A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 8. szám - A jogi államvizsgák reformja. Vége

A JOG 1)3 XXXIV t.-c. is. Különösen hangsulyozandónak tartom, hogy az uj tanulmányi rendet megállapító miniszteri rendelet a tör­vénynyel egyidejűleg lépjen életbe. Kétségtelenül ez ugyan a miniszter szándéka, de kívánatos lenne ezt a 6. ^-ba egyenesen betenni. A Tervezetről végeredményül elég legyen annyit kijelen­tenünk, hogy egészben véve kiváló alkotás és azokat a nagy célokat, amelyeket elérni akar. bizonyára meg is fogja valósítani. Természetesen sok függ a végrehajtástól is, de az első feltétel mégis csak az, hogy a törvény maga jó legyen. Kívánjuk, hogy a Tervezet mielőbb törvénynyé váljék s bizonyítsa be a felőle alkotott jó véleményt. Kérjük a minisztert, hogy a kitűnő ter­vezetet most már gyors tempóban vigye a megvalósítás felé. Egy-egy generációt vesztünk el minden évvel, melyet még a mai tanrendszernek engedünk. Országos, nemzeti érdek, hogy a Tervezet mielőbb a Törvénytárban foglaljon helyet. Belföld. A Magyar Jogászegylet február 15-én tartott teljesülésében, melyen 1 ml ing Konrád dr. táblai tanácselnök elnökölt, Pap József dr. e. m. tanár olvasott fel a polg. perrendtartás javaslatáról. Előadó meleg szavakkal emlékszik meg a kamarának elhunyt elnökéről Győry Elekről, áttér azután felolvasásának tulajdon­képi tárgyára. Főcélja kimutatni, mint érvényesül a szóbeliség az eljárás szakain keresztül. A javaslat, amint nem esett a túlhajtott, tiszta szóbeliség hibájába, mely a német törvényt jellemzi, ugy az ellenkező jellegű osztrák perrend elveit sem tette magáévá. Az írásbeliségnek a mi javaslatunkban is jut jelentékeny szerep, ezt bizonyítja többek közt az előkészítő irat intézménye, melynek célját, s az elmulasztásához fűzött hátrányokat előadó részletesen ismerteti. Fenntartandó volt a túlnyomó írásbeliség a számadási és vagyonelkülönitési perekben, m gpedig jegyzőkönyvi tárgyalás alak­jában kiküldött biró előtt. Más perekre azonban ezen eljárás ki nem terjeszthető, amint azt az osztrák perrend megengedi. Foglalkozik azután előadó a jegyzőkönyvi rendszer 2 typusával. Az egyik a német rendszeré, hol a jegyzőkönyv csak vázlata a peranyagnak, mig a másik typus szerinti jegyzőkönyv teljes hasonmása a tárgyalási anyagnak. Csak helyeselhető, hogy javas­latunk a német rendszert fogadja el, mert csak árthat a szóbeli­ségnek, ha a figyelem a jegyzőkönyv szövegezésére koncen­trálódik. Ismerteti ezután az előadó a javaslat felebbviteli rend­szerét : Felebbezés az elsőfokú ítéletek ellen, felülvizsgálat a fel­lebbezési bíróságok Ítélete ellen, de csupán jogkérdésben. A felülvizsgálati rendszert a javaslat átvette a sommás eljárásból, mely a gyakorlatban teljesen bevált s ebben a főér­dem a kúriai judikatúrát illeti. Előadó azzal zárja nagy tetszésben részesült felolvasását, hogy a szóbeliséget öncélnak felfogni helytelen, itt a célszerűségi szempontok az irányadók, amiértis a tiszta szóbeliség , merev keresztülvitele káros eredményekre vezetne. A pécsi ügyvédi kamarának az igazságügyminiszterhez benyújtott 1901. évi jelentéséből. A számbeli adatok éppenséggel nem mutatnak aggasztó szaporodásra: az ügyvédek száma egy­gyel, a jelölteké kettővel gyarapodott a mult év folyamán. A jelentés természetesen elitéli azt a mozgalmat, amely a lefolyt