A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 18. szám - Kártalanitás a bünjelként lefoglalt dologért

T2 A JOG miségi panasz, helyesen alaki semmiségi okra alapított felebbezés folytán az elsőfokú bíróság ítélete, minthogy a kir. föügyzség ezt a perorvoslatot a felebbviteli főtárgyaláson visszavonta, nem volt felülvizsgálandó. Ugyancsak a főtárgyaláson vádlott védője részéről indítványozott bizonyitáskiegészités tárgyában hozott elutasító határozat ellen védő által a bp. 384 §-ának 5. és 9. pontjára alapítottan előirt módon bejelentett semmiségi panasz, helyesen alaki semmiségi okokra alapított felebbezés: minthogy az elsőbiróság vonatkozó -s az ítélet indokolásában foglalt indo­kai szerint helyesen utasította el a hivatkozott indítványt: nem volt figyelembe vehető. Az ügy érdemében: V. András sértettnek, ugy H. Miklós tanúnak esküvel erősített vallomásával, és részben V. Luka tanú vallomásával de vádlottnak beismerésével is bizonyítást nyert, hogy a vádlott a kérdéses alkalommal nevezett sértettet lőfegy­vernek reáfogásával és életveszélyes fenyegetéssel arra kénysze­ritette, hogy 10 fillér hidvámot fizessen. Az elsőfokubiróság által is megállapított ebből a tényállásból kifolyóan; minthogy vád­lott az előadott jogtalan módon, — bár csekély — vagyoni hasz­not szerzett, az elsőfokú bíróság helytelenül minősítette a vádlott cselekményét a K. B. T. 41. §-a alá eső közcsend elleni kihágás­nak, mert ez a cselekmény a zsarolás ismérveit foglalja magában. Mindazáltal, minthogy vádlott akkor, a mikor a fenyegetést alkal­mazta, magának a saját leöléséről is említést tett, a fenyegetés nem irányult egyenesen a sértett életének kioltására és ennél fogva csak általános fenyegetésnek lévén az tekintendő: vádlott cselekménye a vádinditványtól eltérően nem a btk. 353. §-a alá eső bűntettnek, hanem a 350-ában meghatározott vétségnek volt minősítendő. Ezek alapján az elsőfokú bíróság a bűncselekmény minő­sítését illetően a bp. 423. §-ának második bekezdéséhez képest megsemmisítendő, egyszersmind ugyané részben a törvénynek megfelelő ítéleti rendelkezés volt hozandó stb. Vádlottnak az eltérő minősítéshez alkalmazottan megállapí­tott büntetése az elsőfokú bíróság ítéletében felhozott enyhítő és súlyosító körülményeknek figyelembe vételével szabatott ki, mel­lőztetik mégis annak enyhítőként való felhozása, hogy vádlott kezdetben jogos téren mozgott. Egyebekben az elsőbiróság ítélete heiybenhagyatott. rt. m. kir Kúria (1902. jan. 31-én 885. sz. a.) által a sem­miségi panasznak hely adatik s mindkét alsófoku bíróság ítélete a bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján megsemmisíttetik. H. M. vádlott a btk. 350. és 353. §. 1. pontja alapján terhére rótt zsa­rolás bűntettének vádja s következményeinek terhe alól fel­mentetik. Indokok: A kir. ítélőtábla által valónak elfogadón és részben kiegészítve megállapított tényállás szerint, a vádlott a gondozására bizott csávosi hídon való átkelést a szabályrende­letileg megállapított hídvám kifizetésétől vagy annak kifizetését igazoló bárcának felmutatásától függővé tenni jogosítva lévén, abban a tényében a vádlottnak, hogy ez a vám tárgyát elzáró s leeresztett sorompónak felnyitását vámfizetés vagy annak kifize­tését igazoló bárca felmutatása nélkül tagadta m_g, majd dr. V. András sértettnek és társainak zajos és hevesebb fellépte s fenye­getése következtében, a mely a másodfokú bíróságnak ténybeli megállapítása szerint is a vádlottnak még felemlitésére sem alkalmas volt, személyének biztonsága ugy a vámtárgynak az esetleges erőszak ellen való megvédése céljából lőfegyvert kihozva s a sér­tettre ráfogva azt a kijelentést tette, «vagy te halsz meg vagy én de fize ned kell* a fenforgó kürülmények kózt büntetendő cse­lekmény tényálladéka nem forog fenn; mert vádlott akkor, a mi­kor ezen fenyegetést használta, a másodfokú bíróság megállapí­tása szerint saját magának a lelövését is hangoztatta, a mely tényből maga a kir. ítélőtábla azt a jogi következtetést vonta le, hogy a vádlottnak fenyegetése nem irányult egyenesen a sér­tett életének a kioltására; következőleg azt életveszélyesnek nem tartotta, de nem is tekinthette ilyennek, mert a fenyegetés csak feltételes volt, a sértett személye ell n egyenesen nem is irányult, hanem abból a célból alkalmaztatott, hogy a vám tárgya ellen eset­leg intézendő jogtalan támadás: a leeresztett sorompónak erősza­kos felnyitása megakadályoztassék. Az alsófoku bíróságok tehát az által, hogy a vádlottnak a vád alapjául szolgáló tettében büntetendő cselekmény feníorgá­sát állapították meg, a B. P. 385. §. 1. pontjának a) tételében meghatározott semmiségi okra szolgáltattak alapot s így tévesen alkalmazták a büntető törvénynek megfelelő rendelkezéseit — a miért is a közvédő és a vádlott által a másodfokú bíróság íté­lete ellen a bp. 385. §-ánák 1. a) pontja alapján bejelentett sem­miségi panasznak helyt adni, mindkét alsófoku bíróságnak ítéletét megsemmisíteni és a bp. 437. §-nak 3. bekezdése értelmében a törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellett. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A pozsonyi tszéknél Götzl Gyula, nagyszombati kereskedő ellen, bej. máj. 31, fsz. jun. 10, csb. Würtzler Ödön, tg. Eichenwald Gyula dr. — A dévai tszéknél Vlád Sándor szászvárosi cég ellen, bej,'máj. 30, fsz. jun. 18, csb. Hidegh István, tg. Pataky Dániel dr. — A balassagyarmati tszéknél Kálmán Joel nagyszécsenyi kereskedő ellen, bej. máj. 20. fsz. jun. 7, csb. Köröm László, tg. Koltai Ernő dr. — A temesvári tszéknél Jeck Péter németbenceki szatócs ellen, bej. máj. 23, i'sz. jun. 21. — A székesfehérvári tszéknél Herczeg Ignác helybei) cég ellen, bej. jun. 5, fsz. jun. 27, csb. Sohár Béla, tg. Hajós Rezső dr. — A veszprémi tsséknél ifj. Neu Jakab helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 16, fsz. jul, 3, csb. Misley Sándor dr, tg. Benkő Károly dr. — A székesfehérvári tszéknél Reichard Fülöp csákvári cég ellen, bej. jun. 10, fsz. jun. 27, csb. Sohár Béla, tg. Schlam­madinger Jenő dr. — A temesvári tszéknél Szilasi gőzmalom rész­vénytársaság ellen, bej. máj. 26, fsz. jun. 25. csb. Herrmann Béla, tg. Weldin József dr. — A szatmár-németi tszéknél Purjesz Mór nagybányai kereskedő ellen, bej. jun. 7, fsz. jun. 19, csb. Dezső Kálmán di, tg. Drágos Teofil dr. — A székelyudvarhelyi tszéknél Szakács János helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 25, fsz. jul. 21. csb. Göllner Béla dr, tg. Kovácsy Albert dr. Pályázatok: A muzslai jbiróságnál birói áll. máj. 10. (94). Kúriai és táblai értesitések. Kérjük t. elöfistóinket, hogy ismételt tudakozódás esetén a megtudott iktató számot ts írják meg, ne csak a felek neveit. Beszterce, W. A dr. Klein-Hollánder érk. 3,108/901. p. sz. a, előa. Hűvös, ápr. 23. hh. — Erzsébetváros I. Gy. dr. A jövő számban. Hatvan L. A. dr. Csontos - Csontos érk. 7,396/901. sz. a. előa. Kacs­kovics, n. e. Natusek—Sisa érk. 7,271/901. sz. a. előa. Kacskovics n. e. — Harmeffer—Diamant érk. 970/902. sz. a. előa. Forster, n. e. — Gaál-Fischer érk. 1,288/902. v. sz. a. ápr. 20. ülésen kívül elint. — Nagyszeben, B. J. dr. Kincstár és preszbitérium-Obendorfer érk. 1201 -2/902. p. sz. a. előa. Uhlyarik n. e. — Nagyszeben, H. K. dr. Krausz—Krausz Í6,635/901.) ápr. 20. hh. Pécs, B. A. dr. Berger—Csejt­hey febr. 5. hh. Ugyanezt már megüzentük a lő. számban. — Szig­vart—Polonyi—Eizer—-Bubics étk. 7,304—5 901. p. sz. a. előa. Sárói Szabó, ne. — Siklós, S. E. dr. Lezsetái—Bódis érk. 3,283/801. sz. a. előa. Hűvös, n. e. — Nóvák—Siklósi tak. és hit. egylet érk. 7,421/901. sz. a. előa. Egry. n. e. — Hollós—Nasy érk. 4,331 901. sz. a előa., Trink. n. e. —Fekete—Fekete érk. 4,791/901. sz. a. előa. lstvánfy, n. e. — Werndorfer Hirsch érk. 7,119/901. sz. a. előa. Vaszilievics, n. e. — Kerpucz—Tausz érk 1.045/902. sz. a. előa. Oroszi 11. e. — Kelemfy— Nyikos érk. 1,042/902. sz. a. előa. Illés Jenő, ápr. 30. hh. — Újvidék C. A. M. dr. Szeverini—Szeverini (2,j74/901.) ápr. 29. rendelv. — Zombor, G. I. dr. Bamberger—Spreitrer (5,147/901.) ápr. 18. mv. Közjegyzőjelölt, volt gyakorló ügyvéd, aki egy éven át mint hivatalból kirendelt helyettes is működött, a német és tót nyelvet tökéletesen birja, nagyforgalmu közjegyzői irodába helyettesnek ajánlkozik. Cim a kiadó­hivatalban. Nagyforgalmu vidéki takarékpénztár ügyésze keres bejegyezhető, főleg telekkönyvi ügyekben \ár némi jár­tassággal biró joggyakornokot, mielőbbi belépésre. Föl­tételek egyesség szerint. Cim a kiadóhivatalban. 3—1 ANKER biztosító társaság. Az Anker élet- és járadékbiztosító társaság Bécsben, április 19-én tartotta 43-ik rendes közgyűlését, gróf Prokesch Osten Antal ur elnöklete alatt. A számadási jelentésből kitü­nőleg, 1901. évben 10.358 ajánlat 54.209,15 V K tökére és 58,049 K jára­dékra nyújtatott be és 7996 szerződés 40,747.118 K tőkére és járadékra létesíttetett. Az év végén érvényben volt 8,7943 szerződés 511,331.371 K tőkére és 361.373 K járadékra. Az 1901. évben halálesetekért, visszavá­sárlásokért, életeseti biztosításokért és járadékbiztosításokért 4,458.212 K, a nyereményrészesüléssel kötött haláleseti biztositások osztalékalapjaiból és a minimális eredménynyel garantirozott túlélési csoportok alapjaiból — a társaság által az üzleti nyereségből adott összeg hozzászámitásával — 7,760.110 K, összesen 1^,218.323 K fizetteett ki, míg a tartalékok szabályszerű emelésére 13,525.273 K fordíttatott. A halálesetre nyereményrészesüléssel biztosítottak nyereményosz­talék gyanánt A osztalékterv szerint az évi dijnak 25°/,)-át, B osztalék­terv szerint (emelkedő osztalék) a biztosítás tartamához képest az évi dijaknak 24, 2], 18, 15, 12 és 9°/0-át kapják, mely a társaság budapesti pénztáránál felvehető. A biztosítéki vagyon, a számadási jelentésből kitünöleg. a tőke- és járadékbiztosítások 48,661.112 K-ra rugó dijtarta­lékailjól (biztosítási alapoki és a minimális eredménynyel garantirozott túlélési csoportbi/.tositások 79.970.113 K-t kitevő alapjaiból, tehát össze­sen 128,631.226 K-bcl áll; ehhez jön még a 2,000.000 K-t kitevő alap­töke és a tőketartalék a kölcsöntartalékokkal, melyek az 1901. évi nye­reségből adott összeg hozzászámitásával 6,264.299 K-ra rúgnak, tehát összesen 136.895,526 K. Az összes vagyon 144,990.379 K. Ami a vagyon elhelyezését illeti, az a törvényes határozmányok­nak t liesen megfelelően történik és budapesti, bécsi és belgrádi ingat­lanokból, pupilláris jelzálogkölcsönökből, valamint pupilláris értékpapí­rokból áll a és felügyelő bizottság elismeréssel hangsúlyozza, hogy a vagyon állomány beható megvizsgálása ismét bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy a társaság a vagyon elhelyezésénél szigorú szoliditással jár el és a biztosítási alapok és a díjtartalékok gazdag díjazására különös gondot fordít. A részvényesek között kamat és felülosztalék gyanánt 40O.OOO K osztatik szét; a nyereményrészesüléssel biztosítottak osztalékalapjának javadalmazására 340.000 K utaltatik át és a rendkívüli tartalékok eme­lésére 100.000 K fordittatik. Az 1901. évben a nyereményrészesüléssel biztosítottaknak és a (elszámolásra került garantirozott túlélési csoport­biztositások tagjainak nyereményosztalékok gyanánt 747.527 K fizetett ki. Az 1901. évi részvényszelvény 1902. április 11-től kezdve a társaság budapesti és bécsi pénztárainál 200 K-val váltatik be. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V„ Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. P»UA8 RESZVÉfcTAMAftíO NYOMtMJ* BUDAPESTEK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom