A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 51. szám - A magyar ált. polg. tkönyv tervezetének ismertetése. Folytatás

204 A JOG Bűnügyekben. Büntetés kiállása más egyén helyett, bűnpártolás. A beregszászi kir. törvényszék : B. György bűnösnek mon­datik ki a B. T. K. 400. §-ának 1. bekezdésébe ütköző közokirat­hamisítás vétségében, elkövetve az által, hogy a munkácsi kir. járásbíróság mint büntető bíróság által 14 napi fogházbüntetésre és behajthatatlanság esetén két napi fogházbüntetéssel helyette­sítendő 10 frt pénzbüntetésre jogerősen elitélt R. Vaszily helyett annak neve alatt a munkácsi kir. járásbíróságnál 1898. évi október 25-én a büntetés kiállása végett jelentkezett, a kiszabott büntetésből két napot R. Vaszily helyett ki is töltött, amikor azonban a tévesztés kitudódott és B. György a fogházból elbo­csáttatott; mely cselekménynyel szándékosan közreműködött arra, hogy bár jogtalan vagyoni haszonszerzés nélkül a R. Vaszily jog­viszonyai lényegére vonatkozó valótlan tények vezettettek be a fogházi törzskönyvbe, ezért a B. T. K. 400. §. 1. bekezdése alap­ján az ítélet foganatba vételétől számítandó 14 napi fogházra Ítél­tetik. Ellenben R. Vaszily vádlott a B. T. K. 400. §-ának 1. be­kezdésébe ütköző közokirathamisitás vétsége miatt ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik Indokok: A bizonyítási eljárás adatai szerint R. Vaszily klucsárkai lakost a munkácsi kir. járásbíróság súlyos testi sértés vétségeért 14 napi fogházbüntetésre és behajthatatlanság eseté­ben 2 napi fogházbüntetéssel helyettesítendő 10 frt pénzbüntetésre ítélte és a büntetés megkezdésére 1898. évi október hó 25-éig, vagyis 14 napi szabadságot kapott. Ezen határnapon azonban nem a jogerősen elitélt R. Vaszily, de annak neve alatt szolgája B. György vádlott jelentkezett és kezdte meg a büntetést 1898. évi október 27-én, azonban a dolog egy ugyanazon faluból való fogoly jelentése alapján kitudódván, B. György elbocsáttatott és 28-án maga R. Vaszily jelentkezett és büntetését ki is töltötte. B. György beismerte a terhére rótt cselekmény elkövetését és azt adta elő, hogy azért jelentkezett gazdája R. Vaszily helyett a büntetés kiállására, mert ez tréfából-e vagy komolyan, nem tudja, azt mondotta, hogy leülhetné helyette a büntetést és ő gondolva, hogy jobb lesz ülni, mint dolgozni, anélkül, hogy ezért valami neki igértetett, vagyhogy valamit kapott, volna, önként jelentkezett a büntetés kiállása végett. Minthogy B. György vádlott eme cselekményével szándé­kosan közreműködött abban, hogy R. Vaszily jogviszonyai lénye­gére vonatkozó valótlan adatok, jogtalan vagyoni haszonszerzés nélkül vezettettek be a fogházi törzskönyvbe, mely közokiratot képez, a B. T. K. 400. §-a 1. bekezdésében meghatározott köz­okirathamisitás vétségében bűnösnek kimondandó, figyelemmel büntetlen előéletére, az ítélet rendelkező része szerinti büntetés­sel sújtandó volt. P. Vaszily vádlott azzal védekezett, hogy B. György az ő tudta és beleegyezése nélkül jelentkezett helyette a büntetés ki­állása végett. Es bár gyanuokot képez ellene, hogy B. György azon a napon jelentkezett, amelyen R. Vaszilynak tényleg kellett volna büntetését megkezdenie, mely határnapról B. csakis R. Vaszilytól értesülhetett, de minthogy B. György a főtárgyalás folyamán sem állította azt, hogy őt R. Vaszily a cselekmény el­követésére rábeszélte volna, más bizonyíték pedig szintén nem merült fel arra nézve, hogy ő is közreműködött volna a cselek­mény elkövetésére, R. Vaszily vádlott az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentendő volt. (1900. évi január 26-án 14,167. sz.) A kassai kir. it. tábla: Ámbár R. Vaszily vádlott a főtár­gyalás folyamán tagadta azt, mintha ő vádlott társát, B. Györgyöt rábírta arra, hogy a munkácsi kir. járásbíróság 1,193/98. számú jogerős ítéletével súlyos testi sértés vétségeért R. Vaszily vád­lottra kiszabott 14 napi és a 10 frt mell.kpénzbüntetést helyet­tesítő két napi fogházbüntetés kiállására és elszenvedésére he­lyette az ő neve alatt jelentkezzék és üije le a kiszabott bünte­tést és tagadta azt is, hogy tudtával és beleegyezésével ment el és jelentkezett 1898. október hó 25-én B. György vádlott a jelzett büntetésnek helyette való kiállására, ámbár B. György vádlott a vizs­gáló bíró előtt tett azt a határozott terhelő vallomását, hogy őt a bün­tetésnek neve alatt helyette leendő kiállására R. Vaszily vádlottárs egyenesen rábírta és utasította,—a főtárgyalás folyamán oda módo­sította, hogy nem tudja, komolyan vagy tréfából mondotta-e R. Vaszily előtte azt, hogy szeretné, ha azt a büntetést helyette leülné; tekintve azonban, hogy R. Vaszily vádlott a vizsgáló biró előtt beismerte, hogy midőn a reá kiszabott büntetés megkez­désére 14 napi időhalasztást kapott, ezt a körülményt B. György vádlott-társsal, ki szolgája volt, nemcsak közölte, de kijelentette előtte, hogy szeretné, ha helyette valaki ezt a büntetést leülné és vele a büntetés megkezdésének idejét is közölte; tekintve, hogy B. György vádlottá főtárgyaláson is fentartotta R. Vaszily vádlot­tal szemben azt a terhelő vallomást, hogy ez csakugyan, habár nem tudta biztosan, hogy tréfából-e vagy komolyan, mondta neki,hogy ülje le helyette azt a büntetést és habár határozottan állította, miként ennek tudta és beleegyezésével ment el a büntetés kiál­lására jelentkezni; tekintve, miszerint az iratok tanúsága szerint a R. Vaszily vádlott büntetésének megkezdésére 1898. okt.25-éig adatott halasztás, B. György éppen ezen a napon ment el és je­lentkezett R. Vaszily név alatt a munkácsi kir. járásbíróságnál es R Vaszily vádlott, kinek eme napon lett volna kötelessége a büntetés kiállása végett jelentkezni, nem e napon, hanem csak harmadnap múlva és akkor ment el jelentkezni a büntetés kiállása végett, midőn B. György szolgája, kinek két nap óta távollétéről tudomással birt, a munkácsi kir. járásbíróságtól elbocsáttatván, tudtára adta, hogy a személycsere felfedeztetett, mindeme körülményekből kétségtelen bizonyossággal megállapít­ható az, hogy B. György vádlottra kiszabott büntetésnek helyette leendő kiállására a R. Vaszily tudtával és beleegyezésével jelent­kezett és kezdte meg a büntetés kiállását és hogy ekként R. Vaszily vádlott B. György vádlottal együtt szándékosan közreműködött arra, hogy R. Vaszily jogviszonyainak lényegére vonatkozó valótlan tények vezettessenek be a törzskönyvbe, mint közokiratba: ugyanezért a kir. ítélőtábla R. Vaszily vád­lottat is bűnösnek mondja ki a B. T. K. 400. §. 1. bekezdé­sébe ütköző közokirathamisitás vétségében és ezért, tekintettel büntetett előéletére, a hivatkozott szakasz alapján az ítélet foga­natba vételétől számitandó háromheti fogházra ítéli. (1900. ápril 3-án 1,494. sz.) A m, kir. Kúria: B. György vádlott felebbezése vissza­utasittatik, vádlott társa felebbezése folytán azonban az ügy az ő érdekében is felülvizsgáltatván: mindkét alsófoku biróság Ítéle­tének részben való megváltoztatásával B. György vádlott a B. T. K. 400. §-a 1. tételében meghatározott közokirathamisitás vétsége helyett a B. T. K 374. §-ában meghatározott bűnpártolás vétsé gében nyilvánittatik bűnösnek és a reá kiszabott 14 napi fogház­büntetés ezen törvényszakasz alapján tekintetik kiszabüttnak. Egyebekben a kir. it. tábla ítéletének B. György vádlottra vonat­kozó része helybenhagyatik. R. Vaszily vádlottra vonatkozólag a kir. itélő tábla ítélete megváltoztattatik és az elsőfokú biróság felmentő Ítélete hagyatik helyben oly értelemben, hogy R. Vaszily vádlott a B. T. K 374. §-ában meghatározott bűnpártolás vétségére való reábirás vádja alól tekintetik felmentettnek. Indokok: B. György vádlott felebbezése visszautasítandó volt, mert ő az elsőfokú biróság ítéletében megnyugodott s a kir. it. tábla ezt az Ítéletet helybenhagyván, további felebbezést használni nem jogosított. Minthogy azonban az ügy mindkét vádlottra nézve csak egységesen bírálható el, a vádlott-társ felebbezése folytán ő reá vonatkozólag is felülvizsgáltatott; és minthogy B.György vádlott­nak a célzata nem arra irányult, hogy mi vezettessék a fogházi törzskönyvbe, hanem arra, hogy R. Vaszily vádlott büntetését ki ne állja s ténykedésével azt akarta elérni, hogy az büntetlenül maradjon: cselekménye a B. T. K. 374. §-ában meghatározott bűnpártolás vétségének tényálladékát foglalja magában s ehhez képest a vádba vett bűncselekmény minősítésére nézve mindkét alsófoku biróság ítélete megváltoztatandó s B. György vádlott ebben a vétségben volt bűnösnek nyilvánítandó. A büntetés le­szállítására ok nem forogván fenn, egyebekben a kir. itélő tábla Ítélete B. György vádlottra vonatkozólag uz elsőfokú biróság in­dokainál fogva helybenhagyatott. R. Vaszily vádlott ellenében nem merült fel elfogadható bizonyíték arra nézve, hogy B. György vádlott az ő reábirása folytán ténykedett, ennélfogva reá vonatkozólag a kir. itélő tábla ítéletének megváltoztatásával az elsőfokú biróság felmentőitéleta volt helybenhagyandó, az abban felhozott indokoknál fogva. (1901 január hó 17-én, 1900. évi 7,858. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. CsŐdÖK : A szombathelyi tszéknél Nagy Béla, szentgotthárdi lakos ellen, bej. jan. 27, fsz febr. 3, csb. Prugberger Vince dr., tg. Usz Gábor. — A pozsonyi tszéknél Weisz Béla pozsonyi kereskedő ellen, bej. márc. 6, fsz. ápr. 4, csb. Würtzler Ödön, tg. Wellisch Samu dr. — A szolnoki tszéknél Balog József, szolnoki kereskedő ellen, bej. febr. 10, fsz. márc. 10, csb. Pálka Kálmán, tg. Keleti Ferenc dr. — A bpesti keresk. és váltótszéknél Budié Ede, bpesti cég ellen, bej. jan. 10, fsz. febr. 10, csb. Vályi Sándor dr., tg. Virág Gyula dr. — A rimaszombati tszéknél Róth Ignácz. rimaszombati kereskedő ellen, bej. jan. 20, fsz. febr. 10, csb. Kovách Géza, tg. Weinberger Rezső dr. - A szolnoki tszéknél Wohl testvérek, jászberényi cég ellen, bej. febr. 18, fsz. márc 17, csb. Pálka Kálmán, tg. Almásy László dr. - A székelyudvarhelyi tszék­nél Theil és Schlosser, székelyudvarhelyi cég ellen, bej. febr. 28 fsz márc. 24, csb. Géllner Béla dr., tg. Valentsik Ferenc dr. — A győri tszéknél Freund Mátyás, nagybaráti lakos ellen, bej. jan. 14, fsz. jan 29, csb. Proszt János, tg. Inkei Béla dr. — A sátoraljaújhelyi' tszéknél Grósz Ábrahám, szerencsi kereskedő ellen, bej. febr. 13. fsz. márc 12, csb. Kozma Endre dr., tg. Kovács Gábor dr. — A kassai tszéknéi Blau Izidor, kassai cég ellen, bej. jan. 28, fsz. febr. 24, csb. Dubay József, tg. Gaiger Ignác dr. — A szolnoki tszéknél Straszburger Ármin, volt turkevei lakos ellen, bej. febr. 11, fsz. márc. 10, csb. Pálka Kálmán, tg. Nánássy Endre dr. Pályázatok : A bpesti büntetőtszéknél bírói áll. dec. 28 (286) — A dévaitszéknél aljegyzői áll. dec. 29. (287J — A pancsovai tszéknél a 1 b i r ó i áll. jan. 1. (289) — A titeli jbiróságnál aljegyzői áll. jan. 2. (290) — A turócszentmártoni jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. jan. 3. — A pancsovai tszéknél b i r ó i áll. jan. 3. — A nagykikindai tszéknél jegyzői áll. jan. 3. — A rimaszombati jbiróságnál albirói áll. jan. 3. — A temesvári jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. jan 3. — A hajdúnánási ibiró­ságnál birói áll, jan. 3. Í291). PM.LA8 RÉ8ZVÉNYTÁR8ASAO NYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom