A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 9. szám - Az uj angol részvényjog

72 A JOG fél sem tiltható el, — és tényleg látunk is egyes virtuskodó ügyvédeket^ sőt jelölteket is a csábító alkalommal élni és birói megrovás nélkül szivarra vagy cigarettára gyújtani. A tárgyaló-terem azonban tárgyalásközben nem a biró magánvagy dolgozószobája, — hanem nyilvános helyiség, melyben O Felsége nevében lesz igazság szolgáltatva. És valamint a pap mise előtt még a reggelijéhez sem nyul az oltár előtt pedig a pipára gyújtást sacrilegiumnak tekintené, — ugy a birónak is a birói székét addig, amig ítélkezik, szentélynek kell tekintenie. Ezt egy elnöki körrendelet is tudomásukra hozhatná azoknak, a kiket i let. Perelheti-e a be nem jegyzett kereskedő számlán vagy könyvkivonaton alapuló követelését bármely fővárosi járásbíróság előtt, tekintet nélkül alperes rendes lakhelyére? Ezen az utóbbi időben sokat vitatott kérdésre a budapesti kir. törvényszék felebbviteli tanácsa n e m-mel felelt. A tágabb köröket is érdeklő végzés a következőleg hangzik: (1901. III. E. 257. sz. 1902. február hó 13-án) az elsőbiróság végzése helybenhagyatik. Indokolás: A kereseti követelés számlakövetelés. Ily követelések iránti keresetek az 1808. évi LIV. t.-c. 30. és 35. §-ai szerint, vagy az alperes lakhelye szerint, vagy pedig a könyvek vitelének helye szerint illetékes bíróság előtt inditandók. Az nem vitás, hogy alperes nem lakik az eljárt bíróság területén, felperes pedig azt, hogy a kereset megindításakor alperes az eljárt bíróság területén lakott volna, nem bizonyította, tehát a kereset a hivatkozott t.-c. 30. §-a alapján az eljárt bíróság előtt helytelenül indíttatott. De helytelenül indíttatott a kereset a 35. §. alapján is az eljárt bíróság előtt. Mert a joggyakorlat szerint a számla- vagy könyvkivonati követelések a könyvek vitelének helyén székelő bíróság előtt csak bejegyzett kereskedők, illetve iparosok által perelhetők és a K. T. 324. §-a is csak ilyenekre alkalmazható (itt annyiban téved a felebbv. bíróság, hogy ezen szakasz pénzbeli tartozásokra, tehát csak k ö 1csönből eredő, vagy ehhez hasonló természetű pénzbeli tartozásokra vonatkozik (Dt. u. f. XV. 93.), a kereseti követelés azonban megbízás nélküli építkezésből származik); felperes pedig bejegyzett voltát nem igazolta. Birói előléptetés. Mint Miskolcról írják nekünk, ott közmegelégedést kelt P ó c s Endrének, a miskolci törvényszék kiváló birájának ítélőtáblai bíróvá kineveztetése. Az újtáblái biró 1886 óta működik a miskolci törvényszéknél birói minőségben s erős k ;telességérzetével, tudásával, egyik oszlopa az ottani birói testületnek. — A felfolyamodási határidő elmulasztása miatt beadott igazolási kérelemre kitűzött tárgyalás befolyása a perújításra. A felebbezési bíróság alperest perujitási kérelmével időelőttiség indokából azért utasította el, mert addig, mig az alapper akár perletétel, akár jogerős Ítélet által végbefejezést nem nyert, perújításnak helye nincs, ezzel a kimondásával elfogadván az elsőbiróság Ítéletének az alapper folyamatban létére nézve felhozott indokát. Alperes felülvizsgálati kérelmében azért támadja meg a felebbezési biróság Ítéletét, mert az alapper a m. kir. Kúriának . . . sz. a. kelt végzésével, melylyel alperes felülvizsgálati kérelme hivatalból visszautasittatott, jogérvényesen befejeztetett, és így jogszabálysértéssel tekintetett az alapper folyamatban levőnek. Alperes panasza e részben alapos, mert az alapper a kir. Kúriának idézett számú végzésével jogérvényes befejezést nyert. Ami pedig az alperes által folyamatba tett igazolási eljárást illeti, az azon az alapon indíttatott, hogy alperesnek az a kérelme, melyben ügyét felülvizsgálat végett a kir. Kúriához újból felterjesztetni kérte, az elsőbiróság által elutasittatott, ezt az elutasító végzést alperes felfolyamodására a felebbezési biróság helybenhagyván, alperes az ellen további felfolyamodással élt, mely elkésés okából visszautasittatott. Ennek az elkésésnek okából adott be alperes igazolási kérelmet. A sommás eljárásban is alkalmazandó 1881: LIX. tc. 61. §-a szerint igazolásnak a felfolyamodási határidő elmulasztása miatt egyáltalában helye nincs, arra tárgyalás tűzhető sem lett volna. Amennyiben azonban ennek ellenére mégis tárgyalás tüzetett, az időelőttiségnek jogi szempontból való megállapításánál ez az eljárás, mint nem törvényen alapuló, semminemű befolyással nincsen. E szerint az időelőttiségre vonatkozó jogszabály helytelen alkalmazásával és csupán ez alapon tagadtatván meg, a perújítás a felebbezési biróság Ítéletének megváltoztatásával kimondandó volt, hogy ez nem szolgálhat alapos okul a megtagadásra és egyúttal a felebbezési bíróságot a további szabályszerű eljárásra kellett utasítani. (A kir. Kúria felülvizsgálati tanácsának 1901. dec. 19-én. G. 332. sz. a. hozott végzéséből, ) Az ügyvédi kamara székhelyén gyakorló ügyvéd elhalálozása esetén az ügyvéd iratainak leltározása a kamara által teljesítendő. A kir. igazságügyminiszter egy előfordult esetben kijelentette, hogy midőn valamely a kamara székkelyén elhalálozott ügyvéd iratainak leli ározására van szükség, azt maga a kamara tartozik teljesíteni, ily irányban tehát a bírósághoz megkeresés nem intézhető. Az 1874 évi XXXIV. t.-c. 32. í?-a értelmében ugyanis az elhalálozott ügyved irata.nak leltározása általában az ügyvédi kamara által teljesítendő, s ez a feladat a hivatkozott törvényszakasz második bekezdése értelmében csak akkor terheli az elhalt ügyvéd lakhe yéhez legközelebb székelő járásbíróságot, ha az ügyvédi kamara székhelye az elhalt ügyvéd irodájától távol van. 'Ezen értelmezés helyességét támogatja a hivatkozott törvényszakasz második bekezdésének az a rendelkezése, mely szerint az ügyvédi iratoknak (a kamara székhelyétől távol eső helyen történt) zár alá vételéről a kir. járásbíróság a kamara választmányát azonnal értesíteni köteles és annak a további eljárást a hivatkozott törvényszakasz első bekezdésében foglaltak szerint átengedni tartozik. (268/1902. I. M. szám alatt.) Munkakönyv lehet-e zálogtárgy ? A m. kir. Kúria felü vizsgálati tanácsa : Arról, hogy az iparossegéd munkakönyve jogi értelemben vett zálogtárgyul szolgáljon, szó sem lehet ; mert zálog tárgya csak olyan dolog lehet, a melyből a hitelező magának kielégítést szerezhet, már pedig a munkakönyv nem ilyen. De nem szolgálhat a munkakönyv arra sem, hogy annak az iparossegéd birtokából való elvonása kényszerítő eszközül használtassák arra, hogy az iparossegéd tartozását megfizesse ; mer az ipartörvény 99. §. és következő szakaszai közgazdasági és rendőri tekintetből intézkednek az iránt, hogy minden iparossegédnek