A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 9. szám - Az uj angol részvényjog

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 9. számához. Budapest, 1902 március hó 2. Köztörvényi ügyekben. Megszereztetik-e a napilap kiadási jogával egyúttal annak letett hirlapi biztositéka is ? A közgyűlést vezetó elnök a társasági tervezetre való hivatkozással, de azzal ellentétben azt az előterjesztést tette ugyan, hogy alperes es társai biztosítékuknak átruházásával kívánnak az alaptőkéhez járulni s azt indítványozta, hogy a lap biztositékával együtt fogadtassékel betétül. Ez az elnöki előterjesztés és ininditvany a közgyűlés által egyhangúlag elfogadtatván, határozattá is vált ugyan; az ah'.pitók összeségét képviselő közgyü lesnek a társasági tervezettel ellenkező ez a határozata azonban a biztosíték tekintetében az alperesre, mint a tarsasággal illetve az alapitok összeségével szemben maganfélre nézve, ki a közgyűlésről felvett jegyzőkönyvet ala nem irta, nem kötelező s közte es felperes társulat közt jogviszonyt nem létesített- az alapszabályok és a mérleg a dolog természeténél fogva felperes és alperes közt jogügyletet nem létesítettek, sem olyannak létrejöttét magukban véve nem bizonyítják. Egybevágó s egymást kiegészítő ténykörülmények elegendő alapot szolgáltatnának ugyan arra, hogy azokból mint okszerű következtetés által közvetve bizonyítottnak tekintessék, hogy alperes formaszerü jogügylet nélkül, a biztosítékot felperes társaságra tényleg átruházta, de csak akkor, ha nem forognának fenn olyan concludens tények is, melyekből az okszerű következtetés utján épen az ellenkező, t. i. az átruházás meg nem történte, állapítható meg. A budapesti kir. törvényszék v1900 ápril üö-én 39,750/99. sz. a.) Országgyűlési értesítő kő- és könyvnyomda részvénytársaság felperesnek F. Ferenc dr. alperes ellen folytatott 21,000 kor. tőke és jár. iránti perében következőleg ítélt: A kir. tszék alperest arra kötelezi, hogy felperesnek 21,000 kor. tőkét, ennek 1896 jan. 14-től járó 5" o kamatát és a tbit megfizessen. Indokok: A peres felek egybehangzó előadásából kétségtelen az, hogy a Magyar Újság cimü napilap alperes S. E. és M. tulajdonát, a lap óvadékát képező és Budapest fővárosánál letett 10,500 frt. értéket képviselő betétkönyv és értékpapírok pedig egyedül alperes tulajdonát képezték. A 4" . alatti és felperes részvénytársaság alapítására vonatkozó tervezet szerint alperes, mint alapító s a «Magyar Ujság» kiadótulajdonosa ezen lap kiadási jogának és összes jövedelmeinek átengedésével, mint betéttel járult az alakítandó társaság vagyonához. Az alakuló közgyűlésről felvett s a B. a. csatolt jegyzőkönyv szerint lelperes cég megalakulásaalkalmával, amelynél alperes is jelen volt, — a többi között az előbb megjelölt újság kiadási joga és ennek 10,500 frtos biztositéka 52,000 frt. összárban Detétül elfogadtatott és ennek ellenértékéül megfelelő számú részvények adattak ki. Az alperes, mint felperes cég igazgatója által is aláirt C. alatti jelentésben felvett mérleg szerint, ezen 10,500 frt értékű biztosíték is szerepei a társaság vagyonaként s a felek előadása szerint a biztosítéki összeg az alapszabályok 6. §-a szerint a társaság vagyonaként tüntettetett ki. Mindezekből tehát kétségtelen, hogy alperes társaival együtt a Magyar Újságot, maga pedig alperes a tulajdonát képező biztosítékot is, mint betétet engedte át felperes társaságnak. Alperes elösmerte, hogy a B. alattiban érintett egyenértéket megkapták, tehát a biztosíték felperes cégre szállott, miért is e felett alperes jogosan nem rendelkezhetett a^kor, midőn azt felvette, illetve a midőn e felett mint sajátjával rendelkezett; ennélfogva őt a kereseti kérelemhez képest kötelezni kellett. Azt a körülményt, hogy a B. alattiban érintett kiküldetésnek a kiküldöttek megfeleltek-e vagy sem, a per kimenetelére befolyással bírónak a kir. tszék nem tekintette, mert a kiküldöttekáltál alperessel kötendő külön szerződés csak alakiságból volt készítendő, hogy t. i. ez abpon a fővárosnál levő óvadék felperes cég nevére átirathassék. Azt a körülményt sem tartotta döntőnek a kir. törvényszék, hogy alperes nem bírt tudomással a C alatti és az alapszabályok tartalmáról, mert ő a cég igazgatósági tagja volt, s igy ez ha való volna is felperes hátrányára nem szolgálhat. A budapesti kir. ítélőtábla (1901. jan. 29-én 2,494 sz. a.) az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja stb. Indokok: A keresetbe vett 21,000 koronát azon az alapon követeli felperes részv. társaság, hogy 1902. nov. 30- án történt megalakulása alkalmával, az alperes mint egyik alapitó által (elajánlott Magyas Újság cimü napilap kiadói jogát, mely alperest is beleértve, egy négyes tagu consortiumé volt, e lap biztositékával együtt megszerezte, noha ez a biztosíték egyedül az alperesé volt: alperes azonban felhasználva azt a