A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 25. szám - A polgári perrendtartási szaktanácskozmány. (Tizenegyedik ülés)

A JOG t99 ugyan alkotmányunk történelmi jellemére, de másrészt meg azt som hagyta tekinteten kiviil, hogy a magyar közjog, mint élőjog, mai tudásunknak megtelelő tárgyalást igényel, s hogy ez tudományossá akkor válik, ha a behatóbb jogi elemzéseket is megteszi. A mii értékének jellemzésére szolgálhat, hogy szerző tételei közül számos általános elfogadásra talált, átment a köztudatba s igy e munka, mely a jelen kiadással, már több ezer példányban jelent meg, bizonyára hatással volt közjogi irodalmunkra. Az uj irány hátránya rendszerint, hogy túlzásokkal kapcsolatos. Ezektől szerző magát megóvni törekedett, különösen pedig azon látszott lenni, hogy elkerülje az irodalmunk gyorsabb fejlődésével mintegy együtt járó hibát, a kellően meg nem okolt tanok hirdetését, mely inkább zavar, mint megvilágít és nem előre viszi a tudományt, hanem tekintélyét csökkenti. A tőzsdebiróság hatásköre és a különbözeti ügyletek perelhetösége. Irta: dr. Baumgarten Nándor bpesti ügyvéd. G r i 11 Károly kiadása. Budapest, 1901. A tőzsdebiróság hatáskörének kérdése, mely utolsó időben a szaksajtóban élénk megbeszélés tárgya volt, szerzőnek a cimben emiitett munkájában szélesebb alapokon való feldolgozást nyert. Szerző ezen kérdést és kapcsolatosan azzal, a külömbözeti ügyletek perelhetőségét az idevágó irodalomnak és judicaturának azon lelkiismeretes és kritikai felhasználásával tárgyalja, melyet ezen szerzőnél a szakirodalmi tevékenységében másutt is tapasztaltunk. Ezek mellett azután önálló és erősen megokolt saját álláspontját is adja elő, a mi mutatja, hogy élesen gondolkodó jogász. Ervelései oda concludálnak, hogy a tőzsdebiróság hatásköre korlátozandó és pedig a tőzsdén kötött, a tőzsdei forgalomhoztartozó ügyletekből felmerült peres kérdésekre ex lege, és ez utóbbiakra, ha nem'is köttettek a a tőzsdén, ha tőzsdei tagok és bejegyzett kereskedők azokiránta tőzsdebiróságot kikötötték és végre bej. kereskedőknek alávetés folytán, más keresk. ügyletei tekintetében. A külömbözeti kifogás tekintetében pedig azon álláspontját védelmezi igen alaposan, hogy annak tőzsdetagok és bej. kereskedők között való ügyletekből kifolyólag hely ne engedtessék A magyar törvénytár betűrendes tárgymutatója 1891 —1900 évekre. Összeállította Knorr Alajos ny. kir. táblai bíró Ifj. Nagel Ottó kiadása. Bpest 1901. A magyar törvénytár 1847—1890. évi folyamaihoz Knorr a magy. kir. Belügyministerium megbízásából eddig három kötetben készített betűrendes tárgymutatót. A most megjelent kötet az 18bl —1900. évi törvények tartalmát foglalja magában. A tárgymutatónak ez a negyedik kötete a legnagyobb részletességgel ismerteti a törvényszakaszok tartalmát. Magvar közjog, községi közigazgatási tanfolyamok részére. Irta Vincehidy Ernő megyei t. főjegyző. Ezen füzetaGrillféle jogi könyvtárban jelent meg és a magyar közjog alapelveit könnyen érthető nyelvezetben, a célba vett olvasó körnek megfelelő alakban és módon ismerteti • Az uj bűnvádi perrendtartás népszerű kézikönyve, kereskedők és iparosok használatára* a ^Budapesti hitelezői védegylet igazgatóságának megbízásából irta: Dr. Sgalitzer Gyula budapest? ügyvéd; Budapest, Országos Közp. Községi Nyomda r. t. 1901. E munka egyszeri megtekintése után is megállapítható, hogy célját teljesen elérte, amennyiben az uj bűnvádi perrendtartás főbb rendelkezéseit világos, bárki által könnyen megérthető nyelvezettel irja meg a laikusok