munkakönyvvel kell ellátva lennie, a melyet a munkába lépés alkalmával az iparossegédtől átvenni és az iparhatósághoz bemutatni, azután pedig a munkából való kilépésig megőrizni s ekkor a könyv egyes rovatainak kitöltése után a segédnek átadni tartozik ; továbbá, hogy a munkaviszonyban beálló minden változás a munkakönyvben az iparhatóság által igazolandó, a mi végből az ipartörvény végrehajtása tárgyában 1884. évi augusztus hó 26-án 39,266. sz. a. kibocsájtott szabályrendelet 36. §-a értelmében, a segéd is köteles a munkakönyvet a szolgálatból való kilépés után legkésőbb 8 nap alatt az iparhatóságnál bemutatni. A munkakönyvnek az iparossegédtől való minden olyan elvonása tehát, a mely a most idézett törvényes rendelkezések betartását lehetetlenné teszi, törvénybe ütközik s ezért a munkakönyvet az iparossegéd hitelezője vissza nem tarthatja, még abban az esetben sem, ha azt az iparossegéd önként adta át a követelés biztosítására. (1902. február 4-én IG. 540 sz.) Ha időközi választás alkalmával valamely városi tisztviselő a választás folytán üresede más állásra lett meválasztva, de annak a tisztviselőnek a valasztísa, akinek helyébe ö megválasztatott, megsemmisíttetik, ugy az ő megválasztása szintén hatályát veszti, uj illetményeire azonban uj szolgálattá tartamára mindaddig igénynyel bir, mig választása hatályát vesztettnek ki nem mondatik. (A m. kir. közigazgatási biróság 1901. évi 1083. sz. határozata.) Kúriai és táblai értesítések Csákóvá S. L. dr. Mircsa--Szeho (866/901. v.) febr. 20. hh. Devecser Gy. G. Szauer- Gergely érk. 7.390/901. p. sz. a. elöa. Oeffner, n. e. — Erzsébetváros I. Gy. dr. Wagner—Binder nem érk. Gyulafehérvár P. R (zendea—Stan érk. 6,714/901. p. sz. a. elöa. Frink, febr. 24. vu. - Miskolc H. G. dr. Magyar—Francia b. t. — Kohn (8.032/901. p.) febr. 20. hh. - Pécs M. J. dr. Tentz -Reith nem érk. — Szekeres Pulló érk. 491/902. sz. a., elöa. Asztalos, n. e. — Sasvá B. W. dr. Kokovits — Zmertich még nincs kitűzve. -- A közigazgatási bíróságnál lévő ügyekről, sajnálatunki a, nincs módunkban értesítés adni. — Szegzard S. L. dr. Singer— Hirschfeld érk. 1,548/901. v. sz a. elöa. Graesák, n. e. — Báta- Szántó (5,507/901.) n. e. — Horváth—Kis érk. 0,158/901. p. sz. a. elöa. Fráter, n. e — Szenic N. M. dr. Závodszky—Murányi- érk. 9/902 urb. sz. a. elöa. Keresztszeghy, n. e. Tiszafüred D. K. Weisz—Tiszafüredi tp. (1,926/901.) febr. 1. mv. - Ujvi ék. C A. M. dr. Zlokolicza Zlokolicz? (5,695/901.) febr. 20. hh. — Vágujhely J. L. Fürst-Glogar (1,045/901. v.< febr. 20. hh. Zsolna K. M. dr. Gyungel—Tichy (3,997/901. n. e. — Muzsika-Főnix (3,718/901.) n. e. Több ügyről a jövő számban. Nyugalmazott kir. járásbiró helyettesi minősítéssel közjegyzóhelyettesi állást keres magyar városban. Ajánlatokat — a fizetés megjelölésével — e lap kiadóhivatalába kér Járásbiró jelige alatt. Hosszabb gyakorlattal biró ügyvéd, aki már évekig közjegyzőhelyettes is volt, közjegyzőhelyettesi állást keres, esetleg nagyobb iroda vezetésére is vállalkozik. Cime a kiadóhivatalban. Alföldi városban lakó kir. albiró cserélni óhajt lehetőleg hegyes vidéken lakó albiróval. Dij nem fizetődik. Cim a kiadóhivatalban. 2 1 PtLLM RÉ«Zvé«YTÁfl««« NYOMDÁJA BUOAPC6TEN A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V„ Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.