A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 32. szám - A polgári perrendtartás tervezetének 34.. §-ához. Válasz dr. Rosenthal Mór nagyváradi ügyvéd ur cikkére

232 A JOG Dr. Rosenthal úr megemlíti azt az esetet, midőn nekem a pécsi kereskedő csak oly feltétel melleit hitelez, ha magamat a helyi bíróság illetékességének vetem alá. Higyje el. hogy felette gyakorlatiatlan embernek tartom azt a kereskedőt, aki nekem csupán állásomnál fogva hitelez. Ha pedig tőlem kívánná, — készségesen vetném magamat alá a helyi bíróság illetékességének, sót kívánságát egész természetesnek találnám, nem hogy őt faképnél hagynám. Az igazságnak furcsa kiszolgáltatója lenne az a bíró, aki megróná a kereskedőt azért, mert jogos követelésének érvényesítésére alkalmas és célszerű eszközöket akar magának biztositani. Evekkel ezelőtt meg is történt velem, hogy egy pécsi kereskedő elismervényt és kötelező nyilatkozatot kivánt tőlem s én ezt teljes készséggel ki is állítottam. Mondanom sem kell, hogy elvállalt kötelezettségemnek külömben is eleget tettem volna, — de a felek biztosítását célszerűnek tartom. Részemről kijelentem még, hogy én csak oly jellegű vitában kívánok részt venni, mely jogászemberekhez illő s tárgyilagos modorban folyik s ezért a dr. Rosenthal ur által személyeskedővé tett vitát nem folytatom E lapok szerkesztőségétől és az olvasó kollégáktól pedig bocsánatot kérek, hogy a lapot, — személyemet érdeklő cikkel terheltem s a helyet egyéb, közérdekű cikk elől elfoglaltam. Dr. Rosenthal úr eljárását kifogás nélkül hagynom nem lehetett. Külföld. A szerzői jogról Németországgal 1899. évi december 30-án az irodalom, művészet és fényképészet terén létrejön müvek kölcsönös védelme tárgyában kötött államszerződésünk f. é. május hó 24-én lépett életbe. Ezen szerződés megszüntette a két állam között a szerzői jog terén fenállott exlex állapotot,— hogy kinek az előnyére és kinek a hátrányára, azt szükségtelen külön hangsúlyozni. Hiába, mi gavallér nemzet vagyunk és miért tagadnók meg a némettől azt, a mit annak idején a franciának oly bőkezűen és minden ellenszolgáltatás reménye nélkül nyújtottunk ? Miért ne legyünk mi szegénységünk dacára különbek a gazdag amerikaiaknál, a kik a szellemi terméket közös tulajdonnak tekintik és minden aggodalom nélkül magukévá teszik azt, a mi művelődésüket és nemzetük nagyságát előmozdítani képes. Ki fogná magát nálunk ily kicsinyes szempontok által vezéreltetni ? Ki fog egyáltalában reagálni arra, hogy nálunk csak szellemi i m p o r t lehetséges, kivitelről pedig szó sem lehet. Minima non curat praetor ... Az államszerződés 1. szakasza minden irodalmi, művészeti és fényképészeti műnek, mely a szerződő államok egyikének területén otthonos, a másik állam területén, ha nem tekinthető egyúttal ott is otthonosnak, a hason irodalmi és művészeti termékeknek a belföldi törvényhozás által nyújtott védelmet biztosítja. Az «otthonosság» fogalma, mely nagyon is határozatlan, a 2-ik cikkben akkép értelmeztetik, hogy egy mű otthonosnak tekintendő, ha arra megjelenési helyénél fogva, vagy szerzőjének állampolgári minősége vagy lakhelye folytán a megfelelő belföldi törvényhozás alkalmazást nyerhet. — A 3-ik szakasz azon feltételekkel és alakiságokkal foglalkozik (ezekhez különösen a fordítási jog fentartása, a fordításnak bizonyos meghatározott időn belül való megkezdése és a zeneművek nyilvános előadására való jognak fentartasa tartoznak), melyek a szerződéses védelem elnyerésére szükségesek és teljesitendők. így pl. nálunk, a fordítási jognak kizárólagos fenntartására szükséges, hogy a fordítás megkezdése és befejezése az eredeti mű megjelenésétől számítandó 3 éven belül nyilvános lajstromba iktattassék. A 4-ik cikk azt rendeli, hogy a kizárólagos fordítási jog oly nyelvek tekintetében, melyekben a műnek jogos és teljes fordítása meg nem jelent, a mű megjelenésétől számított 3 évnél tovább semmieselre sem fentartandó. Azon nyelvek tekintetében, melyekben a fordítás idejekorán megjelent, a fordítási jog csak 5 évvel a fordítás kiadása után szüni . meg (tehát 8 évvel az eredeti mű kiadása után). Az 5. cikk a szerződés által biztosított jogokat nemcsak a szerzőknek, de jogutódaiknak is biztosítja. A szerzőség praesumptiójához tartozik a névnek szokásos kitétele a címlapon. Anonym és pseudonym kiadmányoknál a kiadóra szálIának át a szerző jogai. A 6-ik cikk a szerződő államok azon jogát biztosítja, hogy a sajtó-törvénykezést és sajtórendőri jogaikat mindenkor szabadon gyakorolhatják. A 7-ik cikk az átmeneti intézkedéseket tárgyazza, a 8-ik cikk végül a szerződés tartamát 10 évre (1901. május 24-ig) állapítja meg. A mennyiben azonban a szerződő felek egyike sem mondaná fel a szerződést 1 évvel Ic-járta előtt, az egy ujabb évig érvényben marad. Nálunk ép ugy mint Ausztriában ezen államszerződés a parlamentekben lényegesebb ellenvetésre nem talált. Nem ugy a német birodalmi tanácsban, a hol többféle ellenvetést tettek és aggodalmaskodtak. (Ugy kell nekünk, minek is kényszeritjük [ a németre a csakis reá nézve előnyös szerződést I) Egyik jogos ellenvetés oda irányult, hogy a szerződés roppant 1 nehezen megérthető. A szerződés első és harmadik cikkelye — ugy mond dr. Müller meiningeni képviselő,— összeköttetésben a&zárjegyzőkönyv határozataival, oly jogi labyrinthust képeznek, és oly zűrzavart teremtenek a német kiadóra nézve, hogy az érdekelt körökben attól tartanak, hogy a jelen szerződéssel misem kezdhető, hogy az pusztán egy csapás a vízbe, mert a kiadók az annyira bonyolódott határozatokban magukat ki nem ismerik és szivesebben lemondanának az egyezmény egész védelméről. (Bárcsak tették volna!) Vegyesek. Az egri érseki joglyceutnnak az 1900—1901. iskolai évről kiadott évkönyvében első helyet foglalnak el a Vörösmart yemlékünnepély alkalmából (1900. évi december 1-én) az akadémia olvasókörében tartott emlékbeszédek. Semmi kifogásunk az ellen, ha ily alkalommal még oly magasröptű, vagy még oly álpáthosszal telt beszédek elhangzanak, — de igenis kifogást kell emelnünk azon ferde irányról, hogy a tudománynak szentelt csarnokokba az aktuális politika bevitessék és az ifjúság a pártharcok zajába már a főiskola falain belül is belesodortassék. Ebbe a hibába esett dr. Rátvay Géza jogtanár, ki beszédében oda konkludál: lehetetlen tagadnunk a függetlenségi eszmének létjogosultságát. Ez ma általános közérzése, ez ma ingatlan meggyőződése, ez ma mélyen gyökerezett hitvallása nemzetünknek. . . . Tudom, hogy ez az eszme ma meg nem valósul. Azzal érvelnek, hogy nem kormányképes. Nem kutatom, hogy hol biráltatik el az igazi magyar politikai programm kormányképessége vagy képtelensége, csak azt akarom kiemelni, hogy ha a függetlenségi eszme a mai politikai és társadalmi viszonyok között meg nem is valósitható, az még nem ok arra, hogy feladjuk. ... A zászlót tehát minekünk még magasabban kell lobogtatnunk. Vész és halál reá, a ki az ellen tenni vagy fegyvert fogni mer !> Ugy rémlik előttünk, mintha az ily beszédek sem a kathedrára, sem egy nem politikai olvasókörbe valók és legkevésbbé egy jogtanár szájába illők volnának ! ! ! Az évkönyv arról értesít, hogy az eddigi igazgató dr. Kozma Károly 48 évi tanári működés után állásától megvált. F. é. január 17-én tisztelgett nála a tanári kar és ennek nevében seniora, dr. Kiss István búcsúzott el tőle. Ez alkalommal Kozma 2,000 koronás alapítványt tett az egri joghallgatókat segítő egyesület javára. A megüresedett rektori tiszt az érsek-kegyur Samassa által dr. Párvy Sándor apát-kanonokra ruháztatott. Nyugalomba vonult még dr. Hubert János, a peres és perenkivüli eljárás, a váltó és keresk. jog ny. r tanára, a ki 38 éven át állt az intézet kötelékében. Távozott továbbá dr. Fal esik Dezső, ny. r. tanár, a ki a pozsonyi akadémiához lön a magy. közigazgatási jog és a magyar állam statisztikájának tanárává kinevezve. Visszaléptek még Michalek Manó, a művelődéstörténet és a legújabb kor történetének tanára és dr. Glósz Kálmán, a tvszéki orvostan és közegészségtan tanára. rt.z elhunyt dr. M a r t i n o v i c h József megüresedett büntetőjogi és jogbölcsészeti tanszékére dr. Ludányi Béla kir. alügyészt; F a 1 c si k tanszékére dr. Samassa János, közp. szolgabíró és dr. Hubert tanszékére dr. Bozóky Béla közjegyzőjelölt ny. rk. tanári minőségben neveztettek ki. Dr. Glósz tanszékre pedig dr. Turtsányi Gyula, megyei tiszti főorvossal lett betöltve; végül Michalek tanszéke dr. Macki Valér, főgymn. tanárra, magántanári minősítéssel lőn ráruházva. A már nevezetteken kivül működnek még: dr. Csutorás László, mint a magyar és osztrák magánjog és bányajog ny. rk. tanára; dr. Huttkay Lipót, mint a nemzetg.izdaságtan, pénzügytan és a magyar pénzügyi jog r. tanáta; dr. Kiss István, a kar seniora minta politika, magyar közjog, nemzetközi jog és a jog és államtud. encyclopaedia ny. r. tanára; dr. R á t vay Géza, mint a római jog ny. rk. tanára és dr. Udvar dy László, mint az egyházjog és"jogtörténet ny. r. tanára. Az akadémia kebelén belül működik az I. és a II. alapvizsgálati bizottság, továbbá a jogtudományi és az államtudományi államvizsgálati bizottság; mindannyi a kebelbéli tanárok és a megfelelő számú kültagokból összeállítva. Első éves joghallgató volt 40, II. éves 30, III. éves 16, IV. éves 22. Vizsga tartatott összesen 90; ezek közül felfüggesztetett 15, visszautasittatott 6. Az intézet fenntartási költségét e tanévben, 69,460 koronát, legnagyobbrészt az érsek és az egri főkáptalan fizették. A kari könyvtár áll 3,412 kötet és 3,460 füzetből és képvisel 17,849 korona értéket. Ifjúsági egyletek a következők- 1 a joghallgatók segitő egylete 19,220 K. 90 fill. alaptőkével és 2 a joghallgatók olvasóköre (mely kizárólag politikai lapokat járat, — testis lemporum!); 3. vivó és tornaegylet. Szükséges volna, ha a német egyetemek módjára a tanulóifjúság a tanárok házánál is keresné azon ösztönzést és a tudományok iránti vonzalmat, mely őt a politika csúf mesteiségétől elvonná es nagyobb ambícióval eltöltené. Közelednie kell — legalább vidéken - ezen két annyira széjjel huzó elemnek: tanárnak es tanulónak. Ugy hisszük, hogy egyikök sem vallaná annak kárát A tanulók rajongó szeretete gazdagon kárpótolná a tanárokat a kis alkalmatlanságért. Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16. Dl^STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3.