknak ez a mostoha gyermeke a H. T.-ből is. Kodifikátoramk figyelmébe ajánljuk ezt a hézagofc. Eredetisége kitűnik még a kihirdetésről és a házasságkötésről szóló formális szabályok tárgyalásánál is és sok hézagra rámutat. Igy igazolja, hogy a diplomáciai képviselőnek, konzulnak és ezek helyettesének éppenugy rend.s hatásköre van a közreműködésre, mint az anyakönyvvezetőnek, ennélfogva sok szabályt átviendőnek tart amazokra is; fölveti a kérdést és miniszteri rendeletet sürget/ az esetre, hogy mi az eljárás, ha a házasságot tanú nélkül vagy egy tanúval kötötték, de az egyévi együttélés elenyészteti ezt a kellékhiányt; miképpen kell az ilyen kötést anyakönyvezni és hogyan vezetendők be a gyermekek ? A megtámadásnál kimutatja azt a hézagot, hogy nincs miniszteri rendelet arra nézve, vájjon kell-e belügyminiszteri utasítás akkor, ha a gyámhatóság magáévá teszi, vagy nem teszi magáévá a törvényes képviselő vagy a szülő által indított megtámadási pert. Rámutat arra a téves nézetre, amely az igazságügyi utasítás hibás rendelkezése alapján ment át az irodalomba, hogy csak a férj impotenciája esetén' nem kell 10 hóig várni az uj házasságkötéssel, holott ez a szabály kell, hogy álljon akkor is, ha a nő impotens, mert ekkor sem lehet terhes a nő az első házasságból. Jól mutatja ki azt is, hogy impotens egyén is köthet érvényes uj házasságot; továbbá eredeti annak a kérdésnek a megoldása, hogy a csira házassága legfeljebb megtámadható házasság s nem lehet non existensnek minősíteni. Végül még csak egyet említsünk fel a lépten-nyomon található eredeti okfejtések közül; ez pedig az a kérdés, vájjon abban az esetben, ha az ágytól és asztaltól elválasztott felek utóbb helyreállítják az életközösséget, de ezt nem jelentik be a per bíróságánál, kérhetni-e a bontó ítéletté való átváltoztatást ? Ezt a szintén uj kérdést igenlőleg oldja meg s találó érvekkel teszi elfogadhatóvá álláspontját. íme, csak futólagos vázlatot, néhány példát adunk a sok közül, de látni lehet bizonyára ezekből is, hogy milyen éles ész, eredeti elme müve ez a könyv. És ha mindehhez hozzá vesszük a magyaros gördülékeny stílust, a tiszta rendszert, az anyaggyűjtésben láradhatlan búvárt, az ellentétes nézeteknek alapos, de nem éles és nem serto b.rílását végül a külföldi irodalomnak, sőt a Reichsgencht judikaturájának figyelemmel kisérését: akkor azt hisszük, hogy eleg híven jellemeztük a munkát, amelyre megjelenésekor ezennel felhívjuk jogászaink figyelmét. • Haan József dr, győri ügyvéd. Megjelentek: . A végrehajtási törvény revíziója. Irta Szentkirályi Gyula dr., kolozsvári törvényszéki biró. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kiadványa. Budapest, 1902. Közigazgatási jog és szociológia. Irta Harrer Ferenc dr, székesfővárosi fogalma ó. Külön lenyomat a H u sza d i k Századból. Budipest, 1902. Politzer Zsigmond és fia kiadása. A méhészet múltjáról és jelenlegi közigazgatásáról. A mé hészet védelmére és fejlesztésére vonatkozó intézmények ás törvényes szabályok. Irta és összeállította Saárossy KapelI e r Ferenc, földmiv. miniszt. osztálytanácsos. K öz i g a z g a t á s i Könyvtár IV. évf. 4—5. szám. Ára 2 K. 40 f. A végrehajtási törvény revíziója, szabadkai tszéki elnök. Különlenyomat kiadóhivatalunkban. Ara 50 fillér. Irta Polgár József i Jogból. Kapható A harmad osztályú kereseti adó. Ezen cím alatt Ödönfi Miksa dr. budapesti ügyvéd összeállította a harmadosztályú kereseti adóra vonatkozó törvényeket, rendeleteket és fontosabb elvi jelentőségű határozatokat. A füzet ára 1 korona. Vegyesek. A m. kir. Kúria ügyforgalma s tevékenysége 1902 január tői május 31-ig. Elintézésre Elintéztetett Hátralék várt Polgári ügy 6,911 3,618 3,293 Váltó ügy 1,481 648 833 Úrbéri 70 49 21 Felülvizsg. sommás < 576 285 291 Büntető « 6,391 5,208 1,183 Fegyelmi 379 246 133 Orsz. gyül. képv. választási « 215 501 24 Összesen 16,333 10,555 5,778 összehasonlítva: 635-tel több úrbéri, 190-nel A mult év ugyanezen időszakával több polgári, 169-cel több váltó, 9-cel több felülvizsg. sommás, 241 -gyei kevesebb büntető, 8-cal több fegyelmi, 24-gyel több képviselőválasztási, összesen 794-gyel több ügy van hátrálékban, mint tavaly ilyenkor. A Kúria szüneti tanácsa. Szabó Miklós kúriai elnök a nyári szünet alatt működő tanács tagjait a következőképpen állította össze: Júliusban: (július 6-tól augusztus 2-áig) elnök Sebe styén Mihály tanácselnök; bírák: Ádám András (polgári), Gyárfás Ferenc (polgári), Tóth Gerő (büntető, fegyelmi), (Sz e n l i m r e y Jenő (büntető), Zsigmondovics Mihály büntető), Kovách Antal (polgári), Kovách Béla (polgári, váltó), S z e g h e ő Ignác, (büntető); jegyzők: V i d a Zoltán albiró, Ede r Kálmán albiró, Z u n a Gusztáv joggyakornok, S t a d 1 e r Endre joggyakornok. Augusztusban : (augusztus 3-tól 30-áig) elnök C s a t h ó Ferenc tanácselnök; birák: Szeremley Lajos (büntető), Ádám András (polgári), Nedeczky Ödön (büntető), Gyárfás Ferenc (polgári, úrbéri), Tóth Gerő (büntető, fegyelmi), Kovács Béla, (polgári, váltó), P i c h 1 er Lipót (büntető); jegyzők: G a ig e r Miklós törvényszéki biró, S a á r o sy Károly tanácsjegyző, V i d a Zoltán albiró es Kozma Aladár joggyakornok. A budapesti ügyvédi kamara a Kúriához felterjesztést intézett a semmiségi panaszok tárgyában a védelem érdekében. A Kúria leiratában többek között arról értesiti a kamarát, hogy amennyiben a kir. Kúriánál előtordult, hogy a tárgyaláshoz meg nem idézett, csakis a kifüggesztés utján értesült megbízott szólásjogának gyakorlatában akadályoztatott volna, ez csak kivételes volt és az, aki megbízatását kellőképen bizonyítja, jövőre is mindenkor szót emelhet. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.