A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 52. szám - A birtokközösség és kriminalitás vonatkozással az uj polg. tvkönyv tervezetére

Huszadik évfolyam Szerkesztőség; V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. 52 szám. Budapest, 1901. december hó 29. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) ki IGAZSÁGÜGY ÉRDEMEK KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR ÜGYFÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 3 korona Fél « _ 6 « Egész « — 12 « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postauta lványnyal küldendők. TARTALOM . A birtokközösség és kriminalitás vonatkozással az uj polg. tkönyv tervezetére. Irta Ágoston Péter dr., nagyváradi jogtanár. — A mesgye kiigazításáról. Irta Hubert Ottó, berettyóujfalusi ]árásbiró. — A törvénytelen gyermekek. Irta S z a k o 1 c z a i Árpád dr., budapesti ügyvéd. — Az 189-i.évi XVI. t.-c. (12. S-ának alkalmazása a gyakorlatban, ha a tárgyaláson senki se jelent meg. L Irta Tóth György dr., besztercei aljárásbiró. — II. Irta S z i kr ai Odo, pécsváradi aljárásbiró. — Irodalom. (A kö/.ös ügyek előzményei és fejlődése. Irta Horváth János dr.j — Vegyesek. TÁRCA: Szociológia a törvénykezési teremben. Irta Polgár Ármin dr., bazini aljárásbiró. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Eelsőbiró sági határozatok és döntvények. — Kivonat a ((budapesti Közlöny»-ből. Fölhívás előfizetésre. Az uj negyedév küszöbén kérjük t. vidéki előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetést mentől előbb megújítani, hogy akadálytalanul küldhessük tovább a lapot A Jog előfizetési ára negyedévre 3 korona. Értesítés. Van szerencsénk értesiteni tisztelt előfizetőinket, hogy az 1902. évi országgyűlési törvényekre, betűrendes és az 1901. évi törvénye]-; által helyettesitett, kiegészített pótoltatott előbbi törvények tárgymutatóira, az igazságügyi és igazságügyre vonatkozó rendeletekre, aKúria, kir. Táblák, A közigazgat ás ibiró ság döntvényeire és a jogegység érdekében használt p e r o r f o s I a t folytán hozott határozatokra ezentúl is R á t h Mórnál, Bpest, fűzve 6, kötve 8 korona kedvezményes áron, bérmentes küldés mellett előfizethetnek. Az 1901. évi folyam törvényeinek utolsó füzete és a rendeleteknek, döntvényeknek teljes évfolyama rövid idő múlva küldetik szét. Ezek tartalmazzák többek között a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló fontos törvényt és a m. kir. minisztérium erre vonatkozó 1902. január elsején életbelépő végrehajtási és életbeléptetési teljes I rendeletét. AJog t. előfizetői ezen évfolyamot, ugy a törvények, rendeletek, döntvények minden előbbi évfolyamát fűzve 6 koronáért, kötve 8 koronáért utólagosan szinte megrendelhetik. (Bolti áruk sokkal nagyobb.) Szinte beszerezhetik 5 korona bolti ár helyett 4 korona kedvezményes áron az 1865 — 1901. évi országgyűlési törvénycikkek betüsoros tárgymutatóját, az Imling Konrád dr. által szerkesztett 1865—1901. évi országgyűlési törvénycikkekre vonatkozólag történt hatályon kivül helyezések, változtatások, helyettesítések, módosítások és kiegészítések betüsoros tárgymutatóját és az 1865 — 1901. törvények kronologikus tar talo m-j egyzéket, kötött nagybetűs vagy zsebkiadásban. Ezen n é 1 k ü 1 ö z h e 11 e n s e g é d k ö n y v n é 1 k ü 1 a törvény évfolyamainak használata igen meg van nehezítve. Mindezekre a posta-utalvány mai számunkhoz van mellékelve. Lapunk mai A birtokközösség és kriminalitás, vonatkozással az uj polg. tvkönyv tervezetére. Irta ÁGOSTON PÉTER dr, nagyváradi jogtanár. A polgári törvénykönyv tervezete, a gazdasági irók véleményét is kihiván, a jogászok figyelme mind nagyobb mértékben fordul a polgári törvénykönyvnek a «k i s embem-t érdeklő rendelkezései felé. Különösen a kisbirtokosok viszonyainak, illetve a kis földbirtokok s ezzel kapcsolatban a birtokminimum megállapítása, a járadékbirtok létesítése, a törzsörökösödési rendszer s egyéb a viszonyok javítására szükségesnek vált intézmények kezdik a véleményeket megosztani. Pro és contra megindult a vélemény torna s miután a tervezet e kérdések némelyikének megoldását az életbeléptetési törvénynek hagyta fenn, mindenki szabadabban nyilatkozik. Az iránt nincs véleményeltérés, hogy a «kis ember» érdekében tenni kell, csak az eszköz, melyről szólva a «csak» mgyon rosszul van alkalmazva, képezi vita tárgyát. E kérdések tárgyalása elején az agrárszocialisztikus mozgalmak első hullámverésekor került e vitába a «földéhség» fogalma s azóta erős argumentumként szolgál a mai állapot fenntartói mellett. Sokan vannak ugyan, akik a földéhséget is tagadják, s épen azért nem lesz érdektelen ennek létezését s a vele kapcsolatban felmerülő káros következmény eket megvilágítani. Magyarország földbirtokainak 23.6%-a egy holdon alul, 30%-a egy és öt hold közt van. Vagyis a birtokoknak több mint a fele olyan kicsiny, mely tulajdonosát eltartani nem képes. Azokról a gazdasági hátrányokról, melyeket ezen birtokmegoszlás magában rejt, nem szólunk, csak e számok bizonyító erejére hivatkozunk. A földbirtok ezen megoszlásának van egy más megosztást eredményező következménye. Amikor ugyanis a telkes gazda földbirtoka felosztás alá kerül, két, három vagy több gyermek között, ugyanakkor felosztás alá kerül a beltelek a házzal együtt is, éspedig ugy, hogy a háznak egyegy szobája külön, sokszor a másikkal közös konyhával jut egy-egy testvérnek, ugy, hogy egy fizikai egészet képező ház a megosztásnak a telekkönyvben való keresztülvitele után két, három sőt négy telekkönyvi testet képez, melyek az utcával párhuzamos irányban haladó udvarrészszel bírnak ugy, hogy természetben való megosztásuk lehetetlen. Ezen állapotot a leggyakrabban még komplikálja a pajták és a ház mellett levő kert hasonló megosztása. Ezen állapot magában rejti a folytonos egyenetlenkedés és civakodás csiráját s ezért az ilyen megosztás meg mgedése elitélendő, csakhogy e kérdésnél megint nem szabad szem elől téveszteni, hogy a földbirtok megoszlása természetszerű következményként vonja maga után ezen megosztást, mert a negyed-, nyolcadtelkes gazdának nincs többé szüksége a nagy beltelekre sem. így a testvérek, esetleg az adás-vétel folytán beállott változások révén tulajdonosokká lett idegenek, habár különkülön telekkönyvi test tulajdonosai, mégis birtokközösségben élnek. A birtokközösség pedig vidéki népességünk erkölcsének, s ebből folyólag gazdaságának megrontására nagyban hozzájárul. Ez állitásom igazolására legyen szabad azon tapasztalati tényre utalnom, hogy nemcsak a kisebb, hanem sokszor a súlyosabb beszámitásu bűncselekmények okaként a birtokközösség szülte civakodás jelentkezik; hogy a városokban és különösen a fővárosban, a becsületsértés, rágalmazás, testi sértés vétsége és közcsend ellen való kihágások, melyek a civakodások közben szoktak elkövettetni, kisebb számban for' dúlnak elő a népesség arányában, mint a vidéken. Hogy námt 12 oWalre «eri*«J -