A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 24. szám - Egy gyakorlati észrevétel a végrehajtási törvény módosításához

186 A JOG gos képviselői állás, hanem a kodifikacionális bizottságban való tagság is. A közjegyzői kamarák, csak saját területükön, csak hivatalos alakban, csak a kormány utasítása, felhívása folytán és csak konkrét esetekben tehetnek jelentést, előterjesztést. Innen van, hogy a közjegyző a saját intézménye elleni megtámadások e'len hatályos védelemre nem talál illetékes helyet. A sajtó nagy hatalma ily helyzetben körülbelül csak polemikus alkalmat nyújthat: erre a polemizáló tcn- azonban nincs közjegyző, aki már állásánál fogva is hajlandóságot mutatna vagy arra kedve volna. A közhitelességet és közbizalmat, mint a közjegyzői állás lényeges feltételét, a közjegyző csak személyes viszonyai által képes a nagy közönség körében fentartani. Ez azonban átalánosság tekintetében nem nyújthat egységes erőt és eszközt az intézmény fejlesztésének eléréséhez és a közéletben nélkülözhet!en jogbiztosság átalános megszilárdításához, mett még ebben a személyes törekvésében is többfélekép van gátolva. Példák felsorolása helyett csak azt említem, hogy a községi jegyzők — kevés kivétellel — az ottani közönséget jogügyleteik megkötésénél a szerződéseknek közokiratban való felvételétől nyiltan visszatartják, visszariasztják, mert ők tartják magukat jogosultaknak okiratok szerkesziésére. Erészben a számtalan adatot a telekkönyvi hatóságok szolgáltatják. Még sajnálatosabb módon diskreditálják a királyi közjegyzőknek a jogfejlődésre hatályos közbizalmi befolyását oly bírói intézkedések, aminőt egy járásbiró e lapok hasábjain csak legrövidebb idővel azelőtt tett közzé, kinek nagyatékos eljárásoknál a biró és közjegyző közötti illetőségi viszonyra nézve saját kijelentései szerint az az elve, hogy miután hagyatéki ügyekben az ő téves vélekedése szerint mindig a köziegyző mulasztása forog fenn, tehát birói fölénynyel a közjegyző által bemutatott tárgyalási jegyzőkönyvben elsősorban annak tartalma-, kifejezései-, szavai- betűiben kutassa a hibát, a közjegyzőt ismételve is birság-büntéssel sújtsa mindaddig, m'g az ő általa kívánt szavakat, belüket a jegyzőkönyvbe be nem veszi. Bírságoló hajlama oly erővel bír néha, hogy elkeseredettnek tartja magát, midőn a királyi tábla — az ő saját szavai szerint — nevetségig pártfogása alá veszi a közjegyzőt, és az ő bírságolási határozatát helyteleníti és megsemmisíti. Azonban nem célom, hogy példákban illusztráljam a helyzetet, mert efféle illetőségi téves felfogások száma túlságos sok és ilyenek a jogi közhitelesség közérdekénél fogva mind káros hatásúak, és minden jogi intézmény közegei közötti súrlódások és antagonizmus okozói. Célom e közleményemmel inkább az, hogy feltüntessem az igazságszolgá'tatás körébe tartozó intézményeknek különkülön hatásköre és illetősége tárgyában az összefüggő reformálás szükségestégét, időszerűségét és sürgősségét, különös tekintettel a közjegyzői törvény médositására. Ez utóbbira r.é/ve mindeddig törvényjavaslat nem inditványoztatott, nem sürgettetett. Éppen azért, mert a föntebb tett említésem szerint magoktól a közjegyzőktől várják, hegy e részben az irányozó eszméket kezdeményezzék: nem tartom helytelennek, hegy a jogfejlődés jelenlegi állapotában elvileg kifejtstm és a közjegyzőségnek 26 éves fennállása r.latt fölmerült gyakori, ti tapasztalatok alapján indokoljam, mily irányban mutatkozik kívánatosnak és szükségesnek a fejlesztés és módosítás. Kiinduló pontnak kell vennünk a többi intézményekkel való harmonikus rendezést és nem szabad a követke2Ő alap elveket ignorálni: a) A birói hivatás lényege, hogy a felmerült ellentéte: . vitás, és peres jogi kérdésekben a biró itél, és bírói hatalmánál fogva dönt és rendelkez k. mely hatalmával a jogrendet megállapítja és helyrehozza. A bírót tehát nem kell terhelni a judikatura körén kivül előfoiduló oly egyéb munkálatokkal, melyek más közhitelű bizalmi közegek álta! joghatálylyal rendezhetők. b) Az ügyvéd hivatásának lényege abban áll. hogy a hozzáforduló bárkinek jogi tanácsokat ad, az ügyfelek megbízásából azokat képviseli, saját ügyfelének jogait mások ellenében a törvénykezés szabályai szerint érvényesiti. c) A közjegyző hivatásának bázisát pedig a különböző ügyfelek egyező akarata képezi. Az egyező akaratnak közhitelesség erejével való megállapítása, közokiratba való fölvétele, jogszerzéssel kapcsolatos tényeknek közhitelű tanúsítása, hitelesítése és a perenkivüü ütyek rendezése