A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 8. szám - A jogi államvizsgák reformja. Vége

64 A JOG dennapi tömeges felvonulásaival és állandó ott táborozásával csúfí­tani ? Csodára jönnének majd mindenfelől ugy a bel, mint kül­földről, hogy ezt az unikumot kellően megbámulják. Sürgősen kérjük tehát azokat, akiket illet: álljanak el azon szerencsétlen gondolattól és a palotának négyemeletre való felépí­tésétől is. Ellenben helyeseljük az udvarnak parkírozását szobrok­és szökőkúttal való díszítését. Szép lesz ez az árverési hiénák nélkül is. Vagy ezek volnának talán az élő szobrok? A kamarai választások, — épugy mint a képviselői és községi választások, — nemcsak különféle pártokat, de külön párt­irodalmat is szülnek. Még csak kezdetén vagyunk a zajos, — de éppenséggel nem véres harcnak, — és már szemtanúi vagyunk 3 pártok stratégiai felvonulásának. Megszólalnak az öreg ágyuk: a pártprogrammok is. Ezekkel akarunk ezúttal kizárólag foglalkozni. Legbőbeszédübb a reform-párt programmja; mintha ezt a hangot nemrég — az országgyűlési képviselőválasztások idején — is hallottuk volna. Nem szorítkozik csupán saját párthívei feldicsérésére, — de erősen vagdalja az ellentábor vezéreit is, sőt egy kis gyanúsítástól sem retten vissza, amire talán köztünk ügy­védek közt szükség sem vclna. Mert megélhetünk mi egymás kölcsönös becsülése mellett is, — sőt ugy tetszik, hogy az ellen­fél becsmérlése nem is méltó azon nemes versenyhez, melyben az ügyvédi kar vezetéseért küzdeni kellene. Mindenesetreszokatlan egy hang ez itten, ebben a finomizlésü elite-testületben. A demokrata, — pardon reform-párt küzd «az éveken keresztül divó, a bürokratizmusban megkövesedett rendszer^ ellen. «Bár szívós ostrommal — úgymond — és a kar érdekeinek folytonos és erélyes hangoztatásával sikerült az évtizedes rend­szeren rést ütni s elalélt autonómiánkat némileg életre kelteni, még mindig azon rendszer, azon vezetőség dominálja kamarán­kat, melynek működése kifelé és befelé kizárólag a kamarai ügyek bürokratikus elintézésében, a fegyelmi hatalom érvényesí­tésében és szellemi szegénységben sínylődő közgyűlések megtartásá­ban jut kifejezésre.> Szükség volt-e a kamara mai vezetőinek ezen befeketitése ? És nem látják-e a vádlók az ellentmondást saját állifásaikban f Ha az «autonomia életre van keltve*, ha az ^évtizedes rendszeren rés van ütve» és ez a mai vezetők alatt létesült,— akkor ezek még­sem lehettek oly bürokratikusak, akkor ugyanezek el talán továttó is lehet haladni; akkor legalább ujak választással nem vészül macskát a zsákban. Nincs senki közöttünk, aki kiváltsággal vagy különös képe­sítéssel birna «a kar sokszor fenyegetett érdekeinek helyes fe'­ismerésére, energikus és szakszerű (!?) védelmére, az egyes kaiia ­saknak az autnomiában biztosított jogai hathatós támogatására* (!.-) Ha ezen nagyhangú szavak országgyűlési képviselő válasz tása alkalmával elhangzanának, — nem sok súlyt fektetnénk azokr.