A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 6. szám - Uj szöveg a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének házasságjogi részéhez

A JOG 7. A közszerzemény megosztása, a) Általában. 150. §. Megszűnvén a házasság, a házastárs tartozik vagyonából a közszerzeményt házastársával megosztani. A közszerzeményi javakban való közös tulajdont, társhitelezőséget vagy egyéb olyan jogközösséget, amelynek harmadik személyek irányában is van kihatása, az osztályra jogosított fél a házasság megszűnése után is csak a törvényben az ilynemű szerzésre általán véve előirt szabályok szei int szerzi meg. Az osztályra köteles házastárs a vagyonában levő közszerzeményi javak állagáért és gyümölcséért a házasság megszűnésétől fogva az osztályra jogosított fél irányában az idegen vagyon kezelőjének gondosságával felelős. 151. §. A közszerzemény cselekvő állapotát a közszerzeményi javak és a különvagyont a közszerzemény javára terhelő megtérítések ; szenvedő állapotát pedig a közszerzeményt a különvagyon javára terhelő megtérítések ; a 130. §. alapján hátralévő fentartási költségek és a közszerzeményi tartozások képezik. A megtérítési összegek után a házasság megszűnésétől fogva törvényes kamat jár. 152. §. A közszerzemény megosztása, ha szenvedő állapota nincs, a cselekvő állapot felének kiadása által történik, oly képen, hogy az osztályra köteles házastárs a közszerzeményi javaknak osztatlan felerészét átruházza (jogközösségbe b< csátás). a megtérítési összegek felét pedig lefizet'. Ezért a lefizetésért s általán véve az őt terhelő megosztási kötelezettség teljesítéséért az osztályra köteles házastárs későbben szerzendő vagyonával is felelős. 153. §. Ha a közszerzeménynek szenvedő állapota is van, a közszerzemény megosztása a tiszta közszerzemény fe'ének kiadása által történik. Tiszta közszerzemény az, ami a cselekvő állapotból a szenvedő állapot kivonása után fenmarad. Amennyiben valamely taitozás olyan nem pénzbeli szolgáltatásból áll, amely a cselekvő állapotban meglevő javakkal természetben eszközölhető : ezek a javak a cselekvő állapotból a taitozás pénzértékére való tekintet nélkül vonandók ki. Egyebekben a szenvedő állapot, a fedezésére szükséges vagyonmennyiség megállapítása végett, pénzértékben veendő alapul. 154. §. A szenvedő állapotot 1. a különvagyonból járó megtérítésekből, azután 2. a meglevő készpénzekből, azután 3. a piaci vagy tőzsdei árral bíró tárgyakból és végül 4. a többi közszerzeményi jószágból kell fedezni. A 3. alatti tárgyak a piaci vagy tőzsdei árban, a 4. alat tiak pedig közforgal i i értékükben veendők számításba. 155. §. A szenvedő állapot fedezettnek tekintendő, ha az osztályra jogosított fél a szenvedő állapot felét készpénzben, vagy a mennyiben a fedezendő tételek nem pénzbeliek, a megfelelő vagyontárgyakban, az osztályra köteles házastársnak átszolgáltatja. A közsíerzeményi tartozások ezenkívül fedezetteknek tekintendők, ha az osztályra jogosított házastárs az osztályra köteles házastársat az egyes tartozások fele alól mentesiti s őt egyszersmind abba a he yzetbe teszi, hogy a követelés ezen része tekintetében a hitelező ellen hatályosan meg legyen védve. Ugyanez a szabály megfelelően itányadó abban az esetben, ha az osztályra jogosított fél az illető követelésnek felénél kisebb része tekintetében eszközli a mentesítést. 156. §. A fedezetre fordítandó egyes javak kijelölése, a 154. §. 3. és 4. pontjában említett jószágfajok körében, az osztályra jogosított felet illeti. Ugyanő jogosítva van az egyes javakat, amennyiben azok teljes értékükben fedezetre fordítandók, e javak mindenkori piaci, tőzsdei, illetőleg közforgalmi értékénél magasabb ár lefizetése mellett magához váltani, hacsak, a másik fél azokat a megajánlott árnál magasabb fedezeti értékben megtartani nem hajlandó. Utóbbi esetben a felek, további kölcsönös ajánlatok utján, a fedezeti értéket feljebb is verhetik. Megváltás esetén a megváltási ár lép a fedezetben e megváltott jószág helyére. Ha a kijelölésben a jogosított késik, a kijelölés jogát a másik fél gyakorolhatja. 