A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 7. szám - A dolgozó minister (Az uj polgári perrendtartás tervezetének megjelenése alkalmából.)

Huszadik évfolyam. 7. szám. Budap est, 1901 február hó 17. Szerkesztőség: JT "T Előfizetési arak: V.. Rudolf-rakpart 3. sz. ZA _ I I 1 I ^ Helyben, vagy vidéiue bé, ^^^^ mentVC kü,'^:. , .. .. „ Negyed évre ... 8^^nay£o Kiadóhivatal: <EZELŐTT MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) Féi6' ( 6x^«r^ _ _ . 1Jf . ' HETILAP ÍZ IGAZSÁGÖGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. 1 MAGTÁR ÜGYYÉDI BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI [ÁS KÖZLÖNYE, „ . " " ,„ V., Rudolf-rakpart 3. sz ' Egész « „12 « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. Dr" R*VAI LAJ°ü^ ~T STILLER MOR AZ előfizetési pénzek Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal Adóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. küldendők. TARTALOM: A dolgozó minister. (Az uj polgári perrendtartás tervezetének megjelenése alkalmából.) Irta : dr. Révai Lajos, budapesti ügyvéd. — A főtárgyaláson hozott közbenszóló határozat elleni perorvoslatról, írta: dr. Kiss Endre, debreceni kir. ítélőtáblai biró. — Észrevételek «A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetéihez. Irta : Kelemen Ernő. kisvárdai járásbiró. — A m. polg. tvkv. tervezetének !)7. §-ához. Irta: Fényes Vince, borosjenői kir. albiró. — ' A törvénytelen gyermek helyzetének szabályozása a Tervezetben. Irta : dr. M o s c o v i t z Iván, kassai tvszéki aljegyző. — Belföld. (S z t e h 1 o Kornél felolvasása. - Az aradi ügyvédi kamara 1900. évi jelentése. — A pécsi ügyvédi kamara jelentése.) — Irodalom (Magyar házassági és házastársi öröklési jog. Irta : drJ a n c s ó György. Ismerteti: Advocatus. — Az 184H-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyüjteménye. III. kötet Szerkeszti: dr. Fayer László. ™— ,*A kereskedelmijjog kézikönyve Irta: dr. Klupaty Antal.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MELLÉKLET : Jogesetek ULa. — Felsőb irósági határozatok és döntvények. — Kivonat a '^Budapesti közlöny»-ből. — Hirdetések. A dolgozó minister. •^(Az uj polgári perrendtartás tervezetének megjelenése alkalmából.) Még benne vagyunk az általános polgári törvénykönyv tervezetének tanulmányozásában, birálgatásában és hússá vérré való átalakításában —és Plósz Sándor máris uj anyagról gondoskodott, mely a civilista jogászelemet a legközelebbi időben talán még behatóbban fogja foglalkoztatni, mint a polgári törvénykönyv tervezete. Kész és előttünk fekszik az uj perrendtartás javaslata*) — Plósz legsajátabb műve. Mi gyakorlati jogászok évtizedeken át kényszerűségből el lehettünk polgári törvénykönyv nélkül — a fiatalabb generáció talán már nem is tudja, hogy volt idő, midőn mi is egy akkor törvényerejével biró idegen codex uralma alatt állottunk. A tanult jogász és kiváltkép a tapasztalt biró nagyobbára helyesen tudta alkalmazni azon jogelveket, melyek a civilisáltabb népek codificatiójának és judicaturájának főidén termettek és bár su' >s volt a helyzet a létező jogbizonytalanság folytán, de azeit kétségbeejtőnek és elviselhetlennek az még sem volt mondható. Judicaturánk az anyagi jog szempontjából nem volt sokkal a külföldi judicatura nívóján alul. Máskép állott a kérdés a perrendtartás dolgában Az 1860. évi Októberi diploma Magyarországot teljesen készületlenül találta; avitikus államból nyakra-főre és az absolut kormány által behozott törvények és rendeletek teljes és azonnali hatályon kivül helyezésével, — a modern jogállammá való átalakulás csak nagy rázkódtatásokkal és keserves tapasztalatok árán mehetett végbe. Az országbírói értekezlet perjoga a lehető legprimitívebb, lépten-nyomon recsegő és bedöléssel fenyegető ideiglenes hajlékkal látta el a magyar jogszolgáltatást és az 1868. évi LIV. t.-c. is — egybegyűjtvén az uraságoktól levetett avult eljárási szabályokat — nehézkes formalismusával és aggasztó lassúságával minden egyébre volt alkalmasnak mondható, mint az igazságszolgáltatás ideális céljának megvalósítására : az igazság kiderítésére. Három évtizednél tovább viseljük ezen koloncot és valóban ideje már, hogy a rendes eljárás is a nyilvánosság és szóbeliség áldásaiban részesüljön, a mostani sem alapos, sem tárgyilagos, a legkevésbbé pedig a perlekedő felek megnyugvását eredményező rendszer halomra döntessék és a felek akaratának feltétlen érvényesülése, az éppenséggel nem ritka birói szeszély vagy éppen protektió helyébe helyeztessék. •) Törvényjavaslat a magyar polgári perrendtartásról, Átdolgozott tervezet. Közzéteszi a magyar kir. igazságügyminister. Budapest 1901. Lapunk mai száma Mindezt mintegy varázsütésre Plósz tervezete helyezi kilátásba. Eddigi sommás eljárása már tökéletesen bevált — és ha a birói anyag kivétel nélkül époly jó volna, mint a milyen jók ezen törvény intézkedései — akkor büszkén dicsekedhetnénk ideális jogszolgáltatásunkkal. De a birói anyagot a mirljszter ott és ugy veszi, a hol és a hogy azt kapja, — őt tehát a mindenek dacára itt-ott fenálló fogyatékosságokért felelősségre vonni nem lehet, és egy törvény még akkor is jó lehet, ha maga az alkalmazó biró némelykor gyarló. Ezen törvény lényeges előnyeivel és alapvető eszméivel az uj tervezetben is találkozunk; — ugyanaz a mesteri kéz, mely a törvényt alkotta, a tervezetben is biztos és nyugodt munkával lerakja azon alapköveket, melyeken egy jobb, alaposabb és megnyugtatóbb jövendőbeli igazságszolgáltatás pillérei nyugszanak. Nem lehet célunk e helyütt Plósz tervezetét már ma szakszerüleg megbírálni, — erre rövid még az idő és ezt lapunk amúgy is bőségesen és minden irányban fogja cselekedni. Ezúttal inkább a munkálat jogpolitikai oldalával kívánunk foglalkozni. A ki mint Plósz előbb ex cathedra, később pedig az igazságügyi kormányzat élén tanulta megismerni perrendtartásunk száz meg száz fogyatékosságát; a ki már fiatal korában mint biró is küzködött azon sok anachronismussal, mely bírónak ugy mint ügyvédnek egyaránt keseríti a hivatását, — a ki látta azt, hogy a sok időközi toldás a chaoszt nemcsak hogy nem csökkenti, de sőt még jobban fokozza; a ki a táblák decentralisatiója után a sok ellentmondó hol elvi, hol nem elvi jelentőségű határozatot látja, mely az igazságszolgáltatást holmi becsapásnak is minősíthető és rettegést keltő lutrijátékká lealacsonyítja, — annak nem volt szabad késnie az uj perrendtartás megalkotásával és mielőbbi életbeléptetésével. Minden nap késedelme kész veszteség az országra és a jogkereső felekre nézve — hisz a külföld bizalma és hitele sem fordulhat felénk addig, a mig törvényeink nem nyújtják a kellő alaki és anyagi jogsegélyt. Semmi sem illustrálja jobban igazságszolgáltatásunk erkölcsi csődjét, mint azon szomorú tény, hogy maga az ügyvédi kar is, — a hol csak szerét és módját ejthette, — a rendes birói eljárás helyébe a primitív és megbizhatlan tőzsdei bíráskodást kikötötte, a laikus bírák kapkodó és kezdetleges ítélkezését a szakbirák judicaturája fölé helyezte. Ezt véljük mi azon sietség okának, melyet Plósz ezen törvényjavaslat közzétételénél tanúsított, és ebben rejlik nemes szándékának egyúttal legnagyobb dicsérete is. Plósz nem afféle címzetes minister, a ki nevével födözi a saját alkalmazottai tevékenységét vagy tétlenségét. O stratéga, taktikus és antik hadvezér egy személyben, ki maga is kilép a porondra és küzd : pour sauver l'honneur du drapeau. Az ilyen munkán kell, hogy áldás is legyen. És ha mást nem, ugy Plósz már eddig is a «dolgozó minister» címét és jellegét kiérdemelte; vajha az ő példája ráragadna igazságszolgáltatásunk összes tényezőire. * * Rendkívül sajnáljuk, hogy a tervezet semmiféle tájékoztató bevezetést nem tartalmaz; pedig lényegesen könnyítené az alapul szolgált elvek fölötti előzetes tájékozást. Annyit azonban már futólagos áttekintés mellett is észlelhetünk, hogy sok radikális reformmal állunk szemközt, nem csupán a szűkebb perjog, hanem a házassági, születés törvényessége iránt, de különösen a választott bírósági eljárás terén. A 247 oldalra terjedő javaslat áll 16 cimből és 828 §-ból. Az első cim tárgyazza öt fejezetben (1 —70. §.) a bíróságokat. A második cim tárgyazza hat fejezetben (71-129. §.) a feleket. A harmadik cim tárgyazza tizenkilenc fejezetben (130— 495. §.)*az eljárást az első folyamodásu bíróságok előtt. 12 oldalra téried.