-.. Mert a közönség, melynek szánva vannak, nem bira kellő ítélők'' pességgel, hogy azokat kellő értékükre visszavezethesse. De m ügyvédi kar egy elit-gárda, mely logikus gondolkozáshoz hozi1.! van szokva, mely azt várja, hogy a még oly nagy hangú állítás is bebizonyittassék. És első sorban jogunkban áll annak bizo­nyítását követelni, hogy a mai kamarai szervezet mellett tehet-e a kamara vezetősége többet a kar érdekébenr És miben állanak az igért reformok ? Ezeket azonban a reformpárt gDndosan kerüli és igy azt a látszatot kelti, hogy nem is annyira a rendszer, mint inkább a személyek változása fekszik a szivén. Hogy miért ? ezt mai első cikkünk mondja. És ezt nyíltan be is vallja. «Nemcsak jo­gunk, de kötelességünk is, kamaránk vezetését oly férfiakra ruházni (! ! ?) kik érdekeinket nemcsak felismerni, hanem azok érvényesítésére bárhol és bármikor sikra szállani is fognak, kiket nem vezet és nem feszélyez semmi más tekintet, kik érdekeink­nek felfelé és lefelé egyaránt lankadatlan és bátor szószóló; lesznek». Lám, milyen óvatosak — azt persze nem ígérik, mert nem is ígérhetik, hogy működésüknek bármily sikere is lesz, — de az teljesen mellékes is, fődolog a párt jelöltjeinek diadalra vitele. Semmi kifogásunk sem volna ez ellen, ha a fegyver lojális és az ellenpártnak gyanúsítása kizárt volna. Ilyen hangon azonban tisz­tességes kollégákról nyilatkozni legalább is szokatlan. A <régi közpárt» és a ^függetlenül gondolkozók* csakis a legszükségesebb tudnivalók közlésére szorítkoznak és nem ver­senyeznek a reformpárttal a kölcsönös befeketitésben. Jól is teszik. Szívesen láttuk volna, ha az egész harc az ügyvédséghez méltóbb keretben és hangon folyna, — de az ily kívánat ma már az utópiák közé tartozik ! Ma az eró'sebbé a győzelem, a Darwinizmus a mi körünkben is hódit. ir. /.) A szegzárdi törvényszék mint fólebbviteli bíróság hatá­rozata szerint azon körülmény, hogy alperes nem ügyvéd utján hanem személyesen védekezik, a perköltség megállapítására semmi befolyással nincs. Egy sjegzárdi ügyvéd, mint a pécsi ügy­védi kamara jelentésében olvassuk, egy volt ügyfelét munkadijáért pörölte be. A szegzárdi kir. járásbíróság elutasította keresetét s az alperes részére 28 kor. költség megfizetésében marasztalta el. Ez az aiperes egyszerű parasztember s a per folyamán személyesen védekezett. A felperes ügyvéd fölebbezésében különösen az alperes részére megítélt perköltség magas voltát panaszolta. A szegzárdi törvényszék, mint fólebbviteli bíróság azonban helybenhagyta az elsőbiróság költségmegállapitását azzal az indokolással, hogy a kölfség ugyanilyen összegben merült volna fol akkor is, ha az alperes nem személyesen védekezik, hanem ügyvédet biz meg képviseletével. Főnökök évi jelentése a náluk gyakorlaton levő ügyvéd­jelöltek magaviseletéről. Az 1874: XXXIV. t.-c. 13. §. értelmében a fónok a ná a gyakorlaton levő ügyvédjelölt magaviseletéről az ügyvédi kamarát évenkint értesíteni köteles. Ezen jelentés mindenkor azévjanuár hónapjában adandó be. Minthogy azonban eddig ezen jelentés csak igen kevés főnök részéről érkezett be, a bejelentés kötelezettségének telje­sítése az érdekelteknek ez uton is emlékezetébe hozatik. A berettyó-ujfalvi kir. járásbíróság ügyforgalma és tevé­kenysége az igoi. évben. Folyamatba tétetett: polgári per 950. Végrehajtási ügy 974. Örökösédési ügy 494. Fizetési meghagyási ügy 442. Egyéb pol­gári és vegyes ügy 459. Büntető per és ügy 1,116. Iktattatott telekkönyvi beadvány: 10,321; ebből telekkönyvi per és ügy 5,266. Összesen 9,701 per és ügy. B e fejeztetett: polgári per 980. Végrehajtási ügy 1,017; örö­kösödési ügy 571; fizetési meghagyási ügy 442; egyéb polgári és vegyes ügy 452; büntető per és ügy: 1,141. Elintéztetett telek­könyvi beadvány 10,714; ebből per és