illeti tehát a közjegyzőt. E működése a jövőbeli jogbiztosság megállapítására terjedő és működéséből ki kell zárva lenni oly ténykedésnek, mely egyik fél képviselését a másik ellen való védelemmel foglalná magában, mert ily működés az egyező akarat megállapítását mint a hivatás fő-alapját — alteralna. Ezeknek az elvi tételeknek elfogadása eseten tehát nem lesz nehéz a királyi közjegyzői intézmény érdekében szükséges reformok alapelveit megállapítani és érvényre juttatni. Többfélék lehetnek erről a nézetek, de a tapasztalatok legtöbb jogosultságot adnak a következő elveknek, melyek egyszersmind képét nyújtják oly közjegyzői intézménynek, a minő az igazságszolgáltatás körében a jogbmossag preventív, megállapítása céljaira hazánk jelenlegi jogéletében leginkább kívánatos. Nevezetesen : a) Minden járásbíróság székhelyen egy királyi közjegyzői állás rendszerittessék önálló hatáskörrel, és az önállóság elvéből kifolyólag a helyettesítési és fegyelmi rendszernek kapcsolatos rendezésével. b) A k'rályi közjegyző hatáskörébe és illetőségéhez utaltassanak következő teendők : 1. A perenkivüli összes jogügyeknek az összes érdekelt ügyfeleknek egyező akarata alapján való rendezése ^ és közhitelesség erejével JS hatályával való hivatalos elintézése. 2. Jogügyletek megkötéséről közokiratnak felvétele annak megállapításával, hogy azon ügyfeleknek, akik mindnyájan teljesen önjoguak szabadságukban áll jogügyleteiket magánalaku okiratba, szerződésbe foglaltatni; ellenben ha az ügyfelek között csak egy is van, aki nem önjogu, hanem bármi okból az állam vagy hatóság, vagy közintézet felügyelete alatt áll, ezek érdekében a megkötött jogügylet szükségkép közjegyzői közokiratba foglaltassék, illetőleg közokirat jogerejével ruháztassák fel. 3. A kir. közjegyzői okiratok végrehajtható közokiratot képeznek és hivatalos teljes bizonyító natálylyal bírnak, valamint közhitelesség erejével birnak a közjegyző hitelesítési tanúsítványai is. Ezekben a pontokban a közjegyzői intézmény reformálására szolgáló irányelvek alaptételei foglaltatnak és alapjait képezhetnék a sokféle okbál már sürgőssé vált reformáló törvényjavaslatnak. Egy gyakorlati észrevétel a végrehajtási törvény módosításához. Irta RUTTKAY ALADÁR, szepes-szombati kir. járásbiró. A birói segély igénybe-vételének célja: a sértett érdek helyreállítása, illetőleg kielégítése. E szerint az igazságszolgáltatásnak két főszaka van, t. i. az Ítélkezés és a végrehajtás. Igaz, hogy ez utóbbi nem föltétlenül szükséges ; de hát oly ideális állapotú jogállam, melyben az emberek a birói enunciálumokat olyannyira respektálnák, hogy kényszer-eszközökhöz nyúlni nem kellene — eddig nem létezik! Mert minden ember egyszersmind nem jó ember, hanem sok a rosszhiszemű; soknál pedig a jóakarat mellett fizetési képtelenség van meg. Habár eltagadhatatlan, hogy a kényszer-eszközök alkalmazása szomorú ténykedés, mégis az államhatalomnak beavatkozó jogát el kell ismernünk. A birói enunciátumok, melyekben az aktorátus stabilitáltatott, mitsem érnének, elvesztenék minden gyakorlati hasznukat, ha nem volna garancia arra nézve, hogy azok szigorúin teljesíttetni fognak, vagyis végrehajtatnak. Már őseink is az exekució fontosságát, létjogosultságát elismerték és foganatosítása tekintetében szigorú tön ényes intézkedéseket tettek. így nevezetesen Ferdinánd uralkodása alatt meghozatott 1563. évben a 29. artikulus, mely mondja: ased quoniam frustra celebrantur judicia, nisi, quae in tilts decernentur, executioni demendentur ctc.» — és ugyancsak Miksa alatt 1567. évben alkotott 28. számú cikkely mondja: «caeterum, quoniam majestas sua caesarea apprime novit: frustra fieri judicia, nisi etiam executio, et justitiae administratio, statim subsequatur, eten. Ellenkező esetben megszűnne a hitel, felbomlana a jogrend. Eszerint tehát a végrehajtás az igazságszolgáltatásnak lényeges, a jólét és a forgalmi hitel emelésére szolgáló végszaka. A végrehajtásnak célja tehát nem lehet más. mint a birói határozatot nem-respektáló, annak ellenszegülő pörfelet a jogérvényesen megállapított kötelezettségének teljes tésére szorítani, kényszeríteni ; nem célja pedig az, hogy az egyik pörfélnek érdekében sem álló költségeskedéssel történjék meg; hanem ellenkezően a sértett érdeknek mennél gyorsabb, egyszerűbb és olcsó módoni kielégítése, egy harmadik okvetetlenkedesenek és gazdagodásának kizárásával. Eszerint a jó végrehajtási törvénynek, mindkét fél — hitelező és adós - érdekének megóvásával, lehetőleg egyszerűnek kell lenme és az