157. §. A 155. §. első és a 156. §. második bekezdésében említett szolgáltatások teljesítését az osztályra jogosított fél beszámítás által is pótolhatja: amennyiben e szolgáltatásokkal szemben, ha velük tartozásban volna, a beszámítás elvei szerint beszámításnak helye lenne. Pótolhatja e szolgáltatásokat olyan követelések átengedése által is. amelyeket az osztályra köteles házastárs a hitelező irányában beszámíthat. 158. §. Amennyiben a szenvedő állapot fedezeti összege olyan javakból vonandó ki, amelyek természetben meg nem oszthatók, tiszta közszerzeményül e javaknak osztatlan annyiadrésze tekintendő, a hányadrésze a fedezeti értéknek az az összeg, a melylyel a fedezeti érték a kivonandó fedezeti öszeget meghaladja. 159. §. A tiszta közszerzemény felének kiadása a 152. §. elvei szerint történik. 160. §. Mindegyik házastárs a saját közszerzeményét csak ugy tartozik megosztani, ha viszont a másik házastárs is egyidejűleg megosztja a maga közszerzeményét. 161. §. Az átvett közszerzeményi illetőség alapján mindegyik házastárs felelős a másik házastárs hitelezőivel szemben azon közszerzeményi tartozások feléért, a melyek a megosztáskor kellőképpen fedezve nem lettek. Ha a házastársnak a nem fedezett tartozásról tudomása volt, a felelősség további mértékét tekintve, ugy kell vele elbánni, mint az átvett illetőség rosszhiszemű birtokosával, — ellenkező esetben pedig ugy, mint jóhiszemű birtokossal. A házastársat e felelősségen belül ugy kell tekinteni a hitelező irányában, mint az adós házastársnak kezesét. 162. §. Azok a megajándékozottak, a kiknek az egyik házastárs a házasság ideje alatt ajándékozott, az ajándékozások megfordított egymásutánjában felelősséggel tartoznak, az ajándékozó házastárs kezesei gyanánt, a másik házastárs közszerzeményi igényeiért. A felelősség további mértékére nézve a 161. §. második bekezdése megfelelően alkalmazandó. b) A személyes vagyon tekintetében. 163. §. Azok a közszerzeményi javak, a melyek az osztályra köteles házastárs személyes vagyonául tekintendők, a megosztandó közszerzemény cselekvő állapotába nem természetben, hanem e helyett e javaknak megtartási árai, mint a különvagyont terhelő megtérítések, veendők fel. A megtartási árat e javaknak a házasság megszűnése idején való piaci, tőzsdei vagy egyébkénti közforgalmi értéke szerint kell meghatározni. 164. §. Személyes vagyonúi tekintendők azok a javak, a melyi knek jogi természete a jogközösségbe bocsátást kizárja. 165. §. Személyes vagyonúi tekintendők, ha a házasság megszűnésekor életben lévő osztályra köteles házastárs ezt így kívánja: 1. a személyes használatra szolgáló tárgyak, úgyszintén azok a tárgyak, a melyek keresetmódjának folytatásához, vagy hivatásának beltöltéséhez tartoznak. 2. azok a tárgyak amelyek valamely különjószágánák taitozékai ; 2. a kereskedelmi- és iparüzlet, továbbá a haszonbérlet és minden ezekhez tartozó vagyontárgy. Az osztályra jogosított házastárs irányában kijelentett elhatározás vissza nem vonható és a nyilatkozó házastárs örököseit is köti és jogosítja. Az osztályra jogosított házastárs felszólítására a másik házastárs harminc napon belül nyilatkozni köteles az iránt, vájjon a felszólításban megjelölt tárgyakat személyes vagyonául kívánja-e tekinteni ; mit ha nem tenne, ugy tekintendő, mint aki e §-ban adott jogától elállott. c.) A halálutánra halasztás kedvezménye. 166. §. A házasság megszűnésekor életben levő házastársat megilleti az a kedvezmény, hogy az elhunyt házastárs közszerzeményi illetőséget csak saját halála utánra és ne természetben, hanem pénzben tartozik kiszolgáltatni. Ez a kedvezmény azonban csak ugy vehető igénybe, ha a kedvezményre jogosított házastárs viszont a másik házastárs minden közszerzeményi igényéről lemond.