A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 18. szám - Kártalanitás a bünjelként lefoglalt dologért

T2 A JOG miségi panasz, helyesen alaki semmiségi okra alapított felebbezés folytán az elsőfokú bíróság ítélete, minthogy a kir. föügyzség ezt a perorvoslatot a felebbviteli főtárgyaláson visszavonta, nem volt felülvizsgálandó. Ugyancsak a főtárgyaláson vádlott védője részéről indítványozott bizonyitáskiegészités tárgyában hozott elutasító határozat ellen védő által a bp. 384 §-ának 5. és 9. pontjára alapítottan előirt módon bejelentett semmiségi panasz, helyesen alaki semmiségi okokra alapított felebbezés: minthogy az elsőbiróság vonatkozó -s az ítélet indokolásában foglalt indokai szerint helyesen utasította el a hivatkozott indítványt: nem volt figyelembe vehető. Az ügy érdemében: V. András sértettnek, ugy H. Miklós tanúnak esküvel erősített vallomásával, és részben V. Luka tanú vallomásával de vádlottnak beismerésével is bizonyítást nyert, hogy a vádlott a kérdéses alkalommal nevezett sértettet lőfegyvernek reáfogásával és életveszélyes fenyegetéssel arra kényszeritette, hogy 10 fillér hidvámot fizessen. Az elsőfokubiróság által is megállapított ebből a tényállásból kifolyóan; minthogy vádlott az előadott jogtalan módon, — bár csekély — vagyoni hasznot szerzett, az elsőfokú bíróság helytelenül minősítette a vádlott cselekményét a K. B. T. 41. §-a alá eső közcsend elleni kihágásnak, mert ez a cselekmény a zsarolás ismérveit foglalja magában. Mindazáltal, minthogy vádlott akkor, a mikor a fenyegetést alkalmazta, magának a saját leöléséről is említést tett, a fenyegetés nem irányult egyenesen a sértett életének kioltására és ennél fogva csak általános fenyegetésnek lévén az tekintendő: vádlott cselekménye a vádinditványtól eltérően nem a btk. 353. §-a alá eső bűntettnek, hanem a 350-ában meghatározott vétségnek volt minősítendő. Ezek alapján az elsőfokú bíróság a bűncselekmény minősítését illetően a bp. 423. §-ának második bekezdéséhez képest megsemmisítendő, egyszersmind ugyané részben a törvénynek megfelelő ítéleti rendelkezés volt hozandó stb. Vádlottnak az eltérő minősítéshez alkalmazottan megállapított büntetése az elsőfokú bíróság ítéletében felhozott enyhítő és súlyosító körülményeknek figyelembe vételével szabatott ki, mellőztetik mégis annak enyhítőként való felhozása, hogy vádlott kezdetben jogos téren mozgott. Egyebekben az elsőbiróság ítélete heiybenhagyatott. rt. m. kir Kúria (1902. jan. 31-én 885. sz. a.) által a semmiségi panasznak hely adatik s mindkét alsófoku bíróság ítélete a bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján megsemmisíttetik. H. M. vádlott a btk. 350. és 353. §. 1. pontja alapján terhére rótt zsarolás bűntettének vádja s következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok: A kir. ítélőtábla által valónak elfogadón és részben kiegészítve megállapított tényállás szerint, a vádlott a gondozására bizott csávosi hídon való átkelést a szabályrendeletileg megállapított hídvám kifizetésétől vagy annak kifizetését igazoló bárcának felmutatásától függővé tenni jogosítva lévén, abban a tényében a vádlottnak, hogy ez a vám tárgyát elzáró s leeresztett sorompónak felnyitását vámfizetés vagy annak kifizetését igazoló bárca felmutatása nélkül tagadta m_g, majd dr. V. András sértettnek és társainak zajos és hevesebb fellépte s fenyegetése következtében, a mely a másodfokú bíróságnak ténybeli megállapítása szerint is a vádlottnak még felemlitésére sem alkalmas volt, személyének biztonsága ugy a vámtárgynak az esetleges erőszak ellen való megvédése céljából lőfegyvert kihozva s a sértettre ráfogva azt a kijelentést tette, «vagy te halsz meg vagy én de fize ned kell* a fenforgó kürülmények kózt büntetendő cselekmény tényálladéka nem forog fenn; mert vádlott akkor, a mikor ezen