körülményt, hogy a hirlapi biztosíték az ő neve alatt volt a székesfőváros polgármesterénél letéve s felperes társaság elmulasztván az átruházást e helyütt bejelenteni, 1896. január hó 14-én a biztosítékot a bpesti VIII—X. ker. takarékpénztárra ruházta át s ily módon azt a felperes rendelkezése alól jogtalanul elvonta. Felperes társaságnak ezt a követelését a kir. ítélő tábla is jogszerűnek találván az elsőbiróság marasztaló Ítéletét helybenhagyta és pedig a következő indokokból: A B. alatt csatolt jegyzőkönyv, melylyel a felperes részvénytársaság megalakulásáról, illetve az alakuló közgyűlésen felmerült indítványokról és ezek elintézéséről, mint e célra fölkért törvényes bizonyság S. F. kir. közjegyző törvényes hatáskörében vett fel, minthogy annak szabálytalanságát vagy hamisságát alperes nem is vitatta, — az 1868: LIV. t. c. 165. §-a szerint teljes bizonyítékul szolgál a benne foglalt ténykörülménynek tekintetében. E közokiratban pedig az áll, hogy az alakuló közgyűlés az alperes mint egyik alapitó részéről az alaptőke gyarapítására felájánlott Magyar Ujsá * hirlap értékét a keresk. törv. 156. §-a értelmében az abba befektetett összeghez képest, melyben a 10,500 ftt. biztosíték is benfoglaltatott, állapította meg 50,600 f tban és pedig anélkül, hogy alperes, bár az alakuló közgyűlésen személyesen szintén jelen volt s még ma is igazgatási tagja a részvénytársaságnak, ez értékelés, illetve a biztosíték levonása ellen valaha felszólalt volna; s ennek alapján megállapítható az is, hogy a közgyülésileg megállapított 52,600 frt. ellenértéket ez összegnek megfelelő részvényekben alperes illetve társai, akik a Magyar Újság közül érdekelve voltak meg is kapták. Nyilvánvaló tehát, hogy habár a 47- alatti alapitó tervezetben a Magyar Újság biztositéka felemlítve nincs; és habár a közgyűlés a megválasztott igazgatóságot arra utasította, hogy a formaszerü szerződést is kösse meg az ajánlatot tett alapitókkal és ezek közt alperessel is, — és habár alperessel, mint a biztosíték kizárólagos tulajdonosával a biztosítékra nézve az alakszerű szerződés meg nem köttetett, az által, ami az alakuló közgyűlésen a fentiek szerint történt, a biztosíték tekintetében peres felek között olyan megállapodás keletkezett, mely mi kétséget sem hagy fenn az iránt, hogy felperes társaság a szóban levő hirlapi biztosíték tulajdonát jogérvényesen megszerezte. Annyival is inkább pedig, mert ezt a C. alatti végzés birtoka támogatja. És pedig amaz azért, mert abban a 10,500 frt hirlapi biztosíték is a társaság vagyona közt szerepe! és mivel azt alperes is, mint a felperes társaság egyik igazgatósági tagja, sajátkezüleg szintén aláirta, a nélkül — hogy elfogadhatólag kimutatta volna, hogy ez aláírása megtételénél tévedésben volt, vagy megtévesztetett volna, a C. alatti pedig azért, mert alperes bizonyítani meg sem kísérletté, hogy ez a biztosíték letételéről szóló s elismervényül szolgáló polgármesteri határozat meg nem engedett módon került a felperes társaság birtokába, tehát nem abból a célból adta azt annak át, hogy habár átruházó nyilatkozattal el nem látta, — felperes biztosítékhoz való igényének igazolására szolgáljon. Ezekkel az adatokkal szemben, melyekhez még az is járul, hogy alperes beismerése szerint is a hirlapi biztosíték a keresk. törv. 156. §-a értelmében az alapszabályok 6. §. alá is beiktattatott, miután a társasági alaptőke alkatrésze; — nem bir nyomatékkal sem az, hogy a kérdéses biztosíték kamatait pár éven keresztül az alperes vette fel, sem az E. G. tanúvallomása és ennek a .Magyar irodalmi társaság megbízottjai előtt, a Magyar Újság továbbadása alkalmával a biztosíték tulajdonára nézve dr. V. J., Sz. M. és K. Zs. előtt tett kijelentése, mert a kamatfelvétel lehetett annak következménye is, hogy a felperes társaság igazgatóinak a figyelmét elkerülte; ami azonban épen nem jelentheti azt, hogy a felperes társaság a biztosítékhoz nyert jogától elállott s az alperes eljárásának jogszerűségét elismerte, mert továbbá alperes maga is tagja lévén a felperes társaság megválasztott igazgatóságának, mi valószínűség sincs abban a kifogásában, hogy ő neki a részvételével megtartott alakuló közgyűlési határozatról sem a C. alatti vagyonmérleg ama tételéről, mely a biztosítékot a felperes társaság vagyonául tünteti fel, soha tudomása sem lett volna, már azért sem, mivel az alakuló közgyűlési jegyzőkönyv és az alapszabályok beterjesztése az illetékes hatósághoz és a vagyonmérleg összeálI litása, a fennálló törvény értelmében épen annak az igazgató| Ságnak feladatához tartozik, amelynek alperes kezdet óta állanj dóan egyik megválasztott tagja s a mely igazgatóság a mérleg I minden tételéért első sorban felelőséggel is tartozik. Alperes I eme tényével szemben tehát az E. G. és a többi fenti tanuk vallo| mása meg nem állhat. Minthogy pedig alperes ennek ellenére a biztosítékot a maga