számára, rtra fűzve 1 kor. 20 fillér, csinos vászonkötésben 2 korona. Vegyesek. Nagymartoni László Pált, kir. tanácsost és a központi dijés illetékszab. hivatal nagyérdemű főnökét, tisztelt munkatársunkat, értesülésünk szerint, Nagymartonközség, melynek nevét az O Felsége által adományozott magyar nemességéhez praedicatumként nyerte, a f. hó 10-ikén tartott közgyűlésen egyhangúlag lelkesedéssel díszpolgárává választotta, tekintettel a p. ü. szakirodalom terén általánosan elismert működésére. A m. kir. Curia szüneti tanácsai 1901. évben. Július 7-től augusztus 3-áig: Büntető tanács. Elnök: Paiss Andor tanácselnök. Birák: Nagy Sándor, Tóth Gerő, Szent-Imrey Jenő, Zsigmondovics Mihály, S z e g h e ő Ignác, P i c h 1 e r Lipót. Jegyzők: Kriesch János, Petőcz Gyula, Zuna Gusztáv. Polgári tanács. Elnök: Süteő Rudolf tanácsvezető m. kir. curiai bíró. Birák: Illyés Károly, Ádám András, Gyárfás Ferenc, Kovács Antal. Jegyzők: Kondor Aladár, Zuna Gusztáv. — Augusztus 4-től 31-ig. Büntető tanács Elnök: Sélley Sándor tanácselnök. Birák: Szeremley Lajos, N e d e c z k y Ödön, Tóth Gerő, Szent-Imrey Jenő, Onaciu Sándor, PichI er Lipót. Jegyzők: Tőkés Ferenc, Szentirmay Ödön. Polgári tanács. Elnök: Süteő Rudolf tanácsvezető kir. curiai bíró Birák: K e r e s z t s z eg h y Lajos, Adám András, Gyárfás Ferenc, Kovách Antal. Jegyzők: Oppl Alajos, Saárosy Károly. A budapesti kir Ítélőtábla szüneti tanácsa. A budapesti kir. ítélőtáblán szerdán kijelölte az elnök a szüneti tanács tagjait, július és augusztus havában a táblán egy egy tanács működik, a mely 3 polgári és 3 büntető bíróból fog állani. A júliusi tanács tagjai a következők: Vavrik Antal tanácselnök, Csiky József, sárói Szabó László, Végh József, Forrássy Ferenc, dr. Bucz Lajos, Eördögh András; az augusztusi tanács tagjai: Frenreisz István elnök, Hanák Kolos, dr. Nyeviczkey Antal, dr. Baumgarten Károly, B a 1 o n y i Imre, Z u b o v i t s Román és Eördögh András birák. Szüneti idő beosztása a budapesti kir. keresk. és váltótörvényszeken. Ney Aladár július 8—28-ig és szept. 2-től szept. 22-ig. D' Tomcsányi László július 29—szept 8-ig Dr. Perez e 1 János jul. 8—aug. 18-ig. Dr. S z ü t s István jul. 15—aug. 25-ig. Dr. Schmidt Gusztáv jul. 1 —14-ig és aug. 19—szept. 15-ig. T ó t h Aurél aug. 12—szept. 21-ig. Kazacsay Gerő jun. 24—aug. 4-ig. F u c h s István jul. 15—aug. 25-ig. Dr. Sí m a y Gyula jul. 1—aug. 1 l-ig- Dr Genthon Ferenc szept. 2—29-ig. Dr. Reichard Zsigmond szept. 2—15-ig. Dr. Lukáts Jenő július 8—aug. 4-ig és szept. 30—okt. 13-ig. Dr. Szent-Györgyi Imre aug. 5—szept. 8-ig. Dr. Gallia Béla jul. 15—aug. 25-ig. Dr. Mezey László aug. 26-tól okt. 6-ig. Dr. Szabó Árpád jul. 22—aug. 18-ig és szept. 23—okt. 6-ig. Lr. I p o v i t z Károly jul. 8—aug. 4-ig és szeptember 2—szeptember 15-ig. Szüneti beosztás a pestvidéki törvényszéknél. Rónay Kamill aug. 5-től szept. 16-ig. Ve rebély ignácz jun. 2-től aug. 5-ig. Sz. Kiss Gyula aug. 2-től szept. 12-ig. Kerese Gábor július 12-től aug. 23-ig. K. Nagy Sándor jul. 29 tői szept. 9-ig. Usváth Imre szept. 16-tól okt. 27-ig. Bánó József jul 21-tő szept. l-ig. Goldstein Izidor jul. 1—1 t-ig és aug. 23-tól szeptl 20-ig. Józsa István aug. 23-tól szept. 24-ig. L i g e t k u t h y Iván jul. 12-től aug. 23-ig. Dr. Aczel Nándor aug. 3-tól szept. 14-ig. Dr. Szász Béla jul. 7-től aug, 3-ig és szept. 16—29-ig. Markos Mihály jul. 2-től aug. 13 ig. Dr. Novotny Károly jul. 11— 29-ig és szept. 9—23-ig. Késsel bauer Ödön jul. 29-től szept. 9-ig. A hagyatéki eljárás során felvett külön jegyzőkönyveknek bélyegilletékéről és a jegyzőkönyvekben foglalt jogügyleteknek ílletékszabás végett való bejelentéséről. A kir. igazságügyi és kirpénzügyi ministerek — egyik kir. közjegyzői kamara által fölvetett kérdés folytán — egyetértőleg a következőket jelentették ki : Az 1894. évi XVI. t.-c. 60., 67. és 70. §-ai alapján a hagyatéki eljárás során felveendő külön jegyzőkönyvek, a mennyiben azok mást, mint a bennük foglalt jogügyletre vonatkozó megállapodásokat nem tartalmaznak, az ill. díj. 78. i), k) pont rendelkezése értelmében mint okiratok bélyegzendők. Az a körülmény, hogy ezek az okiratok jegyzőkönyv alakjában állíttatnak ki, magában véve nem szolgálhat okul arra, hogy azok az okirati bélyegen kivül még jegyzőkönyvi bélyeggel is ellátassanak. Ha azonban ezek a jegyzőkönyv alakjában kiállított okiratok a jogügyletre vonatkozó megállapodásokon kivül egyéb intézkedéseket vagy megállapodásokat is tartalmaznak, akkor a bélyeg- és illetékszabályzat 18. §-a értelmében ugy a jegyzőkönyvi mint az okirati bélyeg lerovandó. Azokban az esetekben pedig, midőn a külön jegyzőkönyvekbe foglalt jogügyletek tárgyában a hagyatéki bíróságnak kell intézkednie, nevezetesen a telekkönyvi hatóságot az átírás iránt megkeresnie, a jogügyletnek illetékkiszabás végett való bejelentésére a hagyatéki bíróságot kell kötelezettnek tekinteni. A bejelentés 15 napi határidejét pedig ennek megfelelően a hagyatéki bíróság szóban forgó intézkedésétől kell számítani. Ellenkező esetben azonban, ha a felek éltek, az 1894: XVI. t.-c. 60. és 67. §-aiban nyert azon joggal, hogy a külön jegyzőkönyv tárgyát alkotó jogügylet telekkönyvi perfektuálása a hagyatéki bíróság közvetítése nélkül történjék : a bejelentésre a kir. közjegyzőt, mint ebben az esetben a hagyatéki bíróságot helyettesítő hatóságot kell kötelezettnek tekinteni. A bejelentést ily esetben a kir. közjegyzőnek is csak 15 nap alatt kell teljesíteni, mert a jogügylet előtte, mint bírói megbízott előtt, tehát hatósági közreműködés mellett jött létre. A 15 napi határidőt pedig, ha csak az illetékszabályok erre nézve más, későbbi időpontot nem állapítanak meg, attól az időponttól kell számítani, a midőn a felek azt a megállapodásukat, hogy a jogügylet telekkönyvi foganatosítását a hagyatéki bíróság közbenjötte nélkül kívánják kieszközölni, a kir. közjegyzőnek bejelentették, mert csak ez által lett a kir. közjegyzőnek e részbeni eljárása bevégzett hatósági ténynyé és a kir. közjegyző csak ekkor lép be a hagyatéki bíróságot helyettesítő intézkedési jogkörébe és ennélfogva bejelentés kötelezettsége is csak ezzel a ténynyel hárul reá. Az 1894 : XXI. t.-c. 70. §-a esetében ily megkülönböztetés lehetősége ki van zárva, mert az id. §. értelmében felvett külön jegyzőkönyvek tárgyában a hagyatéki bíróságnak legalább a beleegyezés kérdésében mindenesetre intézkedni kell (1894 : XVI. t.-c. 9L §. ut. bek.), ennélfogva a bejelentésre is a hagyatéki bíróság van kötelezve. (4191/1901. [. M sz.) A kir. kereskedelemügyi ministernek 87,700/1901. számú rendelete a polgári peres ügyekben hozott bírói határozatokat tartalmazó ajánlott levelek kézbesítési vevényeinek átalakítása tárgyában. Polgári peres ügyekben hozott birói határozatokat tartalmazó díjköteles ajánlott levelek kézbesítési vevényei (1. az 189L évi 82,420. sz. rendelet a Szab Gyűjt. III. rész. 524. f. sz.), melyeken a címzett a levél átvételét már elismerte, postai kezelés közben néha elkallódnak vagy más okból a feladó kezeihez el nem jutnak, minek folytán a kézbesítési vevény másodlatban való