fenyegetést használta, a másodfokú bíróság megállapítása szerint saját magának a lelövését is hangoztatta, a mely tényből maga a kir. ítélőtábla azt a jogi következtetést vonta le, hogy a vádlottnak fenyegetése nem irányult egyenesen a sértett életének a kioltására; következőleg azt életveszélyesnek nem tartotta, de nem is tekinthette ilyennek, mert a fenyegetés csak feltételes volt, a sértett személye ell n egyenesen nem is irányult, hanem abból a célból alkalmaztatott, hogy a vám tárgya ellen esetleg intézendő jogtalan támadás: a leeresztett sorompónak erőszakos felnyitása megakadályoztassék. Az alsófoku bíróságok tehát az által, hogy a vádlottnak a vád alapjául szolgáló tettében büntetendő cselekmény feníorgását állapították meg, a B. P. 385. §. 1. pontjának a) tételében meghatározott semmiségi okra szolgáltattak alapot s így tévesen alkalmazták a büntető törvénynek megfelelő rendelkezéseit — a miért is a közvédő és a vádlott által a másodfokú bíróság ítélete ellen a bp. 385. §-ánák 1. a) pontja alapján bejelentett semmiségi panasznak helyt adni, mindkét alsófoku bíróságnak ítéletét megsemmisíteni és a bp. 437. §-nak 3. bekezdése értelmében a törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellett. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A pozsonyi tszéknél Götzl Gyula, nagyszombati kereskedő ellen, bej. máj. 31, fsz. jun. 10, csb. Würtzler Ödön, tg. Eichenwald Gyula dr. — A dévai tszéknél Vlád Sándor szászvárosi cég ellen, bej,'máj. 30, fsz. jun. 18, csb. Hidegh István, tg. Pataky Dániel dr. — A balassagyarmati tszéknél Kálmán Joel nagyszécsenyi kereskedő ellen, bej. máj. 20. fsz. jun. 7, csb. Köröm László, tg. Koltai Ernő dr. — A temesvári tszéknél Jeck Péter németbenceki szatócs ellen, bej. máj. 23, i'sz. jun. 21. — A székesfehérvári tszéknél Herczeg Ignác helybei) cég ellen, bej. jun. 5, fsz. jun. 27, csb. Sohár Béla, tg. Hajós Rezső dr. — A veszprémi tsséknél ifj. Neu Jakab helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 16, fsz. jul, 3, csb. Misley Sándor dr, tg. Benkő Károly dr. — A székesfehérvári tszéknél Reichard Fülöp csákvári cég ellen, bej. jun. 10, fsz. jun. 27, csb. Sohár Béla, tg. Schlammadinger Jenő dr. — A temesvári tszéknél Szilasi gőzmalom részvénytársaság ellen, bej. máj. 26, fsz. jun. 25. csb. Herrmann Béla, tg. Weldin József dr. — A szatmár-németi tszéknél Purjesz Mór nagybányai kereskedő ellen, bej. jun. 7, fsz. jun. 19, csb. Dezső Kálmán di, tg. Drágos Teofil dr. — A székelyudvarhelyi tszéknél Szakács János helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 25, fsz. jul. 21. csb. Göllner Béla dr, tg. Kovácsy Albert dr. Pályázatok: A muzslai jbiróságnál birói áll. máj. 10. (94). Kúriai és táblai értesitések. Kérjük t. elöfistóinket, hogy ismételt tudakozódás esetén a megtudott iktató számot ts írják meg, ne csak a felek neveit. Beszterce, W. A dr. Klein-Hollánder érk. 3,108/901. p. sz. a, előa. Hűvös, ápr. 23. hh. — Erzsébetváros I. Gy. dr. A jövő számban. Hatvan L. A. dr. Csontos - Csontos érk. 7,396/901. sz. a. előa. Kacskovics, n. e. Natusek—Sisa érk. 7,271/901. sz. a. előa. Kacskovics n. e. — Harmeffer—Diamant érk. 970/902. sz. a. előa. Forster, n. e. — Gaál-Fischer érk. 1,288/902. v. sz. a. ápr. 20. ülésen kívül elint. — Nagyszeben, B. J. dr. Kincstár és preszbitérium-Obendorfer érk. 1201 -2/902. p. sz. a. előa. Uhlyarik n. e. — Nagyszeben, H. K. dr. Krausz—Krausz Í6,635/901.) ápr. 20. hh. Pécs, B. A. dr. Berger—Csejthey febr. 5. hh. Ugyanezt már megüzentük a lő. számban. — Szigvart—Polonyi—Eizer—-Bubics étk. 7,304—5 901. p. sz. a. előa. Sárói Szabó, ne. — Siklós, S. E. dr. Lezsetái—Bódis érk. 3,283/801. sz. a. előa. Hűvös, n. e. — Nóvák—Siklósi tak. és hit. egylet érk. 7,421/901. sz. a. előa. Egry. n. e. — Hollós—Nasy érk. 4,331 901. sz. a előa., Trink. n. e. —Fekete—Fekete érk. 4,791/901. sz. a. előa. lstvánfy, n. e. — Werndorfer Hirsch érk. 7,119/901. sz. a. előa. Vaszilievics, n. e. — Kerpucz—Tausz érk 1.045/902. sz. a. előa. Oroszi 11. e. — Kelemfy— Nyikos érk. 1,042/902. sz. a. előa. Illés Jenő, ápr. 30. hh. — Újvidék C. A. M. dr. Szeverini—Szeverini (2,j74/901.) ápr. 29. rendelv. — Zombor, G. I. dr. Bamberger—Spreitrer (5,147/901.) ápr. 18. mv. Közjegyzőjelölt, volt gyakorló ügyvéd, aki egy éven át mint hivatalból kirendelt helyettes is működött, a német és tót nyelvet tökéletesen birja, nagyforgalmu közjegyzői irodába helyettesnek ajánlkozik. Cim a kiadóhivatalban. Nagyforgalmu vidéki takarékpénztár ügyésze keres bejegyezhető, főleg telekkönyvi ügyekben \ár némi jártassággal biró joggyakornokot, mielőbbi belépésre. Föltételek egyesség szerint. Cim a kiadóhivatalban. 3—1 ANKER biztosító társaság. Az Anker élet- és járadékbiztosító társaság Bécsben, április 19-én tartotta 43-ik rendes közgyűlését, gróf Prokesch Osten Antal ur elnöklete alatt. A számadási jelentésből kitünőleg, 1901. évben 10.358 ajánlat 54.209,15 V K tökére és 58,049 K járadékra nyújtatott be és 7996 szerződés 40,747.118 K tőkére és járadékra létesíttetett. Az év végén érvényben volt 8,7943 szerződés 511,331.371 K tőkére és 361.373 K járadékra. Az 1901. évben halálesetekért, visszavásárlásokért, életeseti biztosításokért és járadékbiztosításokért 4,458.212 K, a nyereményrészesüléssel kötött haláleseti biztositások osztalékalapjaiból és a minimális eredménynyel garantirozott túlélési csoportok alapjaiból — a társaság által az üzleti nyereségből adott összeg hozzászámitásával — 7,760.110 K, összesen 1^,218.323 K fizetteett ki, míg a tartalékok szabályszerű emelésére 13,525.273 K fordíttatott. A halálesetre nyereményrészesüléssel biztosítottak nyereményosztalék gyanánt A osztalékterv szerint az évi dijnak 25°/,)-át, B osztalékterv szerint (emelkedő osztalék) a biztosítás tartamához képest az évi dijaknak 24, 2], 18, 15, 12 és 9°/0-át kapják, mely a társaság budapesti pénztáránál felvehető. A biztosítéki vagyon, a számadási jelentésből kitünöleg. a tőke- és járadékbiztosítások 48,661.112 K-ra rugó dijtartalékailjól (biztosítási alapoki és a minimális eredménynyel garantirozott túlélési csoportbi/.tositások 79.970.113 K-t kitevő alapjaiból, tehát összesen 128,631.226 K-bcl áll; ehhez jön még a 2,000.000 K-t kitevő alaptöke és a tőketartalék a kölcsöntartalékokkal, melyek az 1901. évi nyereségből adott összeg hozzászámitásával 6,264.299 K-ra rúgnak, tehát összesen 136.895,526 K. Az összes vagyon 144,990.379 K. Ami a vagyon elhelyezését illeti, az a törvényes határozmányoknak t liesen megfelelően történik és budapesti, bécsi és belgrádi ingatlanokból, pupilláris jelzálogkölcsönökből, valamint pupilláris értékpapírokból áll a és felügyelő bizottság elismeréssel hangsúlyozza, hogy a vagyon állomány beható megvizsgálása ismét bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy a társaság a vagyon elhelyezésénél szigorú szoliditással jár el és a biztosítási alapok és a díjtartalékok gazdag díjazására különös gondot fordít. A részvényesek között kamat és felülosztalék gyanánt 40O.OOO K osztatik szét; a nyereményrészesüléssel biztosítottak osztalékalapjának javadalmazására 340.000 K utaltatik át és a rendkívüli tartalékok emelésére 100.000 K fordittatik. Az 1901. évben a nyereményrészesüléssel biztosítottaknak és a (elszámolásra került garantirozott túlélési csoportbiztositások tagjainak nyereményosztalékok gyanánt 747.527 K fizetett ki. Az 1901. évi részvényszelvény 1902. április 11-től kezdve a társaság budapesti és bécsi pénztárainál 200 K-val váltatik be. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V„ Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. P»UA8 RESZVÉfcTAMAftíO NYOMtMJ* BUDAPESTEK.