A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 20. szám - Mi drágitja első sorban a pörlekedést?

Huszonegyedik évfolyam 20. szám, Budapest, 1902 május hó 18. Szerkesztőség 'jr Előfizetési arak: A JOG V., Rudolf-rakpart 3. SZ. íjL Ilii "V Helyben, vagy vidékre bér. / mentve küldve: „.,,,.. ... .. Negyed évre ._ 8 korona Kiadóhivatal: (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) Fél « 6 « V Rudolf-rakpart 3 sz HET1LAf> AZ IGiZSÍGÜGY KRII^KEINEK KÉPF1SELETÉRK. A MAGYAR ÜGYYÉDI, BIRÓÍ, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJKOYZŐI (TAR KÖZLÖNYE. Egémx " _ tí « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. Az előfizetési pénzek "ovédek. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden Vasárnap. küldendők. TARTALOM. Mi drágítja elsősorban a pörlekedést ? Irta Ödön fi Miksa dr. budapesti ügyvéd. — Veszély igazolása és hagyatéki zárlat. Irta Kovács Béla, temesvári ítélőtáblai biró. — A vádhatóságok működése az uj Bp. életbe-lépte óta. Irta Révai Lajos dr. — A bűnügyekben használt perorvoslatok helyes megjelöléséhez. Irta S c h u I c z Ágost dr., ipolysági kir. alügyész. — Közvetettés szolgabirtok. Irta Klein Ede dr., szepsi ügyvéd. — Belföld iAz igazságügyi költségvetés a képviselőházban. — A Magyar Jogászegylet ülése.i — N'yilt kérdések és feleletek (Kérdés a végrehajtási eljárás kőiéből. Irta egy ügyvéd. — Prolongálhatja-e a pénzintézet a biztosítéki okinit fedezéséül szolgáló váltót, bekebelezési zálogjogi rangsorozatának veszélyeztetése nélkül ? Felelet. Irta N e m ot — Irodalom (Kmety Károly dr ; A magyar közigazgatási jog kézikönyve. — R a f f ay Ferenc dr ; A különvagyon és közszerzemény kodifikálása. — L é v y Béla dr • Az ipari minták oltalmáról szóló törvényjavaslat előadói tervezete. — Conan D o y 1 e : A délafrikai háború). — Vegyesek. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Mi drágitja első sorban a pörlekedést? Irta ÖDÖNFI MIKSA dr. budapesti ügyvéd. Lezajlott az igazságügyi költségvetés tárgyalása a parlamentben. S ha valami óriási nagy hullámokat nem is vert, de bizonyára nagyobb mederben folyt a vita, mint az előző években, midőn az ügyvédi kar és érdekek védelmére soha a parlamentben senki száját nem merte kinyitni. Örömmel konstatáljuk, hogy e vitának nagy érdeme lesz abban, ha kormány és parlament elvégre kénytelen lesz belátni, hogy könnyű minden baj okául az ügyvédet oda állítani, de tessék a törvényeket máskép megalkotni. Első sorban pedig, ha a peres eljárást olcsósitani akarjuk : az állam adja meg a példát. Statisztikai adatok igazolják, hogy az igazságügyi bevételek minden évben sok millió koronával haladják meg az igazságügyi kiadásokat. Pedig az igazságszolgáltatás nem nyerészkedési vállalat az állam kezében. Ha a? igazságügyminozter nagyon drágának találja a 30—40 frtos váltóperek költségeit s ezen perek költségeit redukálni akarja, kezdje meg ő maga azzal, hogy ezen kisebb perek bélyegkötelezettségét töröltesse. Mert hogy vagyunk ma ezen 30—40 frtos váltóperekkel ; Ezek nyűgöt képeznek minden ügyvédi irodában, melyet az ügyvéd csak kényszerűségből vállal el. miután sokkal több időveszteség és kiadás van vele, mint jövedelem. íme egy példa : Ha egy 30 frtos váltót pere! az ügyvéd, az első beadványra vagyis a keresetre 4 K. 40 fillér bélyeget kell feltenni s meg lesz állapítva neki a bpesti kir. keresk. és váltótörv. díjszabás szerint 4 kor. : ha ezen végzés jogerőre emelkedik, kielégítési végrehajtást kér, melyre 1K. 40 fillér bélyeg szükséges s ismét meg lesz állapkva neki 4 K. Végül foganatosítja a végrehajtást Budapest belterületén s akkor a végrehajtók dija a becsüsökkel legalább 8 korona s neki meg lesz állapítva ismét 4 korona. Tehát készkiadásokban kiadott az ügyvéd a kincstár ak bélyegekben, továbbá a végrehajtónak készpénzben — kinek díjazása szintén az állam kötelessége volna — 13 K. 80 fillért s ezen kiadással szerzett magának 3-szor 4 korona vagyis 12 korona ügyvédi jövedelmet, melyből még levonandó a papiros, irodatartás, segédfizetés stb. Ezen készkiadásokat az ügyvédnek előlegeznie kell azonnal, s ha ügyfele jó, a legközelebbi január 1-én kapja, de az is megesik néha, hogy soha. Ha azonban egy ilyen végrehajtás nem Budapest belterületén, hanem a vámon tul van, akkor a végrehajtó és becsüs dija minden mellékkiadás nélkül 6—6 korona és a végrehajtás kocsidijakkal 25—30 koronába kerül. Mindazonáltal az ügyvédnek a közbenjárásért meg lesz állapítva 4 korona s ezért eltöltött a segédje egy félnapot s kiadott ismét esetleg 1 koronát külön. Minden ügyvédi iroda szívesen elengedi a 30—40 frtos váltók behajtását s az igazságügyminiszter csak le fog bennünket kötelezni, ha ezek behajtását bármily néven nevezendő saját közegei utján fogja eszközölni. Első sorban tehát a szegényebb néposztályt sújtó kisebb perek olcsóbbá-tételén'ík egyik módja: azzal kell kezdeni, hogy bizonyos határig ezeket bélyegtelemteni kell. A perek s főkép a kisebb követelések behajtási módjának olcsóbbá-tételének főeszköze: azok hivatalbóli díjtalan behajtása állami közegek utján. Ha az igazságügyi kormányzat a végrehajtói intézményt államosítja ugy ez a leghelyesebb. A végrehajtónak úgyis oly kicsiny a hatásköre, hogy azt igen kis kvalifikációval biró tisztviselők éppen ugy elláthatják — mint ahogy a kincstári követeléseket és a kincstári követelések módjára behajtandó egyéb követeléseket ma 1,000 koronától 1,600 koronáig díjazott állami végrehajtók hajtják be, éspedig sokkal biztosabban, mint a felek pénzéből 8 —10,000 írt jövedelmet élvező mai végrehajtók, — vagy például Ausztriában bírósági szolgák — Amtsdiener. De ha az igazságügyi kormány a mai végrehajtói intézményt tartja fenn, akkor sem ütközik nehézségbe ezen 100 koronán aluli követelések ingyenes behajtása. Az állam mindenkitől, akinek közjogi uton jövedelmet biztosit, díjtalan szolgáltatásokat is követelhet. A közjegyző bizonyos kisebb hagyatékokat díjtalanul tartozik letárgyalni, az ügyvéd ingyenes szegényvédelmeket köteles ellátni — a h. tolmács díjtalan fordításokat köteles bizonyos esetekben eszközölni - nem méltánytalan tehát azon kívánság sem, hogy a végrehajtó a 100 koronán aluli végrehajtásokat hivatalból díjtalanul egyen köteles foganatosítani. Egy másik, még méltánytalanabb szaporítása a költségeknek : az árverés-kitűzésért járó dijak. A laikus ember nem is tudja, hogy az ügyvéd a végrehajtónak az árverési hirdetmény kiírásáért legalább 1 K. 90 fillért köteles fizetni, ha egyetlen végrehajtató van. Ezen dij azonban legtöbbször 5 —10 korona között változik s igen gyakran 15—20 korona is. Márpedig az árverési hirdetmény bírói végzés, melyet minden művelt államban a bíróság irodája kibocsát, lemásol és expediál díjtalanul, mig nálunk 15—20 koronát kell ezért a végrehajtónak fizetni. 1896-ban összeállítottam a statisztikai adatokat, melyekből kitűnt, hogy ez évben a bpesti végrehajtók 258,379 drb árverési hirdetményt bocsátottak ki és csak ezen a cimen 25,837 frt 90 kr. =51,675 K. 80 fillér jövedelmük volt. A bpesti V. ker. kir. járásbíróságnál alkalmazott 17 végrehajtónak összes jövedelme pedig, a 74,403 végrehajtási cselekmény után mindenütt a minimális jövedelmet számítva, a 20 frton aluli végrehajtásokon kivül 83,555 frt 40 kr., azaz 176,110 kor. 80 fillér, vagyis azon föltétel mellett, hogy minden végrehajtási cseiekmény a tarifaszerü legkisebb díjazást hozta meg, s a csődleltározást és kisebb polgári, valamint fizetési meghagyásos végrehajtásokon és árveréseken kivül több mint 10,000 korona jövedelem jutott egy-egy végrehajtóra. És ez készpénz, mert ezt az ügyvédnek kell előlegeznie. Ezért drága Budapesten a végrehajtási eljárás és ezért oly drágák a perek, nem pedig azért, mert az ügyvédeknek ezen kis behajtási perekből valami rendkívül nagy jövedelmük volna. Ha ugy, amint most megtört a jég, az ügyvéd-képviselők a parlamentben fel fogják tárni azon nehézségeket, melyekkel az ügyvédnek egy követelés behajtásáig meg kell küzdeni s azon óriási terheket és kiadásokat, melyeket az ügy• 12 oldalrt terjed.