A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 25. szám - A polgári perrendtartási szaktanácskozmány. (Tizenegyedik ülés)

200 A JOG kiállítása válik szükségessé. Ez azonban olykor nehézségekbe ütközik, mert a címzett a kézbesítési vevényt másodszor aláírni vonakodik, vagy mert időközben elköltözött, meghalt va°-y általában fel nem található. Ily esetekben a megtörtént kézbesítést a másodlati kézbesítési vevényen a leadó hivatal van hivatva hiteles alakban igazolni. A most használatban levő kézbesítési vevény (Nyomtatványszám 42.) az ajánlott levél postai kezelésére vonatkozó adatokat (fejvevő hivatalt, ajánlási számot, feladás keltjét, nem tartalmazza, így a leadó hivatal nincs mindig abban a helyzetben, hogy az "l^zett kézbesítési vevényhez tartozó ajánlott levél azonosságát jari^pitsa és hogy a megtörtént k zbesitést a teladóval szem ben igazolja. Ezért a 42. sz. nyomtatványt az alábbi minta szerint átalakíttattam. E szerint az uj kézbesítési vevény alól egy elválasztható (perforált) toldaléklappal van ellátva, mely a feladóvevény kiállítására van rendelve s egyrészt a kézbesítési vevény 1., 2., 3-ik rovatát, a rendes postai teladó vevény adatait tartalmazza, ezen kivül a nyomtatvány felső része még «Ajánlási szám* és ^Felvevő postahivatal* rovatokkal van kibővítve. A feladó tartozik ugy a kézbesítési, mint a feladó vevényen saját nevét s lakását, valamint a határozatot kibocsátó bíróság nevét feljegyezni s az 1—3 rovatokat kitölteni; a «Feladó vevény> egyéb részeit pedig felvevő postahivatal tölti ki, miután a feladó által a nyomtatvány felső és alsó részébe bejegyzett adatokat a levélre irt adatokkal összehasonlította. A postai feladó vevényt rovatainak kitöltése után a felvevő postahivatal a kézbesítési vevénytől elválasztja, s a feladónak átadja, a kézbesítési vevényt pedig az ajánlott levélhez fűzve azzal együtt továbbítja. A leadó postahivatal a kézbesítés körül, valamint a kézbesítési vevénynyel a fentidézett rendelet értelmében jár el. Ha a feladó a hozzá vissza nem érkezett kézbesítési vevényt szorgalmazza, illetve arról másodlatot kiván, tartozik ugyancsak ezen uj nyomtatvány felső részét, tehát csak a kézbesítési vevényt kitölteni s azt az alsó rész nélkül, az eredeti feladó vevény bemutatása mellett, a felvevő postahivatalnak átadni. A felvevő postahivatal mindenekelőtt ráirja e szót «Másodlat», továbbá az ajánlott levél számát, saját, vagyis a felvevő postahivatal nevét és az alá a feladás napját, és az így felszerelt másodlatot ajánlott levélben tudakozmány kíséretében a leadó postahivatalnak megküldi. A tudikozvány díjmentes, ha az eredeti kézbesítési vevény egyáltalában nem érkezett meg, ellenkező esetben pedig t. i., ha a vevény a feladó kezei közt veszett el, díjköteles. A leadó postahivatal vezetője (postamester), miután az aján lott levél érkezését és kézbesítését megállapította, a kézbesítési okmányból (kézbesítő könyv, átadó vevény, értesítő és nyugta) a kézbesítési adatokat a másodlat 5. rovatában feljegyzi és a másodlatot a czimzettnek aláírás végett bemutatja. Ha a czimzett aláírása bármely okból rögtön meg nem szerezhető, a postahivatal vezetője az ok világos felemlítése mellett az 5. rovatban a megtörtént kézbesítést aláírásával és a hivatal bélyegzőjének lenyomatával bizonyitj a sa másodlatot a feladónak ugy, mint az az eredeti kézbesítési vevényre nézve fentidézett rendeletben elő van írva, megküldi, a tudakozványt pedig a törtétnek bejegyzése után a feladó postahivatalnak visszaküldi. Ha maga az ajánlott levél rendeltetési helyére meg nem érkezett volna, a leadó postahivatal a tudakozványt, kézbesítési vevényt a felvevő hivatalnak azon megjegyzéssel küldi vissza, hogy az ajánlott levél oda meg nem érkezett, mire a felvevő postahivatal a rendes nyomozást megindítja. Azon esetben, ha az ajánlott levél kézbesítése kényszer utján történt volna, a másodlatot nem kell a címzettnek bemutatni, hanem a leadó postahivatal a kényszerkézbesitésről kapott bizonyítványban foglalt kézbesítési adatokat jegyzi fel a másodlatra (íKényszerkézbesitéssel 1901. aug. 13-án»). Különösen figyelmeztetem a posta- és távirdahivatalokat, hogy a megtörtént kézbesítésnek a másodlatokon való igazolásánál a legnagyobb lelkiismeretességgel járjanak el, és hogy az ajánlott levél azonosságának megállapítására kiváló gondot fordítsanak. Egyben felhívom a kir. hivatalokat, hogy ezen rendeletemet jegyezzék elő «a Postai Tarifák és Postaüzleti szabályzat* I. része 19. §. A. 12. pontjának «Hivatalos Küldemény* cimü bekezdésénél (78) lap és a P. T. Sz. Gy. III. rész 524. f. száma alatti rendeletnél. Az uj nyomtatványt a posta- és távirdahivatalok nyomban rendeljék meg és azzal az érdekelteket kérelmükre lássák el. A kir. igazságügyministernek 6450/1901 I. M. számú rendelete, a berni nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó vasúti vonalak jegyzékében történt ujabb változás tárgyában. Valamennyi kir. bírósághoz. A vasúti árufuvarozás tárgyában Bernben 1890. október hó 14-ik napján létrejött és az 1892 : XXV. törvénycikkben foglalt nemzetközi egyezmény 58. cikke alapján, valamint a Bernben felállított központi hivataltól nyert értesítések nyomán az 1892. évi december 12-én 45,790. szám alatt kibocsátott igazságügyministeri rendeletnek (lásd az 1892. R. T. 3044. lap és az Igazságügyi Közlöny I. évfolyam 15. szám 433. lap) megfelelőleg a kir. bíróságokkal a következőket közlöm : A hivatkozott nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó vasutak és vasúti vonalak jegyzékébe ujabban beiktattattak : I. A magyar kir. ál'amvasutak mult évi december hó 7-én megnyílt érsekujvár—nagysurányi összekötő vonala. II. Az osztrák vasutak csoportjába, még pedig a cs. kir. osztrák államvasutak üzemében levők közé : 1. a göpfritz—gross-sieghartsi h. é. vasútnak 1900. évi október hó 15-én megnyílt gross-siegharts—raabi vonalrésze ; 2. a raudnitz—hospozini h é. vasútnak 1900. évi október hó 13-án megnyílt raudnitz—bezdekov—hospozini és november hó 2-án megnyílt raudnitzi—bezdekov—raudnitzi vonalrésze ; 3. az 1900. évi október hó 27-én megnyílt bolecin—jaworznoi h. é. vasút; 4. az 1900. évi november hó 14-én megnyílt linz—urfahri h. é. vasút; 5. a kolin—ceréani h. é. vasútnak 1900. évi december hó 15-én megnyílt kolin—neuhofi vonalrésze; 6. a bukovinai h. é. vasútnak 1901. évi január hó 9-én megnyílt kimpolung—valeputnai vonala, s végül 7. a cs. kir. osztrák államvasutak üzemében 1900. évi október hó 18-án átment urfahr—digenslágli h. é. vasút, illetve u. n. Mühlkreisbahn. Ezen