A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 13. szám - Igazságszolgáltatásunk nyomorusága

52 A JOG kizáró ok; tekintetében önmagának ellenmondóvá vált, a bp. 427. §-nac 6. pontjában meghatározott semmiségi ok forog fenn; mi miatt az esküdtbíróság által az esküdteknek ismertetett határozata alapján hozott Ítélet törvényszerűnek nem mondható: A m. kir. Kúria (1902. febr. 8-án 1,141. sz. a.) haláltokozott súlyos testi sértés büntette miatt vádolt K. György ellen folyamatba tett bünperben,a melyben a kassai kir. törvényszék, mint esküdtbíróság 1901. jun. 5-én 3,648. sz. a. Ítélt, a kir. ügyésznek a bp. 427. §. 6 pontja,illetve a 384. §. 10. pontja és a 385. §. 1. c. pontja alapján közbevetett semmiségi panasza következtében nyilvános tárgyaláson bírálat alá vévén következő végzést hozott: A Kir. ügyész semmiségi panaszának hely adatik 1-az esküdtbirósági Ítélet az ennek alapjául szolgált esküdtszéki tárgyalással együtt a bp. 427 §-a .6. pontjában meghatározott semmiségi ok miatta bp. 437. §. 2-ik bekezdés, illetve a 404. §. első bekezdése értelmében me. semmisittetik és az eljárt kir. törvényszék mint esküdtbíróság uj tárgyalás tartására és uj határozat hozatalára utasittatik. Indokok: Az esküdtszéki tötárgyalásról szóló jegyzőkönyv szerint, miután az esküdtek a vádlott bűnösségét tárgyazó 1-ső kérdésre hétnél több szavazattal «igen»nel feleltek volna, arra a második kérdésre vonatkozóan; «A K. György vádlott által ifj. H. András testén ejtett halálos kimenetelű sértés a vádlott személyét ifj. H. András részéről fenyegető, jogtalan és közvetlen megtámadás elhárítására szükséges volt-e? Igen, vagy nem? az esküdtek főnöke az esküdtek határozataként «nem»-et hirdetett ki; majd az egyik esküdtnek felszólalására, hogy a főnök az esküdteknek a 2. kérdésre hozott határozatát nem helyesen hirdette ki s ?z esküdtbíróság elnökének ama kitanitására, hogy azl. kérdésre az esküdtek határozata csak abban az esetben szólhat <nem»-re, ha «nem>-mel hétnél többen szavaztak volna, ekkor nyomban az esküdtek határozataként «igent» hirdetett ki az esküdtszék íőnöke, a mely határozat alapján keletkezett az esküdtbiróságnak a vádlottat a vád alól felmentő Ítélete; minthogy azonban az esküdtbíróság elnökének fennebb ismertetett kitanitása nem felel meg a bp. 368. §-nak első bekezdésében foglalt rendelkezésnek, a mely szerint az esküdteknek ama határozatára, amely a vádlottat bűnösnek mondja ki, vagy a büntető törvénynek különös rendelkezése értelmében súlyosabb büntetési nemnek s tételnek alkalmazását vonja maga után, legalább nyolc igenlő szavazat szükséges; minden más esetben egyszerű szavazattöbbség dönt s ennél fogva a jelen esetben is az egyszerű szavazattöbbségre lett volna az esküdtek figyelme irányítandó a «hétné! több szavazat> helyett; minhogy az esküdteknek a 2. kérdésre vonatkozó határozatának az esküdtek főnöke által ujabban történt kihirdetése a bp. 370. §-ban szabályozott «helyesbitő eljárás* nélkül eszközöltetett; de az esküdtekhez intézett kérdéseket feltüntető Írásbeli jegyzékben olvasható főnöki feljegyzések is sem nem szabatosak, sem nem összhangzók; minthogy ezek szerint az esküdtek határozata lényegében, t. i. a beszámítást kizáró ok tekintetében önmagának ellentmondóvá vált s így a bp. 427. §-nak 6. pontjában meghatározott semmiségi ok forog fenn, mi miatt az esküdteknek ismertetett határozata alapján hozott Ítélet törvényszerűnek nem mondható: ezeknél fogva — annak megjegyzése mellet, hogy az esküdtbíróság ítéletében az esküdteknek névs/erinii felsorolása a bűnvádi perrendtartásnak sem 327, sem 375. §-ban előírva nincsen, és így mellőzendő: a jelen végzés rendelkező része szerint kellett határozni. Megsemmisítés amiatt, mert az esküdtbíróság a vádlott büntetésének kiszabásánál csupán a súlyosító körülményeket mérlegelte, a fenforgó enyhitó körülményeket pedig figyelmen kivül hagyta. Nyomatékos enyhítő körülmény gyilkosságnál, hogy a vádlott szerelmi szenvedély hatása alatt jutott végleges elhatározására s hogy valamint a szenvedély vakító hatása, ugyaszeszes italok élvezete is a vádbeli cselekmény elkövetése idejében esze ellenálló tevékenységének erejét s a megfontolás higgadtságának fokát is csökkentette, bűnös elhatározását pedig jelentékeny mértékben könnyítette. Ezeken felül az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a legsúlyosabb büntetésnek kiszabása a vádlottnak 9 gyermekét egész életükön át súlyosan érintené. (A m. kir. Kúria 1991. november 2. 6,346/901. sz. a.) Felül nem vizsgálható ténymegállapításnak tekintetett, hogy vádlott sértettet szándékosan és jogtalanul bántalmazta és rajta 6 napig tartó sértést okozott. (A m. kir. Kúria 1901. október 15. 6,113/901. sz. a.) Az uzsora vétsége létesülhetéséhez nem szükséges kellék az, hogy a hitelező feltételei az illetőnek anyagi romlását előidézzék vagy azt fokozni képesek legyenek, hanem elegendő, hogy vádlott a sértett szorult helyzetét felhasználva olyan kikötés mellett hitelezett, melynél a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanság mutatkozik. (A m. kir. Kúria 1901. szept. 19. 2,954/901. sz. a.) Kártalanítási eljárásra nézve, a kir. törvényszékhez csupán a nyomozási iratoknak a kir. Kúriához való felterjesztés, illetőleg a kártalanítási igény fenforgásának ké dése, az eldöntése pedig a kir. Kúria hátásköréhez tartozik. Minthogy a kir. törvényszék folyamodót kártalanítás iránti kérelmével nyomozás megejtése nélkül abból az okból utasította el, hogy őt a Bp 577. §. 2. pontja szerint kártalanítás nem illeti meg, nyilvánvaló, hogy a kártalanítási igény érdemében, tehát oly kérdésben határozott, a melynek eldöntésére nem bir hatósági körrel. (A m. kir. Kúria 1901 dec. 23. 4,851. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A zalaegerszegi tszéknél Farkas L. László zalaegerszegi borkereskedő eilen, bej. ápr. 29, fsz. máj. 27, csb. Sperlágh Géza, tg. Vajda Manó dr. — A fehértemplomi tszéknél Frommer Hugó, klopódiai kereskedő ellen, bej. jun. 10, fsz. jul. 8, csb. Szalontai György tg György József dr. — A brassói tszéknél Gábony Vilmos könyvkereskedő ellen, bej. máj. 10, fsz. máj. 31, csb. E ekes Andor, tg. Weisz Ignác dr. — A nyíregyházai tszéknél Goldstein Miksa helybeli kereskedő ellen, bej. ápr. 30, fsz. máj. 28, csb. Hangéi Károly dr., tg. Szabó László dr. — Az aradi tszéknél Löwinger Miksa kereskedő ellen, bej. máj. 15, fsz. jun. 10, csb. Schartnor Sándor dr., tg. Tabakovits György dr. — A rózsahegyi tszéknél Peich Jakab helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 10, fsz. máj. 31, csb. Dluhovics Béla, tg. Fischer Ede dr. — A nyíregyházi tszéknél Friedmann J. helybeli cég ellen, bej. ápr. 19, fsz. máj. 5, csb. Bátory István. Pályázatok • A temesvári közjegyzői kamaránál a törökkanizsai közj egyzői áll. ápr. 12. (66j. — A nyitrai jbiróságnál a I b i r ó i áll. ápr. 6. — A kalocsai tszéknél birói áll ápr. 6.(67). — A budapesti büntetőtszéknél két alj egyzői áll. ápr. 8. (68). — A szerdahelyi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. ápr. 9. — A világosi jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 9. — A gyulai tszéknél aljegyzői áll. ápr. 9. (69). Kúriai és táblai értesítések. Erzsébetváros I. Gy. dr. Wagner -Binder (255. II. B.) érk. 2,015/902. p. sz. a. előa. Debreczeni, n. e. — Nagyszeben H. K. dr. A közigazgatási bíróságnál levő ügyekről, sajnálatun ^ra, nincs módunkban értesítést adni. — Újvidék C A. M. dr. 2,174/901. n. e. Azonnali belépésre gyakorlattal biró ügyvédjelöltet keresek kedvező fizetési feltételek mellett. Román nyelv ismerete feltétlenül szükséges. Ajánlatok hozzám intézendők. Nagy Ignác dr., ügyvéd Hátszegen. A vonatok indulása Budapest ny. p. udvarról. Érvényes 1901. október hó 1-től. Délelőtt: 1 ó. Bécs, Berlin,Páris, Ostende, London, 5 ó. 50 p. Palota-Újpest, 6 ó. 35 p. Cegléd, Szolnok, 6 ó. 45 p. Esztergom, 6 ó. 55 p. Palota-Újpest, 7 ó, 5 p. Lajosmizse, 7 ó. 30 p. Zsolna, Berlin, 8 ó. Bécs, 8 ó. 15 p. Temesvár, Orsova, 8 ó. 30 p. Temesvár, 9 ó. 05 p. Palota-Újpest, 9 ó. 25 p. Bécs, Berlin, Délután: 12 ó. 5. Cegléd. Szolnok, 12 ó 15 p. Palota-Újpest, 12 ó. 25 p. Nagy-Maros, 12 ó. 50 p. Dorog, 1 ó. 15 p. Palota-Újpest, 1 ó. 45 p. Bécs, Páris 2. ó. 5 p. PilisCsaba, 2 ó. 20 p. Érsekújvár, 2 ó. 20. Palota-Újpest, 2 ó. 30 p. Bukarest, Verciorova, 2 ó. 46 p. Esztergom 2. ó. 45 p. Cegléd, 2 ó. 55 p. Lajosmizse, 4 ó. 15 p. Palota-Újpest,4 ó. 25. p. NagyMaros, 4 ó. 30 p. Szeged, 5 ó. 15 p. Bécs, 6 ó. Palota-Újpest, 6 ó. 15 p. Zsolna, Berlin, 6 ó. 20 p. Párkány-Nána, 6 ó. 40 p. Esztergom, 6. ó. 50 p. Verciorova, Bukarest. 7 ó. 25 p. Lajosmizse, 7 ó. 40 p. Palota-Újpest, 8 ó. Vác, 9 ó. 25 p. Palota-Ujpest, 10 ó. Bécs, 10 ó. 10 p. Szeged, Verciorova. 10 ó. 20 p. K.-K.-Félegyháza. 10 ó. 40 p. Zsolna, Berlin, 11 ó. 20 p. Belgrád, Konstantinápoly. 11 ó. 30 p. Bukarest, Konstantinápoly. A vonatok érkezése Budapest ny p. udvarra. Érvényes 1901. október hó 1-től. Dáleló'tt:12 ó. 50 p.Konstantinápoly Bukarest, 5 ó. 45 p. Palota-Újpest, 6 ó. 15 p. Szolnok-Czegléd, 6 ó. 25 p. Berlin-Zsolna, 6 ó. 35 p. Palota-Újpest. 7 ó. 15 p. Bukarest, Verciorova, 7 ó. 25 p. Dorog, 7 ó35 p. Palota-Újpest, 7 ó. 45 p. Bécs, 7 ó. 50 p. Lajosmizse, 8 ó 15 p. Párkány-Nána, 8 ó. 25 p. K.-K.-Félegyháza 8 ó. 35 p. Esztergom, 9 ó. 40 p. Berlin, Zsolna, 10 ó. 10 p. Palota-Újpest, 10 ó. 55 p. Szeged, 11 ó. 5 p. Érsekújvár, Délután: 12. ó. 55 p. Palota-Újpest, 1 ó. 25 p. Bukarest, Verciorova, 1 ó. 50 p. Páris, Bécs, 2 ó. PalotaÚjpest, 3 ó. 5 p. Palota-Újpest, 3 ó. 15 p. Lajosmizse, 3 ó. 55 p. Nagy-Maros, 4 ó. 15 p. Szolnok, Czegléd, 4 ó. 35 p. Esztergom, 5 ó. 40 p. Palota-Újpest, 5 ó. 55 p. Bécs, Berlin, 6 ó. 50 p. Palota-Újpest, 7 ó. Bécs, 7 ó. 10 p. Temesvár, 7 ó. 40 p. Orsova, Temesvár, 8 ó. 20 p. Palota-Újpest, 8 ó. 45 p. Nagy-Maros, 9 ó. Bécs, 9 ó. 10 p. Pilis-Csaba, 9 ó. 25 p. Berlin, Zsolna, 9 ó. 50 p. Esztergom, 9 ó. 58 p. Szolnok, Cegléd, 10 ó. 5 p. Palota-Újpest. 10 ó. 15 p. Vác, 11 ó. London, Ostende, Páris, Berlin Bécs, 11 ó. 10 p. Lajozsmizse, 11 ó. 20 p. Konstantinápoly, Belgrád. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V„ Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PALLA8 RÍ3ZVÍ*'TÁH«A8Á0 NYOWOÁJA BUDAPESTÉ*.