A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 21. szám - Az igazságügyi költségvita a képviselőházban. Folytatás

168 A JOG Sérelem. Igazságügyi mizériák Versecen és Fehértemplomban. (Az igazságügyminiszler és a temesvári kir. ítélőtábla elnökének figyelmébe.) Folyó évi január 22-én egy sommás váltókeresetet adtam be a fehértemplomi törvényszékhez P. A. verseci lakos ellen, egyidejüleges biztosítási végrehajtással febr. 8-án, tehát 17-ik napon kezemhez kaptam a sommás végzést és biztosítási végrehajtási kérvényt (ez is elég szégyen, midőn a bpesti kir. köz- és váltótszéknél 48 óra alatt minden váltókereset és végrehajtás expediálva van), mely tehát egyidejűleg ment el a verseci kir. járásbírósághoz, hol hetekig nem lehetett a végrehajtást foganatosítani, mert — mint helyettesem, S. K. dr. ügyvéd irta, — a végrehajtó nem akart határidőt adni. Körülbelül 2—3 hét alatt nagynehezen foganatosítva lett a végrehajtás. E közben február 23-án kielégítési végrehajtást kértem éspedig, hogy alperesnek fölös költséget ne okozzak, csupán a biztositásilag lefoglalt ingókra, mely végrehajtási kérvény február végén oda érkezett a járásbírósághoz és én vártam az igényfelhivás kibocsájtását március és április hónapokon át, gondolván hogy ekközben helyettesem vette kézhez az igényfelhívást, sőt talán az árverést kitüzette. Május elsején egy ujabb keresetet adván be ezen alperes ellen: május 7-én értesít ottani helyettesem, hogy sikerüli kisürgetnie az igényfelhivás kibocsátását (10 hét után) s ennek lejárta után fog majd az árverés kitüződni. A végrehajtási törvény 134 §-a szerint az igényíelhivást azonnal kell kibocsájtani, tehát ugylátszik a fehértemplomi törvényszéknél és a verseci járásbíróságnál ez a mindjárt: 10 hét az igényfelhivás kibocsájtására; 17 nap egy sommás kereset és egy biztosítási végrehajtási kérvény elintézésére. És én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy április 30-án és május 7-én ismét egy egy váltókeresetet adtam be a fehértemplomi törvényszékhez, éspedig ismét verseci alperes ellen. — Ma, midőn e sorokat írom, természetesen egyik sincs még elintézve, pedig az egyiknek beadása óta ide s tova 2 hét elmúlt. Hogy ezután Versecen mikor lesznek a biztosítási és kielégítési végrehajtások foganatosítva, vagy pláne egy árverés kitűzve, arról fogalmat sem tudok magamnak alkotni s természetesen előre megmondtam felemnek, hogy 4—5 hónap előtt ne is remélje, hogy Versecen behajtható ez a követelés. Od'ónfi Miksa dr,. bpesti ügyvéd. Irodalom. Berzeviczy Gergely élete és művei Irta Gaál Jenő, Bpest Politzer Zsigmond és fia kiadása. A magyar Tudományos Akadémia Nemzetgazda.'ági Bizottsága Magyar Közgazdasági Könyvtár címe alatt uj irodalmi vállalatot létesített, Földes Béla szerkesztéje mellett, melynek célja a kiváló régi magyar közgazdasági irók munkáit megközelíthetővé tenni, közgazdasági történetünk fontosabb korszakait ismertetni. E dicséretre méltó tudományos vállalat első kötete fekszik előttünk a fenti cím alatt. Elmondhatjuk róla, nemcsak egy kitűnő közgazdasági Írónknak német és latin nyelven irt műveit teszi hozzáférhetőkké, de közgazdasági életünknek egy épp oly fontos, mint kevéssé ösmert korszakába vezet be bennünket. Amily jól ösmert teljes jelentőségében Széchenyi kora, oly homályos azon negyven-ötven év, mely a legnagyobb magyar működését megelőzte. Ennek az időnek egy jeles fölfogásu közgazdásza Berzeviczy Gergely. Berzeviczy Gergely irodalmi tevékenységének főtere a közgazdaság. Főleg gyakorlati kérdésekkel foglalkozik, de az elmélet terén is teljesen otthonos. Elméleti müve az «Oeconomia Publico-Politica,» melyben széleskörű ismereteinek kétségbevonhatlan tanújelét adja, a nemzetgazdaság bonyolultabb jelenségeit, igy az érték- és árelméleteket is világosan tudja megmagyarázni, a külkereskedelmet és az eladási piacok elméletét a kérdés mélyére hatolva adja elő Berzeviczynek talán legérdekesebb munkája a «P ar a s z t>-ról irt műve, melyben a parasztság keletkezéséről és ejlődéséről, a magyarországi parasztok állapotáról és azok természetéről értekezik. Tanúságot tesz e munkájában a magyar politikai, jogi és gazdasági történelemben való rendkivüli jártasságáról Rendkívül melegséggel rajzolja a parasztság állapotát s az a fejezet, melyben lélektani alapon boncolja a parasztok természetét, szivének és eszének egyaránt becsületére válik. Nem csekély munkát végzett G a a 1, midőn Berzeviczy Gergely munkáit nemcsak kitűnő magyarsággal lefordította, de azokat s Berzeviczy egész életét s működését nehéz és fáradságos kutatás segélyével tudományos tanulmányának tárgyává tette. Érdekfeszítően irja le Berzeviczy életét s épp oly alapossággal ismerteti műveit. A könyv ára 6 korona. Vegyesek. A szalontai kir. járásbíróságot illetőleg mult számunkban megjelent azon közleményre vonatkozólag mely szerint az ottani járásbíróságnál az elintézés és kiadmányozás fölölte lassú, a következő helyreigazító sorokat kaptuk. «A Jog folyó évi 20. számának «Vegyesek» rovatában a szalontai kir. járásbíróságot érdeklőleg egy pár-soros közlemény jelent meg, amely minden rövidsége mellett is igen súlyos vádat emel a nevezett bíróság összes birái, s közvetve különösen a kezelő személyzet munkásságának ellenőrzésére hivatott járásbiró ellen. Nem ösmerjük a forrást,*) melynek nyomán e rövidke kis közlemény napvilágot látott, de azt tudjuk, hogy bármennyire nélkülözzön is egy ily fajta közlemény minden jogos alapot, — alkalmas arra, hogy a helyzettel közvetlenül nem ösmerős nagy közönség előtt a legkitűnőbb bármely mintabiróságot is a legkedvezőtlenebb színben tüntessen elő. Minthogy pedig mindt-n bíróság működését, az azzal naponkint érintkező helybeli ügyvédi kar van hivatva elsősorban megbírálni, mi alulírottak: mint a szalontai ügyvédi kar tagjai az igazságnak tartozunk annak kijelentésével, hogy az emiitett közlemény minden alapot nélkülöz, s közvetlen tapasztalataink alapján az abban foglalt állításokat szándékosan rosszakaratú ráfogásnak jelentjük ki. Hadházy Kálmán s. k., Borbély László s. k., C z e g1 é d y Imre s. k. Szikszay Lajos s. k., Márton István s. k., Czeglédy István s. k., Ervin Manó dr. s. k., Barta Ferenc dr., s. k.» A Szentpétery-ügy. Szolnokról vesszük az alábbi, névtelenül beküldött sorokat: «Vonatkozással a Jogtudományi Közlöny folyó évi május hó 16-án megjelent 20-ik számában előforduló téves és hibás közleményre, szolgáljon a jogászközönség tájékoztatására, hogy a III. kisegítő kérdés hiteles szövege szószerint ekként hangzik: «Bünös-e özv. Szentpétery Károlyné, született Kocsis Sára abban, hogy az ismeretlen tettes által Szentpétery Károlynak saját házában, Kunhegyesen, 1898. ápril 25-én este késszurásokkal való megölését, az által, hogy az alvó állapotban lévő és kezére, valamint lábára nyomorék házastársát Szentpétery Károlyt, életveszélyben-létét tudva, segély nélkül magára hagyta és a segélyül hivott szomszédokat az általuk felajánlott segélyadásra való törekvésükben késleltette, előre megfontolt szándékkal előmozdította és könnyítette? Igen vagy nem ?» A szolnoki esküdtek hozzájuk ily alakban, és nem a Jogtudományi Közlönyben olvasható alakban intézett III. kisegítő kérdésre feleltek ige n ne I. Külföldinek Magyarországon gondnokság alá helyezése. Felterjesztésére az iratok vis^zaküldése mellett, az igazságügyi miniszter úrral egyetértőleg tudomás és miheztartás végett következőkről értesítem a Címet: G. Vilmos kremsi illetőségű,pozsonyi lakosnak a pozsonyi kir. törvényszék által történt gondnokság alá helyezése nevezettnek ugy személyére, mint vagyonára vonatkozóan csakis az ország területére nézve bir ideiglenesen — legalábbis addig, míg a gondnokoltnak saját illetékes hazai hatósága, mely a gondnokság alá helyezésről értesítendő, jogérvényesen má ként nem intézkedik, — hatálylyal Ebből folyólag Cím azon eljárása, hogy a kremsi csász. kir. járásbíróságot G. Vilmos részére gondnok rendelés végett megkereste, nem volt megfelelő és Cimnek kötelessége lett volna az 1877: XX. törvénycikk 31. §-a alapján gondnokot kirendelni, mert azon körülmény, hogy a gondnokság alá helyezett külföldi, — ezen intézkedést nem akadályozza. Az idézett törvény 63. §-a szerint ugyanis még akkor is, ha valamely külföldi a külföldön áll gyámság vagy gondnokság alatt, de Magyarországban ingó, vagy ingatlan vagyonnal bir, a gyámhatóság által részére külön gondnok rendelendő, annál inkább áll ez a jelen esetben, midőn a gondnokság alá helyezést a magyar bíróság rendelte el illetékességi körébe . Ami a p—i kir. törvényszék végzésével megállapított 3 K 50 fii. hirdetési dijat illeti, annak behajtása az osztrák bíróságoktól nem kívánható, mert a gondnokság alá helyezés csakis Magyarország területére terjed ki ideiglenesen Ha tehát a hirdetési dij a gondnokoltnak Magyarországon netalán létező vagyonából be nem hajtható, vagy ezt a gondnokoltnak Ausztriában élő hozzátartozói önként meg nem téritik, ez a költség az 1881. évi 3263. I. M. E. számú rendelet 53. és 54. §-ai értelmében a bírósági irodaátalányból fedezendő (A belügyminiszternek 21,789 1902 sz a. P. város árvaszékéhez intézett rendelete ) *) Nem szalontai ügyvéd. A szerkesztőség. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr V- Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PAOAJ RÍ«ZVÍNYTAMM*0 NYOMDÁJA a.íAPirfm.