A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 7. szám - A főtárgyaláson hozott körbenszóló határozat elleni perorvoslatról - Észrevételek a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetéhez. (Folytatás.)

50 A JOG A negyedik cim tárgyazza három fejezetben (496—594 §.) a felebbvitelt. Az ötöd k cim tárgyazza (588 — 601 §.) a perújítást. A hatodik cim tárgyazza (o02—609 §.) az eljárást a sommás birtokháboritási valamint a sommás határpeiékben. A hetedik cim tárgyazza (610 — 616 §.) a bánya ügyekben való bíráskodást. A nyolcadik cim tárgyazza (617—635 §) a fizetési meghagyásos eljárást. A kilencedik cim tárgyazza (636—651 §.) a meghagyásos eljárást váltó, kereskedelmi utalvány és kötelező jegy alapján. A tizedik cim tárgyazza (652 — 669. §.) az eljárást a bérleti viszonyok megszüntetése tárgyában. A tizenegyedik cim tárgyazza két fejezetben (670—727. §.) az eljárást a házassági ügyekben. A tizenkettedik ciin tárgyazza (728—733. §.) az eljárást a születés törvényességének megtámadása iránti perekben. A tizenharmad'k cim tárgya za három fejezetben (734 — 785 §) a kiskorúság meghosszabbítása, a gondnokság alá helyezés és az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése iránti eljárást. A tizennegyedik cim tárgyazza (786—803 §) a holtnak nyilvánítási eljárást. A tizenötödik cim tárgyazza (804—824 §) a választott bíróságot. A tizenhatodik cim tárgyazza (825—828 §j a záró határozatokat. Bízvást reméljük, hogy a mű részletes bírálatánál semmit sem leszünk kénytelenek visszavonni az itt előlegezett dicséretekből. Dr. Révai Lajos. A főtárgyaláson hozott körbenszóló határozat ellen' perorvoslatról. Irta: dr. KISS ENDRE, debreceni kir. it. tábl. biró. mat arra, hogy a főtárgyaláson hozott közben szóló határozat elleni perorvoslatot az azt használó fél, felfolyamodásnak, felebbezésnek vagy semmiségi panasznak nevezi, s ugyancsak ez a bizonytalan nevü perorvoslat használata szolgáltat alkalmat arra is, hogy némely törvényszék a főtárgyaláson hozott közben szóló határozat ellen a meg nem elégedő fél részéről bejelentett perorvoslatot a miatt, mert azt semmiségi panasznak nevezte, mint ily címen nem használhatót vissza utasítja, pedig ez nyilván téves, mert a mennyiben a közben szóló határozat elleni perorvoslat a kihirdetéskor azonnal bejelentetett, az érvényes s azt a felsőbb bíróság figyelembe kell hogy vegye, habár a bejelentő fél a perorvoslatot felfolyamodásnak vagy semmiségi panasznak nevezte is. Véleményem szerint az a helyes, hogy a főtárgyaláson hozott közben szóló határozat e leni perorvoslat felebbezésnek neveztessék, mert ez a perorvoslat főleg a B. P. 384 §. 9. pontjában foglalt amaz alaki semmiségi ok miatt használtatik, hogy a bíróság a perorvoslatot bejelentőnek a főtárgyaláson tett indítványa ellenére határozott, illetőleg ellenzése dacára a főtárgyaláson oly közben szóló határozatot hozott, mely a törvénynek a vád vagy a védelem szempontjából a törvénynek lényeges rendelkezését vagy elvét sértette meg, ezen alaki semmiségi ok miatt pedig, melynek indoka a B. P 328. §. szerint az ítélet indokolásában felsorolandó, a B. P. 382. §. szerint kifejezetten felebbezésnek van helye. Nem érthető azonban a B. P. 384. §. utolsó előtti bekezdésében foglalt ama korlátozó intézkedés, hogy a főtárgyaláson hozott közben szóló határozat elleni perorvoslat csak akkor használható, ha azt az illető fél a sérelmes határozat kihirdetésekor azonnal bejelenti, mert a fél csak az ítélet indokolásából értesül a főtárgyaláson tett indítványa felett hozott határozatnak irányadóul szolgált okairól, s minthogy a B. P. 382. §. szerint a felebbezés az Ítéletnek rendelkező része és indokolása miatt is használható, ugy látszik, hogy a fentebb emiitett korlátozó intézkedés a B. P. 382. § rendelkezésével szemben is korlátozólag kiván intézkedni, azaz: habár a főtárgyaláson tett indítvány feletti határozat indokolását a fél csak az ítélet és annak indokai kihirdetésekor érti meg, mégis az ítélet indokolásának ama része ellen élhet felebbezéssel, mely nem vonatkozik a főtárgyaláson tett indítvány feletti határozatra s e tekintetben csak's a felebbezés indokolásában nyilatkozhatik, ha és a mennyiben a közben szóló határozat ellen a B. P. 384. §. utolsó előtti bekezdéséhez képest annak kihirdetésekor azonnal perorvoslatot jelentett. Annak az elvnek megvalósítása szempontjából tehát, hogy a határozat és annak indokolása ellen is perorvoslat használható, a főtárgyaláson hozott közben szóló határozat elleni perorvoslatra nézve helyesebb volna, ha annak használata nem köttetnék az indok közlése nélkül való határozat kihirdetésének időpontjához, hanem megengedtetnék, hogy a fél a főtárgyaláson tett indítványa feletti közben szóló határozat ellen a felebbezésnek nevezendő perorvoslatot akkor tehesse meg, mikor az ítélet és annak, valamint a közben szóló határozat hozásánál irányadóul szolgált indokai is kihirdettetnek. A B. P. 384. §. utolsó előtti bekezdése szerint a főtárgyaláson hozott közbenszóló határozat ellen nem használható perorvoslat, ha azt az illető fél a sérelmes közbenszóló határozat kihirdetésekor azonnal be nem jelentette. A B. P. szerint a határozatok elleni perorvoslat felfolyamodás, felebbezés és semmiségi panasz. Már most a B. P. 384. §. utolsó előtti bekezdésében említett perorvoslat alatt az előbb említett perorvoslatok háromféle módja közül melyiket kell érteni? erre nézve minden kételyt kizáró felvilágosítást a törvény nem szolgáltat. A B. P. 77. §. szerint minden határozat, melyet a törvény kifejezetten ítéletnek nem nevez, végzésnek tekintendő, tehát a kö^benszóló határozat is végzésnek tekintendő. A B. P. 378. §. szerint végzés ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye, ha ezt a törvény kifejezetten ki nem zárja, már pedig a főtárgyaláson hozott közben szóló határozat ellen a perorvoslat használatát a B. P. 384. §-nak utolsó előtti bekezdése kifejezetten megengedi. A B. P. 77., 378., 384 szakaszaira való tekintettel tehát a főtárgyaláson hozott közben szóló hatáiozat ellen bejelenthető perorvoslat nyilván felfolyamodásnak volna elnevezendő, ugy de a B. P 382. §. szerint a felebbezés az ítéletnek rendelkező része és indokolása, továbbá a főtárgyaláson és az ítélet hozásánál felmerült semmiségi ok miatt is használható, a B. P. 328. §. szerint pedig az ítélet indokolásában felsorolandók azok az okok. melyek a főtárgyalás során tett indítványok felett való határozat hozásánál irányadók voltak. Eme szakaszok rendelkezései szerint tehát az a perorvoslat, mely a főtárgyaláson hozott közben szóló határozat ellen érvényesíthető, nem felfolyamodásnak, hanem felebbezésnek tekintendő s annak elbírálása a felsőbb hatóságnál nem zárt ülésben, mint a végzés elleni felfolyamodás, hanem a felebbviteh főtárgyaláson az Ítélettel együtt történik. A. B P. 404. §-nak második bekezdésében ez áll: «haa semmiségi panaszt a közvetlen idézésnek a 281. §. rendelkezése ellenére történt elrendelése, vagy a 384. §. 2., 5., 7., 8. és 10 pontjaiban meghatározott valamelyik semmiségi ok miatt használták s a kir. ítélő tábla a felebbezést alaposnak, de jsgyuttal az ügyet érdemben elbirálhatónak találja, az ügyet ^tárgyalásra utasitja» tehát itt semmiségi panasznak nevezi a semmiségi okra alapított perorvoslatot. Nem lehet tehát a törvény alapján biztosan meghatározni, hogy a főtárgyaláson hozott közben szóló határozat elleni perorvoslat: felfolyamodás felebbezés vagy semnrségi panasz. A törvénynek nem világos rendelkezése szolgáltat alkalEszrevételek «A magyar általános polgári törvénykönyv tervezete»-hez.*) Irta : KELEMEN ERNŐ, kir. járásbiró Kisvárdán. (Folytatás.) ad: 267. §. Az utolsó bekezdésben említett «előre teljesített szolgáltatást* meg nem engedném, illetve be nem számítanám, miután a jogosult ki lehet igy téve annak, hogy van a ki a tartására köteles és még sincs bizonyos ideig a ki eltartsa ad: 2^8. §. Az elt irtásra kötelezett szegény, kis vagyonú, vagy csekély jövedelmű volta esetén megállapítanám, hogy az egyházi functiók teljesítése minden egyháznál ingyenes a temetésnél s a mennyiben ez a magánjog körében nem volna megoldható, kormányrendelet vagy külön törvényhozási intézkedéssel statuálnék megfelelő intézkedést. ad: 270. §. A §-t kiegészíteném olykép, hogy: «A törvényes gyermek atyjának a családnevét viselb miután csak a fejezet címéből vont következtetéssel lehet megállapítani a mostani szöveg mellett, hogy a törvényes gyermekről szól a szakasz. *) Előző cikk a «J o g» 1 és 5. számában.