A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 6. szám - Uj szöveg a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének házasságjogi részéhez

44 A JOG után a cselekvőképesség feléled. A tervezet 46. §. értelmében a bíróság is megvonhatja a jogképességet, ha az egyesület céljaként kereskedelmi, ipari vagy más gazdasági vállalatot vagy üzemet folytat. A német polg. törvénkönyv 43. § második bekezdésének megfelelő ezen intézkedés helyén van ugyan, de a most idézett törvény-szakasz többi intézkedéseit is szükség lett volna átültetni. így a mennyiben a politikai hatóság is némely esetekben az egyletek feloszlatását elrendelheti, az egyesület megszüntetésének még a tervezetben megjelölt eseteken kivül más esetei is lehetnek. A tervezet 4 fi. §-ban foglalt rendelkezés a jogképesség elvesztésére nem hat ki azonnal, (50. §. második bekezdése), a 47. §. szerint foganatosítandó bejegyzés tehát nem tartalmazhat egyebet, mint annak feljegyzését, hogy az egyesület felszámolás alatt áll. Különben harmadik személyek tévedésbe ejtése előállhat. Az alapítványi rendelkezés a német polg. tkönyv irányelvein halad s merész újításokat tartalmaz. A 80. és 81. §-ok rendelkezései szerint a felügyelő hatóság az alapítvány célját és szervezetét megváltoztathatja. Ki ezen felügyelő hatóság ? A német polg. tk. 87. $-a is csak illetékes hatóságot emlit, de ott a 80. $-ban meg van mondva, hogy ki hagyja jóvá az alapítványi ügyletet, a szövetségi állam, vagy szövetségi tanács. A tervezet fi7. §-a csak általában tesz említést hatóságról. A hatóság, illetve felügyeleti hatóságnak pontosabb megjelölése kívánatos lenne. A német polg. tkönyv intézkedései nem mindenkor alkalmazhatók a mi intézményeinkhez. Itt az intézmények szabadabban fejlődnek. Merész újításnak tartanám a hivatkozott szakaszok átültetését, hiszen akkor az alapítványt tevő akara-a az intézményből kipusztul. így, ha a felügyeleti hatóság uj célt és szervezetet jelölhet ki, akkor az a substratumot elsajátítva, uj alapító lesz. Itt ezen rendelkezésnél a mi intézményeink szorosabb méltatása szükséges, s kívánatosnak tartanám, ha a szaksajtó e tárgygyal tüzetesebben foglalkoznék. A személyjog védelmére alkotott szakaszok nem merítik ki az itt szükséges intézkedést. A szerkesztő-bizottságban 1897 május 9-én egyik nagy jogtudósunk hathatósan utalt arra, hogy vannak javaink, a melyeket a pénzben kifejezhető javaknál inkább becsülünk; ilyen testi épségünk, egészségünk, személyes szabadságunk, becsületünk, nevünk, hírnevünk, A tervezetnek az a néhány (87—98.) §-a, mely a személyiség védelmére vonatkozik, nem öleli fel a személyjog védelmére szükséges intézkedéseket. Kívánatos volna, ha a gyakorlati élet szempontjából is, jogászaink ezzel a kérdéssel foglalkoznának, és ezt a részt kibővítenék. Uj szöveg a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének házasságjogi részéhez.*) Irta : dr. RAFFAY FERENC, győri ügyvéd. (Vége.) 5. Kölcsönös megtérítések a közszerzemény és különvagyon közt. 138. §. Az a pénzösszeg, amely csupán a 127. §. okából közszerzeményi jószág, a közszerzeményt a különvagyon javára terheli. Külföldi pénz abban az árfolyamban számítandó amelylyel az, a hazai folyó pénznemhez viszonyítva, birt a házasság megkötésekor, illetőleg akkor, amidőn az később a házastárs vagyonába került. 139. §. Az az érték, a mit a házastárs a maga különvagyonából a közszerzeménybe beruházott, a közszerzeményt a különvagyon javára terheli. (147. §.) A közszerzeménybe beruházottnak tekintendők többi közt, a közszerzeményi tartozás kifizetésére fordított különjavak is. 140. §. A különvagyonban megvolt elhasználható dolgokról, ha ») Lásd előző cikkeket a «J o g» 2. 3. és 4. számaiban. zok utóbb nincsenek meg, kétség esetén az a vélelem, hogy a közszerzeménybe ruháztattak be. Kiterjed ez a vélelem az el nem használható dolgokban mutatkozó hiány, csonkulás, vagy használatból eredő értékcsökkenés esetére is akkor, ha ezek a dolgok állandóan jövedelem nyerésére szolgáltak. 141. §. Azoknak a közszerzeményi javaknak az értéke, amelyeket a házastárs a maga különvagyonába beruházott, a különvagyont a közszerzemény javára terheli. 142. §. Azok a különadósságok, a melyeket közszerzeményi javakból, vagy közszerzeményi tartozás elvállalása által fizettek ki, a különvagyont a közszerzemény javára terhelik. Ha a javak értéke, vagy az elvállalt tartozás kisebb, mint a kifizetett különadósság, a különvagyont a kisebbik mennyiség terheli. Azokról a különadósságokról, amelyek a házasság ideje alatt szűntek meg, kétség esetén az a vélelem, hogy azok alól a házastárs teljesítés által menekült. 143. §. A különvagyont a közszerzemény javára terheli azoknak a közszerzeményi javaknak az értéke, amelyeket a házastársa 133. §. 3. és 4. pontja alá esőleg elajándékozott, illetve elvesztett. fi. Jogviszony a házasság ideje alatt. 144. §. Annak a körülménynek, hogy valamely vagyontárgy közszerzeményi-e, avagy különjószág. a házastársat élők közt különben megillető szabad rendelkezési jogra, valamint arra nézve, hogy ezt a vagyontárgyat a hitelezők lefoglalhassák, nincsen befolyása. Ez a szabály a 1 62. §. rendelkezését nem érinti. Annak sincs harmadik személyekre nézve jelentősége, hogy a házastárs valamely kötelezettsége különadósság-e, avagy közszerzeményi tartozás. 145. §. Mindegyik házastárs bármikor kivánhatja a másik házastárstól, hogy ez házastársa különvagyonának állományát elismerje és hogy az elismerés közjegyzői okiratba foglaltassék. Az okirat költségét az elismerést kívánó fél viseli. 146. §. A szerzemény közösségből folyó igényt a házasság ideje alatt nem lehet átruházni, nem lehet lefoglalni s nem lehet róla lemondani. Erről az igényről csakis halál esetére lehet intézkedni. 147. §. Azt az értéket, amit az egyik házastárs a másik házastárstól a közösség fejében előre kikapott, a házastársak közt ugy kell tekinteni, mint ha azt a másik házastárs a maga különvagyonából a közszerzeménybe beruházta volna. Ha a kapott vagyontárgy különjószág, az kétszeresen számítandó. Ha az egyik házastárs a közszerzeményi javak osztatlan felerészét kapta ki előre, a másik házastársnál megmaradt felerész ennek különvagyonává változik át. Ez az előre való részesedés a 124 . §-ban jelzett hárulásnak tekintendő. Arről, amit az egyik házastárs a másiktól, a szokásos alkalmi ajándékokon kivül, ingyenesen kapott, ellenkező megállapodás hiányában az a vélelem, hogy azt nem egyszerű ajándékul (143. §.), hanem a jelen §. értelmében kapta. 148. §. A házastárs egyes vagyontárgyakat már a házasság ideje alatt tiszta közszerzeménynek nyilváníthat. Az ilyen szerződésre a 113. §. 1. és 2. bekezdése megfelelően alkalmazandó. A tiszta közszerzeménynek nyilvánított vagyontárgyra nézve a házastársak közt ugyanolyan jogviszony áll elő, mintha e vagyontárgy felére nézve a másik házastárs utóhagyományosul volna nevezve, arra az esetre és arra az időre, ha és a midőn közszerzeményi igénye esedékes lesz. E jog biztosítását azon ban a másik házastárs csak akkor eszközölheti, ha a biztosisitást a szerződés kifejezetten megengedi. A házastárs ugyanily módon egyes vagyontárgyakat egészen a másik házastárs tiszta közszerzeményi illetőségének is nyilváníthat. A 147. §. 1. bekezdése az ilyen vagyontárgyakra megfelelően alkalmazandó. 149. §. A házastársak közt végbement vagyonátruházás vagy jogengedélyezés, mások jogait tekintve, nem veszti el ingyenességet az által, hogy az a szerzeményi közösségből folyó jogok előzetes kielégítéséül vagy biztosításául történik. A 106. §• kívánalmaira sincs e körülménynek befolyása