felül beiktattatott még az osztrák vasutak B. II. csoi portjába 33. a) folyó szám alatt a szász kir. államvasutak által [ üzletileg kezelt s 1900. évi augusztus hó 25-én megnyílt markers| dorf—hermsdorfi mellékvonalának a német-osztrák határtól Herms' dorfig (bei Markersdorf bis Hermsdorf i. B.) vezető vonalrésze is. Mindeme vasutak már megnyitásuk napjától kezdve a nemI zetközi egyezmény kötelékébe tartoznak. Mindezeket azért közlöm a kir. bíróságokkal, hogy a fentebb elősorolt vasutakon és vasúti vonalakon közvetlen fuvarlevelek alapján teljesített szállításokból keletkezett peres ügyekből kifolyólag az eljáró külföldi bíróságoknak a nemzetközi egyezmény határozatai alapján hozott Ítéletei az 1892. évi 45,790. szám alatt kiadott igazságügyministeri rendelet 4. §-a értelmében a viszonosság igazolása nélkül hajtandók végre. A sommás eljárásról szóló 1893:XVIII. törvénycikk 9., 10., 11., 12. és 220. §-aiban foglalt határozatokra való tekintette] figyelmeztetem ezúttal is a bíróságokat, a többször említett nemzetközi egyezmény 56. cikkének azon rendelkezésére, mely szerint a nemzetközi fuvarozási szerződés alapján indított kereseteknél a perköltségekre nézve biztosíték (cautio judicatum solvi) nem követelhető. A felebbviteli főtárgyalásra kirendelt külön védő dijainak fedezéséről Az igazságügyminister egy előfordult eset alkalmából kijelentette, hogy a B. P. 411. §-ának második bekezdése, illetőleg 412. §-ának ötödik bekezdése alapján a felebbviteli főtárgyalásra kirendelt külön védő díjazása — ép ugy mint a közvédőé — a bűnügyi átalányból fizetendő (B. Ü. Sz. 121. §-a), de nem képez «bünügyi költséget* és nem térítendő meg az elitélt vádlott által. A B. P. kormány-javaslatának indokolása szerint ugyanis a közvédő jutalmazása «a felosztás nekézsége és a képviseltek tudta nélkül való működése miatt az egyes vádlottakra nem róható, hanem az államkincstár által viselendő.* Minthogy pedig méltányossági tekintetekből az érdekellentétben levő vádlottak közül az, kinek részére külön védő rendeltetett ki, más elbánásban nem részesíthető, mint az, kit a közvédő képvisel : az előbbire sem róható a törvény által elrendelt védelmével járó költség viselése (70.563/1900 I. M. sz.) A jogvédő egyesület vagyontalanok részére 1900. évben összesen 52l ügyben nyújtott jogvédelmet. Ezek közül 225 ügy befejeztetett, 296 folyamatban maradt. Rendes per volt 75, sommás per 226, bűnügy 82, perenkivüli ügy 95, hagyatéki ügy 9, vegyes 34-. Panaszkodik az egylet évi jelentése, hogy fiatal ügyvédeink és ügyvédjelöltjeink nem igen vállalkoznak arra, hogy a hivatalos órák alatt jelentkező ügyes-bajos embereket jogi tanácscsal, útbaigazítással lássák el. Curiai és táblai értesítések Békés-Csaba. F. K. Zsarnócay-Vasas nem érk. — A más kettő n. e. - Kecskemét. Gy. B. I. G. 76/1901 elutasittatott. - NagyKikinda. Dr. K. Zs. Nem érk. - Nagy-Szeben. Dr. B. J. PoplákaKis-Torony érk. 4,053/901 P. sz. a. előa. Trink, n. e. December előtt nem várható elintézése - Pécs. Dr. B. A. Weininger ü. érk. 424/901 P. sz. a. előa. márc. 22. vu. - Pécs. Dr. M. J. Gabrinyi-Volk (934/901 P. sz.) jun. 13. hh. - Szabadka. Dr. V. S. A kérdett perek nincsenek elint. - Vág-Sellye. Dr. S. F. Grangyai-Décsi (7,520/900 P. sz.) jun. 19. hh.