ügyvédgyülésen a numerus clausus mellett támadt. A magyar ügyvédi kar összes tradíciói a szabad ügyvédség eszméjének tala­jából fakadtak. A tisztességes megélés biztosítására más egyéb módot kell keresni, mint a létszám mesterséges korlátozását. Az ügyvédi kart az igazságszolgáltatás gépezetének organikus kiegé­szítő részévé kell tenni, más államok példájára. Az ügyvédi rendtartás reformja elé nem néz bizalommal; attól tart, hogy Pol Iák Illés dr. éppúgy csak a miniszteri irattár számára fog dolgozni, mint elődei: Dell Adami Rezső dr. és Nagy Dezső dr. A perrendtartási tervezetnek az ügyvédeket illető rendelke­zéseit nem hagyva említés nélkül, fölhívja a jelentés a miniszter figyelmét arra a visszásságra, mely a fejede]mj személyek magyar­országi birtokainak jogviszonyaiból származó keresetekkel jár. Már a magyar állam igazságügyi szuverenitása szempontjából is kívánatos lett volna, hogy Magyarországon székelő magyar udvari bíróság szerveztetnék. A mult évi törvények közül üdvözli a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901: XX. t.-cikket. Kevesebb örömmel, sőt aggodalommal látja a büntető parancs intézményének a rendőri bíráskodás alá tartozó kihágásokra való kiterjesztését. Ez aggodalmát megokolja s módosítást aján 1. Egyéb panaszok között emliti s eltiltandónak véli egyes ügyészségi meg­bízottak eljárását, mely szerint a hivatalból indítandó följelenté­seket nemc-ak megbízotti, hanem ügyvédi minőségben is szignálták Nyilt kérdések és feleletek. Lefoglalható-e a sirkő ? (Kérdés.) Egy igen érdekes jogi kérdéssel bátorkodom e lap tisztelt olvasóihoz fordulni. Az eset a következő: 1901 elején elhalt Pécsett R. K. kereskedő. Neje néhány hónap múlva F. J. kőfaragónál egy sirkövet rendelt 1,200 koro­náért. F. J. a sirkövet szállitván, árát R. K. né nem fizette ki. A kőfaragó ismeite R. K.-né vagyoni viszonyait s tudta, hogy R. K -né férje után egy virágzó üzletet örökölt, tehát nem aggódott a sirkő ára miatt. A kőfaragó egy ideig csak türelmeskedett, később azonban R. K-nét beperelte az 1,200 k. erejéig. Időközben R K -né az üzlethez társul fogadta N. K. kereskedőt s igy a tárgyaláson a cég képviseletében N. K. jelent meg, felperessel egyezséget kötött, hogy az 1,200 koronát 200 koronás részletek­ben fogja kifizetni. Az egyesség jogerőre emelkedett, de mert alperesi cég fizetési kötelezettségének eleget nem tett, a felperes a marasztalási összeg erejéig végrehajtást kért. A végrehajtás elrendelése előtt a cég csődbe került. Felperes követelését a csődtömegnek be nem jelentette, hanem az elrendelt végrehaj­tást akarja foganatosítani s lefoglalni kívánja az általa szállított s a temetőben R. K. sírját jelző sirkövet. Azt vagyok bátor tehát kérdezni, hogy a temetőben levő sirkő lefoglalható-e ? E kérdés annál érdekesebb, mert a végrehajtási tr. 51. §-ában a le ntm foglalható ingók taxatíve fel vannak sorolva; sírkő azonban ezek között nem foglaltatik. Révész Oszkár, siklósi végrehajtó-jelölt. Irodalom. A hegyközségek közigazgatása. Irta V á s á r h e 1 y 1 Zoltán m. kir. földmivelésügyi min. fogalmazó. (Közigazgatási Könyvtár 1902. évii. sz.) A mezőrendőri törvény (1894: XII. t.