ügy 5,332. Összesen 9,9.5 per és ügy. Folyamatban m a r a d t: polgári per 178. Végrehajtási ügy: 254; örökösödési ügy 239, fizetési meghagyási ügy: egy sem; egyéb polgári és vegyes ügy 53; büntető per és ügy: 20; elintézetlen telekkönyvi beadvány: 12; ebből per és ügy: 10 Összesen 754 per és ügy. Végi télét hozatott kontradiktórius tárgyalás alapján polgári perben 328; büntető perben 389; tárgyalás tartatott pol­perben: 1,226; büntető perben 1,002. A kontradiktórius tárgyalás alapján hozott 328 polgári Ítéletből 209, a kereset beadásától szá­mítva 3 hónapon belül hozatott meg, ami a 328 ítéletnek 65°'0-át teszi. Levonandó-e az általános jövedelmi pótadó összegéből a megfelelő rész az esetbén, ha az általános jövedelmi pótadókive­tésének alapjául szolgáló ingatlan, (föld- vagy házbirtoki nem egy szorosan vett kölcsönnel van megterhelve, hanem csupán a tulajdonos által élvezett váltóhitel összege van nagyobb bizto­sítékul az ingatlanra bekebelezve? A m. kir. közigazgatási bíróság e téren, mult évi 13,810. sz. Ítéletével, elvi jelentőséggel biró határozatot hozott, amidőn ez Ítéletben kimondta, hogy váltóhitelt élvező ingatlanbirtokosok­nak arra, hogy váltóhitelük kamatai az ált. jövedelmi pótadó ki­vetésénél figyelembe vétessenek, igényök nincsen. E fontos határozat époly jelentőséggel bir az ingatlanbirto­kosokra, mint az ált. jövedelmi pótadót kivető községi és városi közegekre is, s ezen okból nem tartjuk fölöslegesnek emennek rövid és világos indokolását közölni. Az indo olás következő: «Az 1883. évi XLVI. t.-c. 13. §-ának kifejezett tartalma szerint az általános jövedelmi pótadó kivetésé­nél csak annak a kamatnak a 10%-a vonható le, mely a bekebe­lezett kölcsön után áll fenn. Márpedig a bekivánt telekkönyi ira­toknál fekvő hitelbiztosítási okiratok és nyilatkozat tartalmából és az illető intézetektől bekivánt értesítésekből nyilvánvaló, hogy azok az összegek, melyek panaszos és neje terhé "> jelzálogilag bekebelez ettek, nem szorosan vett kölcsönöket, hanem csupán váltóelfogadványok mellett, a jelzálogilag biztosított összegen belül igénybe vehető, tehát időközben folytonos változásnak alávetett hitelösszegeket képeznek. Minthogy pedig a törvénybiztositotta ked­vezmények szorosan magyarázandók, a panasz jogosultságát elis­merni nem lehetett.* Ezen bírói felfogás bizonyosan végét tudja vetni ugy a tör­vény különböző magyarázatának, mint a törvény helyes magya­rázata elleni panaszos beadványnak; mert az indokolás kétségki­zárólag meghatározza a különbségeket, amelyek egy szorosan vett kölcsöntőke s egy váltóhiteltőke közt fennállanak. Ezek pontos meghatározása után önmagából folyik, hogy a bekebelezett váltó­hiteltőkének nem adható meg ama kedvezmény, melyet adózás szempontból az állandó jellegű kölcsöntőkék bírnak. Hosszabb gyakorlattal biró ügyvéd, aki már évekig kozjegyzőhelyettes is volt, közjegyzőhelyettesi állást keres, esetleg nagyobb iroda vezetésére is vállalkozik. Cime a kiadóhivatalban. 3_i Gyakorolt ügyvédjelölt irodámban 125 korona havi fizetéssel és mellékjövedelemmel azonnal alkalmazást kap. Bálint Soma dr.. ügyvéd Dettán 1 — 1 PMXM RÉ8ZvéxYT*fl«A>« NrOMüijA" BUOAPMTEN. Alföldi városban lakó kir. albiró cserélni óhajt lehetőleg hegyes vidéken lakó albiróval. Dij nem fize­todik. Cím a kiadóhivatalban. 2 — 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom