A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 8. szám - A jogi államvizsgák reformja. Vége

62 A JOG semmi igaz értelme nem lett volna annak, hogy öt jogakadémia tanári kara és ifjúsága vizsgák idejére felköltözzön a táblai székhelyekre. Inkább Mohamed jöjjön a hegyhez, mint a hegy Mohamedhez. A Tervezet ezért, a decentralizáció komoly keresztülvitele végett is, világosan kijelenti, hogy államvizsga-bízottságmindenmegfelelőenszervzettjogésállamtudományi kar székhelyén szerveztetik. (7. §.) A jogakadémiáktól tehát, hogy mellettük államvizsgái bizottság állittassék fel, csak azt kivánja meg a Tervezet, hogy megfelelően, vagyis az állami jogakadémiákkal hasonlóan legyenek berendezve. Ennek megkövetelése teljesen jogos és szükséges, s az ez iránt előirt feltételek (az államival azonos tanszékek, az állami tanulmányi rend teljes követése, a tanárok egyetemi magántanári kvalifikációja és a tanárok fizetésének s az intézet fennállásának biztosítása, 5. §.) ez idő szerint is a legtöbb jogakadémián (10 közül 8-nál) teljesen megvannak. A feltételekre csak annyit bátorkodom megjegyezni, hogy a tanárok j avadal mazása elé oda kellene tenni az illő jelzőt, mert ha a kvalifikáció, a tanszékbeosztás ugyanaz, ami az állami jogakadémiánál, a méltányosság kivánja, hogy a tanár javadalmazása is lehetőleg azonos, de legalább is illő legyen a felekezeti intézeteknél is. E rendelkezésekkel a miniszter teljesen megnyugtatta a felekezeti akadémiák fentartóit s megvetette biztos alapját annak, hogy az életképes vidéki akadémiák megerősödjenek és felvirágozzanak. A vizsga elméleti jellegének biztosítására továbbá ugyancsak helyesen írja elő a Tervezet, hogy az államvizsgái bizottság egy elnökből és négy tagból fog állani, s a négy tag közül rendszerint 3-nak tanárnak kell lenni, csak rendkívüli esetben lehet esetleg 2 tag olyan, aki nem taitozik az illető tanári testületbe. A 3 tanári tag, akik a tulajdonképeni kérdezést vinni fogják, mindig az illető intézet rendes és rendkívüli tanárai közül fog kineveztetni s mindig azok, kik az illető tantárgyakat ott előadják Ez biztosítja a kérdések elméleti és rendszeres feltevését s a vizsga^, tudományos színvonalát. A 3 tanár mellett egy nem tanár tag lesz még a bizottságban, aki az eddigi kültagok szerepét fogja teljesíteni, azonban ez a tag is a Tervezet szerint lehet egyetemi magántanár, ilyen nemlétében pedig a gyakotlati jogászi vagy közigaz gatási pályán működő kiváló egyén. Az állami felügyelet és ellenőrzés jogát — amit eddig voltaképen a kültagok gyakoroltak volna az eddigi államvizs-. gákon — egyrészt azáltal érvényesiti a miniszter, hogy a & államvizsgái bizottság összes tagjait, így a tanár tagokat is a miniszter fogja kinevezni (eddig a tanárok mint tanárok kinevezés nélkül szerepeltek a vizsgákon) s ezzel az államvizsgái bizottság az illető tantestülettől független önálló szervetet nyer. Másik és még hatályosabb biztosíték pedig az lesz, hogy a z összes államvizsgái bizottságok számára egy (mintegy országos) elnököt 3 évi megbízatással, az egyes külön vizsgabizottságok élére pedig egy-egy elnököt 1 — 1 év tartamra szintén a közoktatásügyi miniszter, éspedig az igazságügyminiszterrel egyetértőleg fog kinevezni. Az összes államvizsgák elnöke (épugy mint az ügyvédi vizsgák elnöke) és az egyes vizsgálóbizottságok elnökei mintegy kormányképviselők lesznek, akik a vizsga színvonala felett őrködni lesznek hivatva s e végből a jelöltekhez minden tárgyból kérdéseket intézhetnek. Ez lényeges ujitás és nagy jelentőségű reform, mert eddigelé az államvizsgái bizottság elnökeit a tanári testület megválasztotta s ez rendszerint egy tanár volt. A Tervezet szerint államvizsgái elnökké tanár is kinevezhető ugyan ama korlátozással, hogy valamely intézet tanára ai illető intézetnél szervezett bizottságban nem lehet elnök, de az elnökök mégis «főleg a birói, ügyészi és ügyvédi téren működő kiváló elméleti képzettségű egyének sorából fognak kiválasztatni.)) (Indokolás.) A legnevezetesebb pedig, hogy az államvizsgái elnököket a jogakadémiáknál, de csak a jogakadémiáknál ve tó-jog is illetendi meg, vagyis ha az elnök a szavazás eredményében annak enyhesége miatt meg nem nyugodhatnék, joga lenne a szavazás eredményét indokolva felfüggeszteni s az esetet bejelenteni az államvizsgák (országos| elnökének, aki megvizsgálva az ügyet vagy maga is más bizottsághoz utasithatja a jelöltet, vagy a miniszternek tehet jelentést, aki szintén jogosítva lenne uj vizsgára utasítani a jelöltet. (12. §.) Az egyetemeken az államvizsgái elnököt ily vetó)og nem illetné meg; ezzel tesz eleget a miniszter az egyetem érzékenységének is. E rendelkezések kétségtelenül a legjelentékenyebbek a vizsgabizottságok szervezésére. A kormányképviselő elnökök intézményét részemről szerencsés, Kitűnő gondolatnak vélem. A felügyeleti jog, a jogi képzés magas színvonalának, az államvizsgák szigorúságának ellenőrzése legegyszerűbben, leghatásosabban igy érvényesülhet. A Tervezet részletei felett lehet vitatkozni ; egyes intézkedéseket lehet módosítani, de az eszme maga megvalósításra méltó. Részemről csak mintegy megbeszélés céljából vetem fel, vájjon van-e szükség egy fő (országos) á 1 1 a m v i z s g a i elnökre? Nem egyszerűbb és világosabb lenne-e, ha csak egyes vizsgabizottsági elnökök neveztetnének ki, esetleg nem egy, de 3 évi tartamra? Az országos elnöknek ugy lenne értelme, ha ő lassanként pl. a 3 év alatt, az összes vizsgabizottságokban alkalmilag megjelenne elnöklés végett s igy közvetlen tapasztalatokat szerezne minden intézetről. Ami a vetój ogot illeti, elvileg ugyanezt is helyesnek vélem, de annak gyakorlását szorosabban körülirandónak vélném. Igy kiemelendőnek gondolnám, hogy az csak kivételesen és csakis véleményeltérés esetében lenne gyakorolható, egyhangú határozattal szemben nem. Egyébiránt a jól berendezett akadémiák bizonyára nem félnek e jog gyakorlásától s valószínűleg igen kevés esetben lesz alkalom annak igénybevételére. Ennyi az, mit a Tervezet az államvizsgái bizottságok uj szervezetéről mond ; egyebekre, igy a vizsgái rendre, eljárásra, vizsgadíjakra és vissgat bizonyítványokra vonatkozólag a miniszter szintén fentartotta magának a jogot, hogy mindezekről részletesen rendeletileg intézkedhessék. (3. §.) Kétségtelen, hogy ily rendelethez a miniszternek joga van, azt hisszük azonban, hogy annak megállapítása :mily időközökben tehető egymásután a két vizsga, még a törvénybe tartoznék. A Tervezet ugy itt, mint az alapvizsga tárgyainak megállapítására (6. §.) s az államvizsgák (országos) elnökének kinevezésére nézve (8. §.), az igazságügyminiszternek az egyetértését illetőleg hozzájárulását különösen kiemeli. Készséggel elismerjük, hogy a jelenlegi igazságügyminiszterre való tekintettel, ki maga is egyetemi tanár volt, e rendelkezés lojális és helyes, de a jövőre tekintettel elvi szempontból s a hatáskörök megóvása cel'ából is feleslegesnek véljük a közoktatásügyi miniszter jogkörének ily korlátozását, vagy pedig — ha elvégre a «több szem többet lát» elvénél fogva ez elfogadtatik, ez esetben az egységes gyakorlati igazságügyi vizsgáról szóló törvényben kell gondoskodni, hogy ott meg a közoktatásügyi miniszter hasonló konzultáló befolyása biztositta=sék. Végül megemlítem, hogy a Tervezet nagyon helyesen azr állitja fel szabályul, hogy az államvizsgákat minden végzett jogász ott köteles letenni, ahol tanulmányait végezte. Csak a miniszter engedhet e szabály alól túlzsúfoltság esetén kivételt. (14. §.) Ezzel kapcsolatban kívánatos lenne még a magánvizsgák feltétlen eltörlése iránt is intézkedni. A minisztérium ugyan tervbe vette ezt s a magánvizsgák feltételeit ujabban mindjobban megszorította, de minden kétség kizárása végett óhajtanok magába a törvénybe iktatni, hogy azuj tanulmányi és vizsgarend életbeléptétől kezdve a miniszter senkinek sem adhat engedélyt tanfolyamhallgatása nélkül jogvizsgák letételére. A Tervezet többi szakaszai a végrehajtási és átmeneti intézkedéseket tartalmazzák. Ezek szintén mind fontos kérdéseket oldanak meg. Igy a Tervezet 16. § a szerint a miniszter az uj törvény életbeléptetésétől számított két év alatt köteles uj szigorlati rendszert életbeléptetni az egyetemeken. Az uj szigorlati rendszer életbeléptéig a mai jogtudományi doktorátusok letehetők s azok a mai minősítő erővel birnak (17. §.). Nem hosszúé e határidő? Az átmeneti nehézségek megkönnyítésére talán elég lenne egy évi határidő az uj doktorátusi rendszer megvalósítására? Az államtudományi doktorátus azonban, a/, átmeneti idő alatt szerezve, többé nem lesz minősítő erejű? Az alkotandó törvény életbeléptetésének idejét a Tervezet szerint (19. §.) a miniszter rendelettel állepitaná meg. E ponthoz is fér némi szó Elvileg az lenne a helyes, ha maga a törvény jelölné meg az életbelépési napot, ami legtermészetesebben a törvény kihirdetését követő iskolai év első napja (szeptember 1. ienne, azonban, ha ez a tanulmányi rend egyidejű átdolgozása miatt nem látszanék is célszerűnek, legalább utolsó terminust óhajtanék a törvénybe igtatni, ameddig a m i n i s z t e r kő t ele s az uj törvényt s vele együtt uj tanulmányi rendet é 1 e t b e 1 é p t e t n i. Igy lett az uj bűnvádi perrendtartást életbeléptető 1897 :