-c.) megalkotása óta az ország legkiválóbb borvidékein több mint 700 hegyközség alakult. Ezen, a szőlőbirtokosoknak a szőlő­mivelésre és a bortermelésre vonatkozó közös érdekei előmozdí­tására szolgáló hegyközségek alakítására, szervezetére és műkö­désére vonatkozólag nyújt hasznos tájékozást a szerző. A füzet ára 1 kor. 20 fillér. A vásárcsarnoki kereskedés kézikönyve Összeállította Alap Dezső. AKözigazgatási Könyvtár ebben a füzetben a vidéki termelő-közönségnek a budapesti vásárcsarnokokkal való köz­yetetlen összekötetését kívánja előmozdítani. A füzet ára 1 korona ,i0 fillér. A községi közigazgatás a m. kir. közigazgatási bíróság gyakorlatában. A m. kir. közigazgatási bíróság által községi köz­igazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye. Összeállította Kampis János dr. A Köz­igazgatási Könyvtár m. évi XI—XII. száma. A beosztásban a községi törvény (1886: XXII. t.-c.) beosz­'ását vette alapul a szerző. Ettől csak annyiban tért el, hogy a 'adászati ügyeknek, mint amelyekkel a közigazgatási bíróság fel­tűnően sokszor foglalkozott, külön fejezetet szentel és hogy a községi életet érintő iskolai, gazdasági és egyéb vonatkozású ügyeket egy vegyes tartalmú fejezetben sorolta fel. Jó szolgálatot tett azzal is, hogy külön felsorolta azokat az eseteket, melyekre nézve a köz­igazgatási bíróság magát illetéktelennek nyilvánította. Az áttekintést gondosan megszerkesztett tartalomjegyzék könnyíti meg. A füzet ára 2 korona 40 fillér. Vegyesek. Az igazságügyminiszterium uj palotája már a megvalósu­lás stádiumába kezd lépni; ami még hátra van, az csak néhány formaság elintézése, ami nem fogja akadályozni a palota építésé­nek már ez év folyamán való megkezdését. A Kiss István mű­építész tervei nyomán, — nézetünk szerint stílszerűség szempont­jából is helytelenül n ég y e m e 1 e t e s n e k kontemplált palota a Zoltán- és Akadémia-utca által határolt uj országház előtti térre, két millió korona költséggel épülne, — a telek árától eltekintve. Hogy a négy emelet csakugyan fölösleges, amellett azonban az épü­let palotajellegének csorbításával jár,— azt bizonyítják az erről ter­jesztett, talán csak a hirkovácsok fantáziájában létező, de mindenesetre az igazságügyi kormánynak tisztán csak a takaré­kosságot szem előtt tartó irányzatát jellemző legendák. Ezek sze­rint ugyanis a minisztérium annyira bőviben volna ezen uj palo­tában a helyiségeknek, hogy oda még az V. ker. kir. járásbíróság is áthelyeztetnék — természetesen nem az I. és II., hanem a III. és IV. emeletre. Evvel pedig egyfelől a budapesti járásbíróságok­nak az ügyvédi kar által annyira várt, összpontosítása beláthat­lan időre újból elodáztatnék, — másfelől pedig a jogkereső közönség a sok emelet mászásával aránytalanul és szükségtelenül megterheltetnék. A palota bizonyára a műizlés minden követel­ményének meg fog majd felelni és architektúrájával remélhető­leg méltóan fog bele illeszkedni az országháztér gyönyörű keretébe. De ezt mintha sokallanák az intéző körökben. Miért térjünk el a régi hagyományoktól? Fődolog a takarékosság; csak legyen minél több hivatalszoba -— akár csak valamely kaszárnyában Hogy az V. ker. jbiróság ide való áthelyezésével a palota nyomban a zsibvásári bódék jellegét öltené, azt a bölcs urak odafönn talán nem is sejtik. Vagy okvetlenül szükségesnek tartja-e az igazságügyi kormány; a palota harmonikus képét és a térrel való békés összhangját az árverési hiénák undorító min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom