A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1902 / 21. szám - Igazságszolgáltatásunk külső kerete és a minősités
Huszonegyed ik évfolyam 21. szám. Budapest, 1902 m ájus ho 25. Szerkesztőség: "JT y Előfizetési arak: V., Rudolf-rakpart 3. sz. í\ Ilim ' Helyben, vagy vidékre bér-JTJL \j* *frjrT\~ " , mentve küldve: v i,,. , i \ViM ;." / Negyedévre ._ 3 korona Kiadóhivatal: (EZEL5TT MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) FÉI6' E 6 V. Rudolf-rakpart 3 sz. BETILAP AZ IRAZSJSGÜIÍY ÉKtjtKRINEK ÍÉPTISELETÍRE. I MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS ÍÍZJECTZŐI OR KÖZLÖNYE. EGÉM \ ~ 12 \ Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. Az előfizetési pénxek ügyvédek. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a " postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendök. Meg j e! en minden Vasárnap. küldendők. TARTALOM : Igazságszolgáltatásunk külső kerete és a minősítés. Irta Elek Mór dr.. lévai kir. albiró. — A fölebbvitel korlátairól. Irta Judex rusticus. — Az erdei lopás és a Btkv. ;S38. §-a. Irta K. Nagy Sándor, pestvidéki tszéki biró. — Tarlózás Irta(—n—s.) - Belföld. (A kassai kir. ítélőtábla. Im Révai Lajos dr. — A Magyar Jogászegylet ülése. — A végrehajtók gvülése. — Az igazságügyi költségvita a képviselőházban.) — Sérelem. (Igazságügyi mizériák Versecen és Fehértemplomban. Irta Ödön fi Miksa dr., budipesti ügyvéd) - Irodalom. iGaál Jenő: Berzeviczy Gergely élete és müvei.) — Vegyesek. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Igazságszolgáltatásunk külső kerete és a minősítés. Irta ELE.K MOR dr. lévai kir. aljárásbiró. Az egész jogászvilág hallelujá-val üdvözölte a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét, munkás igazságügyérünk ezen legsajátosabb termékét. Ezzel és a már életbeléptetett bűnvádi perrendtartással megkaptuk, hogy egy közeltekvő hasonlattal éljek, ama csontvázat, melyhez még csak szebb külső burok és nemesebb belső lélek kell. hogy a modern magyar igazságszolgáltatás ideálizáit egyéniségét uj éietre ébreszszük. De lássuk, hogy vagyunk ezzel. Megvan-e az egészséges gerinchez a szép külső mez és a magasröptű belső tartalom ? Különösen ott. ahová a hivatott ellenőrök közvetlen tekintete nem igen hatolhat, — értve alatta a messze vidéket. Legyünk őszinték és ismerjük be, hogy bizony igen sok esetben nem. I. Először ami a külsőségeket illeti, azon ős igazságból kiindulva. — hogy «forma dat esse rei», kell hogy erre is fokozottabb súlyt fektessünk. Az igazságszolgáltatás felségjogának már külső megjelenésében is magasabb fénynyel, mondhatnám fenséggel kellene megielennie, hogy már első impresszióban is ihlettség szállja meg azt, aki keresi és részben már ezáltal is azt, aki adja. Hogy mái a külhatás is előmozdítani segítse azon válogatott viselkedést, melyet az igazságügy templomaivagy kápolnáiban mindenkinek kell tanúsítania. Maradandó reám nézve azon benyomás, melyet a Kúriának csarnoka és termei gyakoroltak ; szinte felemelt, hogy ezen testületnek egy távoli atomja vagyok én is, mely végső instanciában ilyen nemes fény közepette működik. Restelve, hogy a külsőség ennyire elkábított, megnyugtatásomra szolgált, hogy az más belépőre is hatott, hogy az idegenek. —jóllehet senkit se láttak, alig mertek itt hangosan beszélni. Bizonyos ünnepélyes suttogást tapasztaltam ott Justitiának fenséges alakja alatt. Látható szárnyakat kapott az ige, hogy «Iustitia est regnorum fundamentum)). Mily szegényes ehhez képest a vidéki bíróság hajléka. Elsősorban a nekem közelebbfekvőjárásbíróságokra gondolva, mily viskószerü benyomást tesz azok egyike-másika. És ehhez járul, nagyobb összhang kedvéért, a belső berendezés még nagyobb szegénysége itten. Szék-, pad-, órahiány, középkori gyertyavilágitás, alacsony ablakok, rossz kályhák, rossz irodafelszerelés nem egy járásbíróságunk külső sceneriája. Csoda-e ha az ilyen, falusi bíró irodájához hasonló, külső és belső berendezés a belépőnél is falusi fellépést, a nótáriusánál megszokott bizalmaskodást eredményezi ? És — bocsánat az őszinteségért — ismerjük be, hogy sok helyen a biró föllépése is méltó pendentja a külső béren dezésnek. Ott, ahol a biró ilyen szegényes otthonban, hosszú pipa, vadászkabát, strimfli és agár-felszereléssel tárgyal, ott ugyan fenkölt méltóságteljes juriszdikciót ne várjunk. Lapunk mai száma Zai ándokíelkünek kell annak lennie, aki ilyen helyen az igazságszolgáltatás ilyen szerzetesére lelki ihleltséggel tekint föl. Gondoskodhatnak rendtartási törvényeink a legszebb tárgyalási, fegyelmi intézkedésekről, ezeken a helyeken a tárgyalás mégis csak a régi vásári, piaci bíráskodásra emlékeztet. Sokan nálunk gúnyosan beszélnek a külföldi birói tógáról. Üres szinészkedésnek, felfujt felülhelyezésnek tarják. Hogy nem ez, arra nézve döntő példaként hivatkozhatnám a legdemokratikusabb és legreálisabb államokra, amilyenek az amerikai államok, Anglia, Franciaország, Svájc, Belgium stb. ahol ugyan nem nagyságolnak a bíróságnál senkit; de azért utcai, - vagy hogy a hasonlatnál maradjak. — vásárt kabátban senkit se engednek tárgyalni. Nálunk pedig, ha a viseletben bizonyos magyar nemzeti szempontokat is tartanánk szem előtt, ennek még specifikus nemzeti jelentősége is volna. A magyar nemzeti attila tárgyalás közben és kucsma feltétele ítélethozatalnál nem a portás parádéját, hanem a magyar igazságügyi géniusz külső érvényesülését jelentené és e meliett diszes helyen megmentene egy dicső történelmi múlttal biró nemzeti viseletet. Polyglott nemzetiségek lakják Szent István birodalmát. Az ország szivétől, a fővárostól alig egynehány mértföldnyire már idegen nyelvek hangjai ütik meg fülünket Nem másodrendű kérdés, hogy ott, ahol már majdnem tisztán ez hallható, például tiszta román, szerb, tót és német vidékeken, messze a fővárostól is, a magyar állam hatalma, éspedig lehetőleg mindenkit kielégitő igazságügyi hatalma, a magyar viselet külső jelvényeiben is lépjen föl, hogy az igazságot nyert nemzetiségi polgártársat már a külső is figyelmeztesse, hogy igazát a magyar állam mindenkit egyaránt védő szárnyainak köszönheti. Tapasztalásból mondhatom : a népre, a tudatlan jó népre a külsőség rendkívül hat, mert minden kisebb béltartalommal biró egyén a külsőségek szerint mérlegel, ez után irányitja magát. Legyen elsősorban az igazságügyi pálya minden becsületes, hozzáértő honpolgárnak, tekintet nélkül anyanyelvére és vallására, nyitva. Szolgálja minden nemzetiség és vallásbeli a magyar független igazságügyet, sőt legyünk kellő figyelemmel az illető pályázók és vidékek hovátartozandóságára is az elsőbiróságoknál, de találkozni kell ezeknek mind abban a vezércsillagban, amelyet magyar igazságügynek nevezünk. Erre nézve pedig a fönt jelzett külsőség, mely ruhaátalányban alig kerülne többe a katonaság egy sujtás-változtatásánál, mint mondom, — pláne most. amikor a törvénykezés módjának szervezését quasi befejeztük, szintén figyelmet érdemel Miután fejtegetésem főirányitója a nekem közelebb fekvő járásbíróságok helyzete, itt még egy külsőségről akarok megemlékezni. Nemrég járté be a lapokat a reánk nézve örvendetes hír, hogy az albiró-cim meg fog szűnni, — hogy a vele járó, egyelőre még jámbor utópiának látszó, megfelelő fizetésemé lésről ne is szóljak. Ez is csak üres külsőségnek látszik — és mégis miként már e lap hasábjain is egyszer fejtegettem, nem csekély üdvös hatással járna. Ott, ahol főbíró nincs, nincs helye albiró elnevezésnek. Már pedig a bíróságoknál főbirák nem léteznek. A járásbirósági biró egyik főkritériuma, hogy független egyes biró. Nem csoda, ha ezt a népség zöme még most sem tudja, ha minden apró-cseprő bajával az úgynevezett főbiró — értsd járásbiróhoz, szalad ; ha azzal áll elő. majd elmegy a főbíróhoz. Hisz itt a név is azt mondja, hogy csak albiró, tehát bizonyára függ a íőbirótól. És ha ezt még sok járásbiró, elég helytelenül, a cimtábláján azzal támogatja, hogy bírósági főnök, ahelyett hogy járásbíróság vezetője, — ugy nncs határa 12 oldalra terjed.
