A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 18. szám - Az igazságügyi költségvita a képviselőházban

s'i w .§ él c c 5 v >•-? ^ C r. g T3 "g Ü 5 £ — •« •S H g; DC >S *^ — LJO £ c-£ :J in 3; >» >. -71 C >,"5 c c Hozott ítéletek száma Ülésen kívül elint, ügyek száma Jegyzet 1+8 1 102 2. Betlenfalvi Antal 509 72 2 18 3. Kok János öl 100 A büntető tanács ta<;ja •Í-. Emödy Béla ... 291 100 23 105 ö. Hedry Lőrinc ... £•/.'] 230 84 í) _ 93 _ 6. Horánszky Adolf 133 77 12 45 Csak 1901 szept. 30 túl 7. Juhász Andor ... 51 24 1 1 26 — 8". Kaczvinszky Géza 328 84 28 1 í) 26 — S). Madzsár Károly 190 68 1 125 133 A büntető tanács tagja lü. Oroszv Géza ... 244 52 14 26 1901 szept. 25-ig 11. Radványi Antal _ 235 79 29 1 — 122 12. Raisz Béla 424 101 11 1 15 Koronaügyészhelyettessé kinev. ín. Simon Géza 137 56 23 106 120 A büntető tanács tagja 11. Spóner Gyula 158 62 68 ... 99 135 « IC <í « ló. Szalay Tamás ... 237 87 118 16. Taug Emil 310 9U 29 í 198 17. Varjassy Ferenc — 237 74 20 — 1 18 112 — 18. Váry Gyula 149 45 109 139 « « « « 19. Weiss Károly 176 57 113 155 « (. « « Ezen kimutatásban feltűnik és magyarázatra szorul a hozott Ítéletek aránytalanul csekély száma, az elintézett ügydarabokhoz mérten. így p. o. Raisz Béla elintéz 424 ügydarabot c.s hoz ennek dacára összegen 15 Ítéletet, Betlenfalvi Antal elintéz 539 ügydarabot és hoz 18 ítéletet stb. És ez annál feltűnőbb, mert, hogy az adott példánál maradjunk, Raisz ur elintézett: visszautasítással 8, helybenhagyólag 176, megváltoztatólag 123, megsemmisítéssel 13, feloldólag 15 és más módon 78 ügydarabot. Betlenfalvi elintézett: visszautasítással 14, helybenhagyólag 140, megváltoztatással 87, megsemmitéssel 9, feloldólag 14 és más módon 229 ügyet. És ennek dacára ezek csak 15 illetve 18 íteletet hoztak volna? Majdnem hihetetlen! Abnormis azon tanácsülések, nyilvános és főtárgyaiások száma, amelyekben az egyes birák résztvettek. Akad biró, p. o. Madzsár, aki 146 ülésben vett részt; Weiss 135, Emődy 132, Simon 130 stb. Ez körülbelül hetenkint 3 napi ülésezésnek felel meg. Ezen munkateher mellett az elintézett ügyek száma nagy erőmegfeszitésről tesz tanúságot. (Folytatjuk.) Révai Lajos dr. y' Az igazságügyi költségvita a képviselőházban Április 24 Issekutz Győző: A bifói javadalmazások elégtelenségéről szól. Különösen az alsóbb birák helyzetének javítása sürgős, ugy az anyagi függetlenség, mint az erkölcsi öntudat s megnyugvás céljából. Hibáztatja, hogy az ítélkező bíróról az előléptetés alapjául szolgáló hivatalos információk titkosak; kéri az előléptetési törvény megalkotását és szükségesnek tartja a hivatali minősítési táblázatnak a bírákkal való közlését. Kéri a minisztert, hogy a törvényszékek keretében egy-egy számvevői állást szervezzen s igy a birákról és ügyészekről levegye azt a terhet, mely a pénzkezeléssel s számadásokkal rájuk nehezedik. Dicséri a birák hozzáférhetetlenségét és a politikai áramlatoktól való függetlenségét. A birói ; zabád mérlegelés dolgában Simonyi-Semadammal polemizál, majd a kúriai bíráskodást ves;i védelmébe némely támadás ellenében. Szükségesnek tartaná, hogy egynémely közjegyzői teendők kiválóbb ügyvédekre ruháztassanak át. Célszerűnek tartaná azt, ha érdemes bírákat is neveznének ki közjegyzőkké, mert ez egyrészt nyugdijnaegtakaritást jelenthetne, másrészt a közjegyzőségeknek jó kezekbe való tételét is biztosítaná. Dicséri az ügyvédi kar erejét és kívánja, hogy testületüknek megadják a teljes autonómiát. Példát hoz fel arra, hogy amikor az ügyvédi kar a maga kebeléből kizárt egy megbélyegzett embert, a Kúria mint felsőbb fórum, visszavétette azt a kamaráija. Az ügyvédképzésben nem akar engedményeket tenni, ellenkezőleg, a vizsgák szigorítását és a gyakorlati idő meghosszabbítását tartja szükségesnek. Nem helyes, hogy igazságszolgáltatásunk nem a nemzeti jogfejlődés, hanem a külföldi törvényalkotások alapján épül fel. A büntetőtörvénykönyvről szólva kijelenti, hogy ma, amikor a gyilkosságra csoportok alakulnak, anarkhisztikus fölforgató törekvés.ket látunk, nem hive a halálbüntetés eltörlésének. A polgári perrend bírálata során, a «fizetési meghagyások, ellen szólal töl. A végrehajtási törvény reformja elől sem szabad eizárkózni, a telekkönyvi rendtartás reformra szorul. Á költségvetést eifogadja (Helyeslés jobbról.) Várady Károly elismeréssel szól a költségvetés összeállításáról és a takarékosságról, amely abban megnyilatkozik. Nem is vonja a miniszt-r alaposságát kétségbe, csak végtelenül lassúnak tartja a törvényalkotásban. A jogás.memzetnek csúfolt Magyarországban még most sincs meg a polgári törvénykönyv s a büntető törvénykönyv megalkotása is késik. Kéri a minisztert, ho^y az utóbbi megalkotásánál gyakorlati szempontok is vezessék. Kifogásolja a bíráskodási eljárást. Határozati javaslatokat nyújt be, amelyek szerint a miniszteri és államtitkári nyugdijak megszüntessenek, továbbá, hogy a zugirászat megfékeztessék.(Helyeslés a szélsőbalon.) Kiss Emil örömmel üdvözli azt a korszakalkotó művet, amely, mint az általános polgári törvénykönyv tervezete, ma már teljes indokolásával közkézen forog. Nagy mfí ez, melynek értékét, fontosságát, nagyfontosságú jelentőségét kell, hogy a laikus nem-jogász közönség is érezze, hisz igazságszolgáltatásunk épületének szilárd, megdönthetetlen, állandó alapját látjuk benne megvetve. Egy másik hasonló nagy munka a polgári törvénykezé.-i rendtartásról szóló javaslat. A szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság hármas jelszava alatt már évezredek óta folyik az áldásos, üdvös harc, a serény munka, hogy megalkottassék a polgári törvénykezés egész vonalán a perrendtartás, tehát ne csak a sommás, hanem a rendes eljárásban is. Örömmel kell konstatálni azt is, hogy a sommás eljárásban inaugurált perjogi elveket, eljárási szabályokat szerencsés kéz illesztette be a teljes perrend rendszerébe; a szóbeliség és közvetlenség legtisztább, legintenzívebb fejlesztésére irányuló törekvésnek minden attribútumával találkozunk az uj javaslatban. Sürgeti a telekkönyvi rendtartásról, a telekkönyvek egyszerűsítéséről, a telekkönyveknek a tényleges állapottal való összhangzatba hozataláról szóló javaslatokat. Zboray Miklós a régóta követelt különitési törvényt sürgeti. Megrendszabályozandónak tartja az úgynevezett hitelszövetkezeteket, amelyek uzsoráskodnak. Barátja némely szövetkezetnek. Eötvös Bálint: A néppártiaknak! Zboray Miklós nem felekezetek szerint bírálja a szövetkezeteket. Példákat sorol fel a hitelszövetkezetek üzelmeiről. A törvényszéki tárgyalások menete ellen is sok kifogása van. Figyelmébe ajánlja a miniszternek a fővárosi járásbíróságok egyesítését. A költségvetést nem fogadja el. (Helyeslés a néppárton.) Radovanovics György a sommás és a büntető eljárás hiányairól, majd a büntelőtörvénykönyv reformjáról szól s azt találja, hogy az abban foglalt humánus intézkedések éppen az ellenkező eredményt szülték, mint amelyeket vártak. A büntető eljárás egyszerűsítését kéri. A horvátországi jogsegély visszásságát számos esettel világítja meg, amelyek közül nem az utolsó az, hogy a horvát külön halászati törvény folytán Torontál és Szerémm;gye közölt a Dunán 1 gy a rákokra, mint a halakra más-más tilalmi idő van ugy az egyik, mint a másik parton. (Derültség.) Meg kell szüntetni a horvát és magyarországi törvények közötti külömbséget. Bizalommal van a miniszter iránt és a költségvetést elfogadja. Búzát h Ferenc az uzsoráról beszél s azt fejtegeti, hogy az uzsoratörvény most az uzsorásokat védelmezi, nem az adósokat. A tőzsde megrendszabályozását, a birói eljárásnál pedig a vallási szertartásos eskü behozatalát sürgeti. Pintér Sándor szerint ezt az üres kifejezést: jogállam, törülni kell a parlament szótárából. Erre a szóra szükség nincs, mert hisz az állam szóban bcnnfoglaltatik a jog értelme, s meg is szégyeníti ez a kifejezés a magyar nemzetet. Németből van ez a kitétel átültetve rosszul és értelmetlenül. Azt hallja itt a Házban elég gyakran: törpe birtokosok, törpe birtok. Szerinte a törpe szó mértékül csak élŐ személyekre használható. A magyar faj nem törpe: tehát törpe birtokos sincs. Általában tiltakozik az ellen, hogy helytelen kifejezéseket hozzanak itt a Házban divatba s kéri a Házat, kerülje az idegenszerűségeket. Sajnálja, hogy ha nálunk retormokról van szó, rögtön a nyugathoz fordulunk, holott keleten is találhatnánk elég sok szép és okos dolgot. Felhívja a miniszter figyelmét a birói előléptetések megjavítására s a költségvetést elfogadja. (Folytatása következik.)